Az USA-ban legalább az 1800-as évek eleje (vagyis majdhogy nem a létrejötte) óta állandóan visszatérő kérdés, hogy kit engedjenek vagy ne engedjenek meg betelepedni, és a 19. század végén például több mint 50 évig a kínaiakat tiltották; illetve az I. Világháború után leginkább mindenkit, aki nem a nyugati féltekéről érkezett. A II. világháborút követően pedig felszámolták a faji alapú korlátozásokat – viszont a korábbinál sokkal szigorúbb szabályozásokat vezettek be, hogy aztán a '60-as évek közepén nyissanak Ázsia és Közép- meg Dél-Amerika felé… és így tovább egészen addig, hogy ma ugyan sokkal diverzebb körből kerülnek ki az USA-ba betelepülők (és sokkal kevesebben), ám eközben a szíriai menekültválság miatt ismét politikai kérdéssé vált a téma. Részletekért kattintson az alábbi, interaktív képre.
http://www.vox.com/2016/1/4/10709366/immigration-america-200-years
Az 1960-as évek eleje óta világviszonylatban napi 2200-ról majdnem napi 2900-ra nőtt az egy emberre eső, naponta elfogyasztott kalória mennyisége. Ennek közel a fele gabonafélékből származik; egyötöde pedig zsírból és cukorból – és minden más osztozik a maradékon. Az alábbi, interaktív infografikán egyébként azt is lekérdezhetjük, hogy mondjuk Indiában, Kínában; az USA-ban vagy éppen Szomáliában pontosan milyenek az arányok (ez utóbbiban egy lakosnak átlagosan kevesebb, mint 1700 kalória jut – ellentétben mondjuk az USA-val, ahol több mint kétszer annyi: kb. 3600). További részletekért kattintson az alábbi képre.
Meg a madarak, kígyók, patkányok, majmok és nagyjából minden más, ami él és mozog. Az alábbi térkép azokat az eseteket mutatja, amikor a különböző állatok rövidzárlatot, áramkimaradást stb. okoztak (mint ahogy egyes esetekben egyes nemzetek állampolgárai is). Például amikor egy hód kidöntött egy Németországban, akkor annak magasfeszültségű vezetékek is kárát látták; Srí Lankán katonák haltak meg, amikor a teherautóra egy mókus tevékenysége nyomán kábel zuhant; Ausztráliában egy sas által elejtett bárányfej okozott áramszünetet; és így tovább. A site (ahol egyébként nem csak hely, hanem dátum szerint is rákereshetünk az incidensekre) Magyarországról nem említ ilyen típusú, "állattámadást", de szinte biztos vagyok benne, hogy nálunk is előfordult már (még ha nem is hódokkal vagy sasokkal). Részletekért kattintson az alábbi, interaktív térképre.
Az enyémet remélhetőleg nem. Az alábbi, interaktív web oldalon elég egy listáról kiválasztani a foglalkozásunkat (esetleg be is pöytöghetjük), és már meg is van a válasz, hogy a következő húsz évben - egyes kutatók szerint - mekkora esély van rá, hogy a robotok kiszorítsanak minket. Az, hogy a valóságban majd hogyan alakul a dolog, más kérdés - egyelőre mindenesetre úgy tűnik, hogy művésznek lenni például meglehetősen robotbiztos lesz; mezőgazdasági gépvezetőnek lenni viszont sokkal kockázatosabb. De addig is. amíg ki nem derül, hogy tényleg így lesz-e (meg addigi s, amíg még mi végezzük az ilyen jellegű tevékenységeket:-): kattintson az alábbi képre az interaktív oldal eléréséhez. 
A listát Belgium vezeti (a személyi jövedelemadó akár 64 százalék is lehet), de nem sokkal lemaradva ott van mögötte Finn-, illetve Svédország is. De rajta van a top 9-es listán Aruba is (az Antillákról); vagy, hogy egy térben hozzánk közelebbi országot is említsek, Ausztria a 8 helyen áll (50százalékkal, míg az az USA az ötödik a saját, akár 56 százalékos személyi jövedelemadójával). Nagyításért kattintson az alábbi képre.
Ebből a szempontból a világ három nagy csoportra oszlik: akik nem csináltak ilyet (persze ez a túlnyomó többség); akik igen; és akikkel kapcsolatban nem minden világos. Természetesen hidrogénbomba-nagyhatalom az USA mellett Kína, valamint Nagy-Britannia és Orosz- meg Franciaország; az indiai és a pakisztáni hidrogénbombával kapcsolatban ugyanúgy folynak viták, mint az izraelivel – és legújabban az észak-koreaival kapcsolatban is. Nagyításért kattintson az alábbi térképre.
Ebből a szempontból Monaco és Lichtenstein a legbiztonságosabbak nulla áldozattal. De például Szingapúrban, Izlandon és Japánban is majdnem nulla a valószínűsége, hogy gyilkosság áldozata leszünk – a másik véglet pedig Venezuela és Honduras, ahol százezer emberre több mint ötven, illetve több mint 80 (!) áldozat jut. Magyarország ebből a szempontból Bosznia – Hercegovinával és Nauruval áll egy szinten (1,3 áldozat), és akár Kanada, akár Belgium is egy kicsivel rosszabbul teljesít. Az USA-ban pedig kb. háromszor valószínűbb, hogy megölnek minket, mint itthon (ami még mindig kevesebb mint a tizede mondjuk a venezuelai arányoknak – hogy Hondurasról már ne is beszéljünk). Részletekért kattintson az alábbi, interaktív térképre.
Egészen meghökkentő lehetőségeink vannak, ugyanis - értelemszerűen - minden terméket/szolgáltatást elő kell állítania valakinek. Tehát ha itthon, Magyarországon nem is feltétlenül, de a nagyvilágban lehetünk például szerencssüti-szöveg írók (nekem ez határozottan tetszene, és meghökkentően jól meg is fizetik). Vagy milyen lenne állateledel-tesztelőként keresni a kenyerünket (amit még jobban megfizetnek)? Vagy golflabda-búvárként? Vagy Barbie-baba ruhatervezőként? És így tovább (bár a cápatartálytisztítót néhány más, jól fizető, de nem feltétlenül vonzó munkával együtt azért meggondolnám:-)
Ha holland vagy, akkor a mellékhelyiség felkeresése után a szó szoros értelmében kétesélyes, hogy igen vagy nem, ugyanis a hollandok alig fele mos ilyenkor automatikusan kezet. Hasonlóképpen: az olaszok 57 és a franciák alig 62 százaléka találja kézenfekvőnek a szappan és a víz használatát – az angoloknak viszont a háromnegyede. A listavezetők pedig: Bosznia - Hercegovina 96, illetve Moldova 94 százalékkal. Magyarországról nem szól az alábbi térkép összeállításához alapul szolgáló, az európai kézmosási szokásokat összefoglaló Gallup-jelentés. Nagyításért kattintson az alábbi képre.
Az ötlet kimondottan szórakoztató, és azon alapul, hogy normál esetben nem szoktuk érzékelni, hogy földrajzi kiterjedését tekintve milyen nagy az USA - vagy másként fogalmazva: milyen kicsi Európa. Az alábbi térkép azt mutatja meg, hogy a közöttük lévő távolságokat megtartva Prágától Londonig és Párizstól Milánóig minden ráférne az Amerikai Egyesült Államok egyetlen tagállamának, Texasnak a térképére (bár mi már lelógnánk róla Budapesttel). Na persze Texas (Alaszka után) a második legnagyobb amerikai tagállam, de rajta kívül - akár kisebb, akár nagyobb - van még közel ötven. Nagyításért kattintson az alábbi képre.
Ez az ennyi globálisan majdnem az összes egyharmada, vagyis 1,4 milliárd tonna évente. Ebből a szempontból összességében nincs különbség a fejlett és a fejlődő országok között, és a legnagyobb ételkidobók között nem csak Ázsiát találjuk ott (Kína, Japán, Dél-Korea), de Délkelet-Ázsia mellett Európát és Oroszországot is. A különböző helyeken természetesen különbözőek a problémák: a fejlett országoknál például a mezőgazdasági túltermelés; a fejlődőeknél pedig az, hogy nem tudják megfelelően kezelni mondjuk a gyorsan betakarítandó, nagy mennyiségű termést. Részletekért kattintson az alábbi képre.
A magyarok kb. ötöde tesz félre abból kiindulva, hogy idős korában szüksége lesz rá. És hogy mi a helyzet a világ többi részén? Az alábbi interaktív térkép azt mutatja meg az előtakarékossággal arányos nagyságot rendelve az adott részhez, hogy az emberek hol mennyire szeretnének (vagy szeretnének és tudnak) felkészülni nyugdíjas éveikre. Ennek megfelelően Afrika és Dél-Amerika meghökkentően elvékonyodott. Másfelől érdekes módon nem Németország (55 százalék), hanem Thaiföld a listavezető (majdnem 60 százalék). Amúgy ez az interaktív térkép valójában interaktív térképek kollekciója, mert a legkülönbözőbb variációknak megfelelően kérdezhetjük le az adatokat (hol mennyi bankautomata van; ki tartja pénzügyi intézménynél a pénzét; melyik ország lakosai mennyi pénzt küldenek haza – és így tovább). Részletekért kattintson az alábbi képre.
Amikor bevezetnek egy védőoltást, akkor a megbetegedések drámaian visszaesnek - legyen bár szó kanyaróról, hepatitisz A-ról vagy himlőről stb., miként például egy, az USA tagállamairól készült interaktív ábrasor nagyon érzékletesen megmutatja (az esetek száma 100 ezer emberre lebontva). Természetesen lekérdezhetjük a konkrét adatokat is - részletekért kattintson az alábbi képre.
Mármint melyik (első sorban) fejlődő országokban, a "szervezet" alatt akár kormányt, akár magáncéget stb. értve. Az alábbi interaktív infografika azt mutatja meg 66 országra és közel 35 millió hektár földre, hogy Kínától az USA-n és Franciaországon át Indiáig ki és hol vásárolt, hogy aztán élelmiszert termesszen rajta. Ehhez több, mint 400, nagy szerződést kötöttek meg 2006 óta: az angol Terra Firma Capital pl. több mint 3 millió hektárt vásárolt Ausztráliában; a kínai kormány több mint egymillió hektárt a Fülöp-Szigeteken; egy amerikai szervezet több mint félmillió hektárt Brazíliában - és így tovább (jobb oldalt a vevők listája). Interaktív részletekért kattintson az alábbi képre.
Az alábbi statisztika szerint szerencsére nem igazán, és ez már csak azért is fontos, mert az olyan, közismerten gyilkos betegségek, mint a szívinfarktus vagy a HIV mellett ott van a depresszió is a ranglistán. Illetve az adott betegség miatt elvesztegetett életévek ranglistáján is, és bár Kína pl. azért teljesít kiugróan jól depressziót tekintve (és azért nincsen sok depressziós betege), mert máshogy számolják az eseteket, mint mondjuk Európában, az azért megnyugtató, hogy mi erősen a lista vége felé vagyunk (hátulról a tizenegyedik). És meg a 100 ezer lakosra jutó pszichiáterek száma sem igazán rossz nálunk (l. narancssárga oszlop). A legrosszabb helyzetben egyébként depresszió szempontjából Afganisztán van több min 20 százalék beteggel – ez kb. kétszer annyi arányait tekintve, mint a második helyre kerülő Líbia. És talán azt is érdemes észrevenni, hogy az „élmezőnyben” - Hollandia kivételével, akik a hetedikek – kizárólag fejlődő országok találhatóak. Részletekért kattintson az alábbi képrekre.
A vízhiány mára az egyik legsúlyosabb és legközvetlenebbül érzékelhető környezeti problémává vált: miközben számos területet teljesen tönkretett a túlöntözés például Ázsiában, aközben egyre több embernek jelent problémát megfelelő mennyiségű vízhez jutni. Jemenben például van olyan hely, ahol bő tíz év alatt 50 méterrel kellett mélyebbre ásni a kutakat, de még így is csak a korábbi vízmennyiség kétharmadát tudják belőlük kinyerni. A jelenség persze nem korlátozódik egy vagy néhány országra, és az alábbi térkép azt mutatja meg, hogy nagyjából hol vannak a leginkább túlhasználva a vízforrások (ebből a szempontból Kína például kevésbé érintett, mint India vagy akár egyes európai országok és az USA). Nagyításért kattintson az alábbi képre.
Elsőre úgy tűnhet, hogy összességében bizotsan jól jövünk majd ki a felmelegedésből/éghajlatváltozásból (legalábbis ami a mezőgazdaságot illeti), ugyanis a 22. század elején több termőföld fog a rendelkezésünkre állni, mint valaha. Értelemszerűen számos ma megművel terület használhatatlanná fog ugyan válni (ld. sötétbarna részek), ám a térképen zölddel jelölt részeken ma még mezőgazdasági művelésre alkalmatlan területeken is élelmiszert termelhetünk majd. Viszont: ezek a részek kevésbé lesznek termékenyek, mint amiket elveszítünk. De persze az is leképzelhető, hogy ezt ellensúlyozni fogja például az, ha új, a mostaninál hatékonyabb technológiákat dolgozunk ki. Nagyításért kattintson az alábbi képre.
Az alábbi térkép azt mutatja meg, hogy a közel 250 működő atomerőmű közül melyik mennyire fekszik közel azokhoz a térségekhez, ahol a földrengések ki szoktak pattanni. A térképen a 4,5-nél erősebb földrengések láthatóak az 1970-es évek és 2011 között: összesen mintegy 174 ezer ilyen volt, és minél vörösebb, annál nagyobb. Egyes tektonikus lemezek is nagyon szépen kirajzolódnak; illetve jól látszik, hogy első sorban Japánban és az USA nyugati partján vannak földrengészóna-közeli atomerőművek. Aki akarja, az vethet egy pillantást a földrengések helyét gyakorlatilag élőben mutató térképre is. Részletekért kattintson az alábbi képekre.
Egy most megjelent amerikai tanulmány szerint mintegy száz országból összesen kb 30 ez.ren csatlakoztak az ISIS-hez. Az utóbbi időben a volt szovjet tagköztársaságokból érkezők (első sorban csecsenek és dagesztániak) száma ugrott meg (300 százalékos növekedés), de megugrott tunéziaiak száma is. Az EU országaiból összesen több, mint 5 ezren érkeztek, az Észak-Amerikából viszont (a lakosság számára átszámítva) arányosan tízszer kevesebben. Részletekért kattintson az alábbi képre.
Röviden: az űrkutatás megindulása óta az időnyíl irányát a Föld körül keringő űrszemét (space debris) jelöli ki: minél több év telt el a Szputnyik 1957-es pályára bocsátása óta, annál több van belőle. Az alábbi 
