Annak, hogy Kína importja 2015-ben majdnem 15 százalékot csökkent, a legkülönbözőbb országok gazdaságára (és GDP-jére) van hatással. Az alábbi, interaktív grafika azt mutatja meg, hogy ez kit és milyen mértékben érint. Az USA GDP-jét például 0,1 százalékban, de a "nagy érintettek" között ott van Japán, Német- és Franciaország, Nagy-Britannia meg jó néhány más gazdaság is, és ez jól érzékelteti egyfelől Kína egyre inkább központivá váló szerepét a világgazdaságban. Meg persze azt is, hogy immár milyen szinten integrálódott a rendszer. Részletekért kattintson az alábbi képre.
http://www.theguardian.com/world/ng-interactive/2015/aug/26/china-economic-slowdown-world-imports
Ezen az infografikán egyetlen szempillantás alatt átlátható az űrkutatás (vagy inkább űrtevékenység) lényege 2010-ig, az űrsikló nyugalomba vonulásáig. Ugyanis 1957-től, a kezdetektől mutatja meg, hogy mikor, mennyi és milyen célú terhet juttattunk fel a világűrbe: katonait, tudományosat vagy kereskedelmit.Nagyon jól megfigyelhető például, hogy melyik évben hogyan arányul egymáshoz a szovjet/orosz űrtevékenység meg az amerikai; mikor kap nagyobb vagy éppen kisebb prioritást a békés célú űrtevékenység - és így tovább. Részletekért kattintson az alábbi képre.
Néhány napja felröppent a hír, hogy egy indiait meteorbecsapódás ölt volna meg (ez lett volna az első ilyen, dokumentált eset), és bár 
Vagyis színezzük át úgy térképet, hogy minden egyes résznek százmillió lakosa legyen. Méghozzá nem akárhogy (elvégre végtelenül sokféleképpen választhatnánk ekkora populációval rendelkező területeket), hanem a meglévő határok (államhatárok) öszeolvasztásával. Aminek köszönhetően mi például egy olyan konglomerátumban találnánk magunkat, ahol többek között Ausztriával és Ukrajnával lennénk együtt. Az USA eközben - természetesen - több nagy, százmilliós régióra oszlana; Kanadának viszont "külső segítségre" (értsd: európai területkre) is szüksége lenne, hogy összehozza a megfelelő lélekszámot. Érdemes egy pillantást vetni nem csak Kínára, de például az indiai szubkontinensre is, ami ebben a megközelítésben tényleg "folt hátán folt". Nagyításért kattintson az alábbi képre.
Bár a legtöbb helyen igen, azért vannak országok is, ahol valamelyik másik social network a legnépszerűbb (és köztük olyanok is akadnak, amelyekről eddig valószínűleg nem nagyon hallottunk). Oroszországban például a 
A gazdasági szankciókat az USA mellett Oroszország, az EU és AZ ENSZ is kiterjedten használja a vele ilyen vagy olyan kérdésekben szemben álló országok ellen. Ha Clausewitz annak idején azt mondta, hogy "a háború a politika folytatása más eszközökkel", akkor mi most úgy fogalmazhatnánk, hogy a gazdasági szankció a háború helyettesítése más eszközökkel. Az alábbiak azt mutatják meg, hogy hogyan nézne ki a világ, ha a szankciók egyszerűen kiradíroznák az érintett országokat a térképről, és közben kapunk konkrét felsorolást is azzal kapcsolatban, hogy ki kit büntet. Részletekért kattintson az alábbi képekre.
Nem olyan értelemben "főváros", mint Budapest, hanem mint ahol a legtöbb van valamiből. Ilyen értelemben "macskafőváros" tehát a romániai Ciorani, ahol majdnem négyszer annyi macska él, mint ahány ember (ki tudja, miért). De említhetnénk Berlint: itt, mivel 2002 óta legális a prostitúció, itt több mint 500 bordély működik. Meg ott van a Wells-i Cardiff: ennek az a nevezetessége, hogy miközben Wellsben hívják a világon a legtöbb embert Jones-nak (kb. 6 százalék), aközben Cardiff-ban van belőlük a legtöbb.Antwerpenben pedig mindössze négy utcányi területen dolgozzák fel a világ gyémánttermelésének felét... És így tovább: ezen az interaktív térképen nem kevesebb, mint 90 szórakoztató (bár nem feltétlenül hasznos) dolgot tudhatunk meg. Részletekért kattintson az alábbi képre.
Nos, ez az a térkép, amit rendszerint használunk, ha a Földről van szó. Persze, mindannyian tudjuk, hogy a térképek szükségképpen erősen torzítanak, de azért szórakoztató azt látni, mintha Magyarország kb. akkora lenne, mint India - mármint ha megfelelő helyen lenne. Ez a Merctor-vetületnek köszönhető, ami kénytelen két dimenzióban kiteríteni/megjeleníteni a három dimenziós Földet, és eközben az Egyenlítő környékén eléggé jól mutatja a valódi méretet, az alsó és felső széleken található területek viszont "szétkenődnek" (ezért aztán Grönland, ami ebből a szempontból a klasszikus példa, pl. óriásinak látszik, pedig annyira azért nem az). Az alábbi alkalmazáson kijelölhetünk egy tetszőleges országot, és az egérrel odavonszolhatjuk egy másik mellé, hogy lássuk: valójában hogyan aránylanak egymáshoz. Mert ugye abból, hogy Észak-Amerikai nagyobbnak tűnik Mercator-vetületben, mint Afrika, nem következik, hogy ez így is van. Az interaktív összehasonlítgatáshoz kattintson az alábbi képre.
Az alábbi térkép azt mutatja meg, hogy bár hajlamosak vagyunk úgy gondolni a bolygónkra, mint amit már (majdnem) teljesen belaktunk, valójában a Föld legnagyobb részt üres. Az emberiség fele koncentrálódik a sárgával jelölt szárazföldi részeken - a másik fele pedig a többin oszlik el (és a spanyol Molina de Aragonban például 
A kérdés az, hogy mi történne, ha 2020-tól geomérnökséget használnánk, vagyis: mérnöki eszközöket vetnénk be a felmelegedés ellen? Az alábbi, interaktív térkép azt mutatja meg (pontosabban: arra mutat egy lehetséges vagy legalábbis elképzelhető forgatókönyvet), hogy ennek milyen hatásai lennének/lehetnének tíz, húsz vagy éppen ötven év múlva. A vizsgált módszer az ún. albedómodifikáció, ahol a légkörbe szulfátokat juttatva csökkentjük a földfelszínt elérő napsugárzás mennyiségét (mivel az aeroszol annak egy jelentős részét visszaverné). Természetesen fontos észben tartanunk, hogy az alábbi interaktív térképen látható eredmények/átlaghőmérséklet-csökkenések "alapvetően elméletiek", azaz: a nem lehetünk benne biztosak, hogy tényleg így történne. Részletekért kattintson az alábbi, interaktív térképre.
.... hanem magát az Apple-t is. 2007-ben még az iPod volt a legfőbb termékük, 2015 elején viszont a bevételek közel háromnegyedét az iPohone hozta, és eközben nem csupán rekord profitot termelt, de a jelek szerint uralja az okostelefonok piacát is (a korábbi,amúgy tekintélyes 40 helyett immár több mint 90 százalékos profitrészesedéssel), és jelenleg sem a Samsung, sem más nem igazán tud labdába rúgni mellette. Az igazi kérdés persze az, hogy mi lesz a következő, az iPhone-hoz fogható slágertermék; illetve, hogy azt ki fogja gyártani. Nagyításért kattintson az alábbi képekre.
Az alábbi, intaraktív grafikán azt kérdezhetjük le, hogy egy ország - mondjuk Magyarország - mennyire teljesít jól a közpoktatását vagy éppen a közintézményeit tekintve; hányadik a világon a bankjai megbízhatóságát illetően - és így tovább. Mi leginkább a középmezőnybe tartozunk, és eközben a különböző területeken kutatott teljesítményünk erősen szór: az pl. nem is olyan rossz, hogy az internetet tekintve a világon a 31. helyet szereztünk meg; és az például nem is olyan jó, hogy az "innovációra való képességben" a 131-dikek vagyunk. Összesítésben pedig: 63-dikok vagyunk. A legversenyképesebbek egyébként Svájc, Szingapur, USA és Németország (ebben a sorrendben); míg a legrosszabbul Sierra Leone (138. hely); Mauritánia, Csád és Guinea teljesítettek (mely ezen a listán az utolsó). Részletekért kattintson az alábbi képre.
A lehetőség bárki számára adott, ugyanis a Tor-hálózat lehetővé teszi, hogy rejtve (anoním módon) tevékenykedjünk az interneten, tehát pl. így böngésszünk; hozzáférjünk olyan tartalmakhoz, melyek különben nem lennének elérhetőek a számunkra, mivel az országunk letiltotta - és így tovább (
Nem, nem az USA - az csak a negyedik lett azon a világranglsitán, amelyet mintegy egy tucatnyi paraméter figyelembe vételével (melyek között a vállalkozó szellem és az életminőség mellett a GDP is szerepel), illetve 16 ezer ember megkérdezésével állítottak össze. Az első Németország; a második Kanada, de a top 20-ban olyan országokat is megtalálunk, mint Ausztria vagy éppen Kína (ami engem azért kissé meglepett). Magyarország amúgy a 44. Részletekért kattintson az alábbi, interaktív képre.
Ennek az a legfőbb erénye, hogy gyönyörűen van megcsinálva: egészen olyan, mint egy klasszikus, a reneszánsz idején készült volna: még klasszikus stílusú tengeri szörnyek is vannak rajta (és az is fel van tüntetve, hogy ki és mikor írta le őket először - az itt, balra látható teremtmény például Olaus Magnus 1539-es Carta Marinijábából származik, és amúgy bálna akar lennei). Amúgy a térkép azt is megmutatja, hogy hol fut a jelenleg létező vagy készülőben lévő 299 tenger alatti kábel, amely nélkül nem lenne internet sem. Részletekért kattintson az alábbi képre.
Nos, attól függ, hogy most hány éves az illető; férfi vagy nő-e; és melyik rasszhoz tartozik. Az alábbi, kimondottan szellemes (és látványos), interaktív infografika lehetővé teszi, hogy megfigyeljük, hogy adott paraméterek mellett mi a legvalószínűbb halálok; és ez hogyan változik az öregedéssel. Az adatbázist a Centers for Disease Control and Prevention hozta létre, és az utóbbi másfél évtized amerikai adatain alapul. Részletekért kattintson az alábbi, interaktív képre.
Mármint bármely, 3x3 méteres pontja. A 
Az alábbi ábra azt mutatja meg, hogy melyik ország állampolgárainak mennyire fontos a vallás. A listát Etiópia vezeti (ahol egyébként az etióp ortodoxia hívei teszik ki a vallásosak közel felét); a második helyen pedig Szenegál áll (ahol az emberek több mint kilenctizede muszlim), míg Indonézia a harmadik (ahol négy emberből három az iszlámot követi). Az USA a középmezőnyben található éppen csak lemaradva Törökországtól, és az adatok szerint legkevésbé a kínaiak vallásosak. Nagyításért kattintson az alábbi képre.
Lehet, hogy néhány év múlva nem "mcdonaldizációról", hanem "netflixizációról" fogunk beszélni? Miként az alábbi térképből kiderül, míg korábban első sorban a „nyugati világban” és Közép- meg Dél-Amerikában volt jelen (és nálunk például már nem), 2016 elején egy mozdulattal 130 (!) új országban lépett be a piacra (beleértve minket is), vagyis a világon szinte mindenütt ott van (és azért csak szinte, mert Kínában, Szíriában és a Krím-félszigeten még nem). Az USA-ban már szorul vissza miatta a torrent. Nagyításért kattintson az alábbi térképre.