Ez az interaktív térkép választ ad a fentebbi kérdésre - aktuálisan egyébként Madrid és Moszkva már túl messze van ahhoz, hogy ennyi idő alatt odaérjünk, de Barcelona vagy Kijev meg Ankara még belefér, miközben Berlin, Varsó vagy éppen Milánó kevesebb mint 10 óra. Ha pedig nem arra vagyunk kíváncsiak, hogy Lagosból vagy mondjuk Sydneyből indulva mi a végső pont, ameddig elérnénk, azt is lekérdezhetjük. Részletekért kattintson az alábbi képre.
http://emptypipes.org/supp/isochrone_driving/budapest/
Nagy-Britannia esetleges kiválása felveti a kérdést, hogy az EU mennyire népszerű - mármint az EU-n belül. A válasz pedig természetesen az, hogy Nagy-Britanniában nem nagyon (éppen csak több, mint az ottaniak fele lenne a bennmaradás mellett a dolgok jelenlegi állása szerint), És Ausztriában meg Dániában sem jobb a helyzet (Svédországban pedig egy százalékkal még rosszabb is). És akkor Csehországot (45 százalék) még nem is említettük. A másik véglet: Málta, Spanyolország, Lengyelország és Litvánia: náluk 70 százalék fölötti az EU támogatottsága, míg nálunk valahol a kétharmad közelében van (egészen pontosan 61 százalék). Részletekért kattintson az alábbi térképre.
A legtöbb országban amennyiben a nő élete veszélyben forog, úgy jóváhagyják; a második legerősebb érv pedig világszerte a nő egészségének megóvása (több mint száz országban), és mindössze 6 olyan ország van, ahol semmilyen körülmények között sem lehet szó abortuszról, miközben 70 országban veszik figyelembe a gyerekvállalás társadalmi/gazdasági következményeit is. Amúgy pedig 2013 óta több ország választott megengedőbb politikát, mint ahányan szigorítottak a szabályozáson. Nagyításért kattintson az alábbi képekre.
Ilyen például a részvénykereskedő (ami persze nem azonos a brókerrel),sőt, nem csak ilyen, de a legilyenebb. De jól fizet az is, ha például bányásznak megyünk el; úszó olajfúrótornyon dolgozunk, vagy éppen veszélyes hulladékok kezelésével foglalkozunk. Illetve lehetünk jól megfizetett katonai rendészek vagy újságírók is - igazából érdekes kérdés, hogy ez a lista mennyire érvényes nálunk, Magyarországon. De azért minden bizonnyal az a legbiztosabb megoldás, ha elvégzünk egy egyetemet/főiskolát - és utána még mindig dönthetünk egy olyan munka mellett, amit jól fizet, és nem kell hozzá felső fokú végzettség. Nagyításért kattintson az alábbi képre.
Ugyanis a Google-térképen alapul, és első lépésben megadhatjuk, hogy honnét induljon a fertőzés, majd pedig kiválaszthatjuk, hogy melyik kórházba/orvoshoz akarunk menni. És így tovább, amíg el nem fogy a vakcina; zavargások nem törnek ki és végül az egész Föld sötétségbe nem borul. Nem állítom, hogy valóban így zajlana - elvégre a spanyol nátha óta (ami ugye az I. világháború után volt) minden jelentősebb járvány kitörését meg tudtuk előzni. Azt viszont jól megmutatja, hogy - legalábbis elvileg - milyen törékeny lehet a mostani rendszer. Szóval mindenképpen érdemes kipróbálni - a szimulációhoz kattintson az alábbi képre.
Az alábbi statisztikából az derül ki, hogy Szíriában, ahol 2015-ben a legnagyobb támogatottságot élvezte, minden ötödik ember értett egyet az Iszlám Állammal, míg Törökországban a lakosok kevesebb mint 10 százaléka (az pedig más kérdés, hogy ezt valójában soknak vagy kevésnek tekintsük-e). Indonéziában, a világ legnépesebb iszlám országában ugyanez a szám 4 százalék; Egyiptomban 2 és Iránban nulla (amely, lévén teles egészében siíta, értelemszerűen szemben áll a szunnita alapú Iszlám Állammal). Nagyításért kattintson az alábbi képre.
Avagy: mikor megy férjhez/nősül meg egy amerikai férfi vagy nő - attól függően, hogy milyen etnikumhoz tartozik; milyen a végzettsége, dolgozik-e vagy, és így tovább. Ebből az i interaktív ábrából kiderül, hogy a különböző csoportok eléggé eltérő házasodási mintát mutatnak (a nem dolgozók/munkanélküliek például hajlamosabban korábbi életszakaszban összekötni az életüket valaki máséval), és eközben még azt is bevehetjük a paraméterek közé, hogy valaki először mondja-e ki a "boldogító igent" vagy többedszerre. A Végeredmény ha nem is meglepő, de azért mindenképpen érdekes. Részletekért kattintson az alábbi képre.
Összesen nem kevesebb mint 8049, és korok/korszakok szerint is lekérdezhető. A csaták eloszlása persze két okból is a valóságtól minden bizonnyal eltérő eloszlást mutat: egyfelől, mert a nagy és ritkán lakott területeken viszonylag kevésre került sor; másfelől, mert természetesen erősen nyugatcentrikus az összeállítás abból a szempontból, hogy csak azok az összecsapások szerepelnek benne, melyekről a nyugati történetírás tud. Részletekért kattintson az alábbi, interaktív térképre.
Persze mindenütt vannak külföldiek is börtönben - viszont az Egyesült Arab Emirátusokban a börtönben lévők nem kevesebb mint 92 százalékát teszik ki.Monacóban is majdnem 90; de például Luxemburgban is több mint 70 százalékuk külföldi (ezzel az aránnyal Szaúd-Arábiát is megelőzve). Érdekes módon az USA-ban viszont csak a bebörtönzöttek 5,5 százaléka nem amerikai állampolgár. Részletekért kattintson az alábbi képre.
Pontosabban sötétre satírozottak, mert Verne könyvében (A Tizenkilencedik század nagy felfedezőiben) így jelölték. Bár ez minden bizonnyal köztudott, azért érdekes látni, hogy ekkor még a nyugatiak számára ismeretlen volt az Arktisz és az Antarktisz mellett nem csupán Afrika legnagyobb része, de Ausztrália is a partvidékektől eltekintve (miként ebben az időben az az alapszabály, hogy ha nem ismerünk valamit, akkor legfeljebb a partvidékét ismerjük, de beljebb még nem jártunk). És persze Latin-Amerikában is voltak még jócskán felderítetlen területek, noha Kolumbusz közel négyszáz évvel korábban fedezte fel az Újvilágot. Nagyításért kattintson az alábbi képre.
Ez természetesen attól függ, hogy melyik ország állampolgára vagy. Jelenleg (mint ahogy korábban is) Németország áll a csúcson: az itteniek 218 országból 177--hez nem kell vízum. Svédország 176 országgal a második, az USA jelenleg a negyedik (Belgiummal, Dániával és Hollandiával együtt), míg Pakisztán a 103-dik. Ja igen, Magyarország pedig a 10-dik (Csehországgal, Izlanddal és Szlovákiával együtt). Évek óta nagyjából ezt a szintet hozzuk - miként erről a grafikonos verzión meggyőződhetünk, ahol azt is megnézhetjük, hogy hogyan változott a besorolásunk, illetve összehasonlthatjuk azt is, hogy különböző országok útlevele mikor mennyit ért. Részletekért kattintson az alábbi linkre - nagyításért pedig az alábbi képekre.
Persze tudni éppen tudjuk, hogy az Amerikai Egyesült Államoknak óriási a GDP-je, de mégiscsak más látni is, hogy az egyes államai is párhuzamba állíthatóak egy-egy kisebb- nagyobb országgal. Méghozzá nem csak Romániával (=Dél-Karolina), Srí Lankával (=Nyugat-Virginia) vagy Ausztriával (=Virginia) és persze Magyarországgal (mi Utah szintjét hozzuk), de mondjuk Kanadával (=Texas) vagy Brazíliával (=Kalifornia) is. Nagyításért kattintson az alábbi képre.
Elsőre talán nem hangzik izgalmas ötletnek, pedig az: nézzük meg, hogy ha nekiállunk növekvő sorrendben összekötni egymással egy adott ország irányító számait, akkor vajon káosz lesz a végeredmény vagy valamiféle rend? Én példaként Magyarországot választottam (amelynek az irányítószám-struktúrája állítólag Spanyolországéra emlékeztet, és amelyről Budapest sajnos hiányzik)), de persze megnézhetjük például az Amerikai Egyesült Államokat is, ahol az a szabály, hogy nagyobb népsűrűség = több irányító szám. Vagy éppen Ausztriát, ami szintén sajátos képet mutat. Részletekért kattintson az alábbi térképre.
Mármint a leglassabban megközelíthetőek. Ez a térkép azt mutatja meg (a megszokottól eléggé eltérő módon), hogy a legközelebbi várostól milyen messze van az adott hely, és mennyi ideig tartana odaérni (város alatt azt értve, amiben több mint 50 ezren laknak). Az egyes cellák azonos nagyságú területeket jelölnek; tehát minél kisebbek, annál gyorsabban haladhatunk. És azért a városoktól számított idő, mert ma már az emberiség több mint fele városokban él.Nagyításért kattintson az alábbi képre.
Természetesen nem mi vagyunk, és még csak nem is valamelyik úgynevezett fejlett ország. Hanem mindenki mást messze megelőzve Kína; a második helyen pedig Indonézia áll, míg a felmérésben az első európai (Svédország) csak a hatodik helyet tudta megszerezni. Amiben nem csak az az elgondolkodtató, hogy a jólét a jelek szerint nem feltétlenül jár együtt az optimizmussal, hanem az is, hogy ismét csak a jelek szerint, ha egyetlen szóval akarnánk jellemezni az emberiséget, akkor az nem az optimista, hanem a pesszimista lenne. Jó kérdés persze, hogy miért. Nagyításért kattintson az alábbi képre.
A felmérés OECD-országokban készült: 18 - 29 évesek matematikatudását vizsgálták, és az eredmény az volt, hogy a legrosszabbul az USA teljesít: a fiatalok közel harmadának gondjai vannak a számolással. A legjobban pedig Japán, illetve Dél-Korea: ezekben az országokban a fiatalok durván 7 százaléknak voltak nehézségei. Azt mindenki döntse el maga, hogy valójában sok-e vagy kevés, ha minden tizennegyedik ember zavarba jön egy alapfokú matematikai művelettől... Magyarország sajnos nem szerepelt a felmérésben, pedig érdekes lett volna tudni, hogy mi hogyan állunk. Nagyításért kattintson az alábbi képre.
Egy térkép azokat az álhíreket gyűjti össze, melyek futótűzszerűen terjednek a német nyelvterületeken a menekültekkel kapcsolatban. Kezdve azon, hogy a menekültek miatt csappant meg a hattyúk száma; és befejezve azon az itthon is nagy nyilvánosságot kapott (majd cáfolt) történeten, mely szerint a menekültek megerőszakoltak volna egy 13 éves orosz kislányt Berlinben. Mivel mostanában két, meglehetősen ellentétes (és politikai felhangoktól sem mentes) álláspontot lehet hallani a menekültekkel kapcsolatban, sietek leszögezni, hogy ez a térkép nem arról szól, hogy "milyenek a menekültek"; hogy gazdasági áldást jelentenek-e Európa számára vagy éppen az itteni kultúra halálát (és így tovább), hanem kizárólag arról, hogy mik azok a hírek/híresztelések a menekültekkel kapcsolatban, melyek nem bizonyultak igaznak.Részletekért kattintson az alábbi, interaktív térképre.
A Freedom House valamivel lejjebb sorolta a szabadságjogok szempontjából Magyarországot, mint tavaly (most pontosan annyi pontunk van, mint Dél-Afrikának; míg Mongólia vagy Románia valamivel jobban, India kicsivel rosszabbul áll). Persze velünk együtt lejjebb került például az USA is. Az évente megjelenő jelentés három kategóriát különböztet meg: szabad, részben szabad és nem szabad országok, és mi továbbra is az elsőbe tartozunk. Félszabadnak minősül többek között Ukrajna; míg Kína vagy éppen Oroszország egyáltalán nem az. Részletekért kattintson az alábbi képre, illetve interaktív térképre.
6
Az alábbi térkép azt mutatja meg, hogy a hidegháború idején állítólag hogyan képzeltek a szovjetek egy atomfegyverekkel megvívott háborút Európában. Ezt annak idején a lengyelek juttatták el az USA-nak; eszerint a forgatókönyv szerint először a NATO szárazföldi erői támadtak volna, és ezt követték volna a szovjet atomcsapások (piros gombafelhők), majd pedig a nyugatiak válasz-atomcsapásai következtek volna (kék gombafelhők). Vagyis: a Szovjetunió arra számított, hogy az "imperialisták" kezdik; viszont mindkét fél hajlandó lesz a végsőkig elmenni. Magyarország nem lett volna hadszíntér (Budapest egészen a jobb alsó sarokban található), de a következmények persze ránk nézve is katasztrofálisak lettek volna. Nagyításért kattintson a képre.
Valentin-nap környékén kézenfekvő kérdésnek tűnik, hogy ki van egyedül, és ki nincs. Az alábbi térkép meglehetősen nagy felbontásban azt ábrázolja, hogy Franciaországon belül hol él több férfi; illetve hol él több nő szingliként, de valójában nem ez az igazán érdekes, hanem az, hogy le tudjuk kérdezni, hogy egy adott életkorban melyikükből van több magányos. És ami azt illeti, nagyon is markáns tendenciák figyelhetőek meg (ami persze részben azzal is összefüggésben van, hogy a férfiak rövidebb ideig élnek a nőknél). Részletekért kattintson az alábbi, interaktív térképre.
