Ebben az interaktív ábrában nem (csak) az a lenyűgöző, amit mutat, hanem az is, ahogy. Mintha csak egy klasszikus steampunk gépezetet nézegetnék ugyanis, ahol például a széndioxid-kibocsátás növekedése az egyik műszer mutatóját mozdítja el; egy másik azt jelzi, hogy 2012-ben az üvegházhatást kiváltó gázok kibocsátásának hány százaléka származott az EU-tól, az USA-tól és Kínától (sorrendben 4,1; 5,8 és 10,7 százalék). Meg, hogy mennyi olvadt el az arktikus jégből; hogyan változik a tengerszint - és így tovább. Ha az adott műszerre klikkelünk, akkor további ábrák/szövegek segítenek a megértésben - részletekért kattintson az alábbi interaktív képre.
https://www.washingtonpost.com/graphics/national/gauging-climate-change/
Az alábbi interaktív térképből leginkább az derül ki, hogy Magyarország – néhány más európai országgal együtt – inkább kivétel, mint szabály, ugyanis nekünk nincsenek területi vitáink arról, hogy mi tartozik hozzánk és mi nem (persze például Mongóliának vagy egyes afrikai országoknak sincsenek). Példának okáért sz USA-nak viszont annál inkább vannak – miként Oroszországnak, Kínának, Indiának, Ausztráliának, Spanyolországnak is. És így tovább. Ami persze nem jelenti azt, hogy a területi viták mindenütt egyformán hevesek lennének. De azért meglehetősen jellemzőek, bárhová nézzünk is. Részletekért kattintson az alábbi képre.
Valószínűleg a legtöbben nem gondolnánk, hogy a világ harmadik, legaktívabban marihuánát fogyasztó országa Új-Zéland: éppen csal le van maradva az USA mögött (14,6, illetve 14,8 százalék rendszeres marihuána-fogyasztó), míg a listavezető: Izland (18,3 százalék felnőtt kannabiszfogyasztó). Az opiátok esetén persze más a rangsor; és az alábbi interaktív térképen nem csak azt tudjuk lekérdezni, hogy hol melyik kábítószer a legnépszerűbb, hanem azt is, hogy hányan halnak meg túladagolás miatt (nálunk a hivatalos adatok szerint 9,5 ilyen halál esik 1 millió lakosra, míg Ausztriában több mint 35; az USA-ban 200 (!) körül van – és Romániában kevesebb mint 3). Interaktív részletekért kattintson az alábbi képre.
A párizsi tragédia és a Brüsszelben a terrorizmusveszély miatt kihirdetett szükségállapotot követően az az érzésünk támadhat, hogy Európa a terrortámadások elsődleges célpontja. Elvileg persze elképzelhető, hogy a helyzet valóban változni fog, az utóbbi tíz év azonban arról szólt, hogy a legtöbb terrorista akcióra nem Európában került sor - miként az alábbi, interaktív térkép is évről évre megmutatja; illetve az alábbi linken külön térképet találunk például a Közel-Keletről vagy Afrikáról is. Részletekért kattintson az alábbi képre.
És nem is a földgáz. De nem azért, mert mert valami nagyon környezetbarát dolgot használnak (mondjuk napenergiát), hanem ezért ,mert az energia jelentős részét még mindig a fa, a szén, szalma stb. eltüzelésével nyerik – vagyis ún. szilárd tüzelőanyagokat használnak. Ugandában például az energia 97, Maliban a 98 százalékát, míg Kínában közel a felét és Indiában a kétharmadát ez adja, és talán mondanom sem kell, hogy leginkább erős korreláció van egy adott ország fejlettsége és aközött, hogy mi az elsődleges energiaforrás (amely – nem mellékesen – meglehetősen környezetszennyező). Az interaktív térkép használatához kattintson az alábbi képre (az interaktív verzió nem az első, hanem a második térkép).
Hét ilyen ország van: Argentína, Ausztrália, Chile, Franciaország, Nagy-Britannia, Norvégia, Új-Zéland, és közülük három: Argentína, Chile meg Nagy-Britannia területi igényei között vannak is átfedések (a területi igényeket persze sem az USA, sem a többi, az 1959-es, ún Antarctic Treaty-t (AT) aláíró országok nagy része nem ismeri el). Amúgy egyfelől akadnak az Antarktisznak olyan részei is, amelyre még egyetlen ország sem jelentett be igény; másfelől pedig az Antarktisz az egyetlen kontinens, ahol még soha ne vívtak háborút. Az AT-hez eddig 
Az interaktív modell kezelése nagyon egyszerű: kiválasztjuk a menüből a minket érdeklő országot (mondjuk Magyarországot vagy Izlandot), és rákattintunk, hogy a befelé vagy a kifelé történő migrációt mutassa - aztán csak ülünk, és nézzük az animációt:-) Az adatok az ENSZ-től származnak, és 1990-es, 2010-es meg 2013-as számokon alapulnak, tehát a mostani válság nem szerepel köztük, viszont ennek ellenére is határozottan elgondolkoztató a dolgot a populációk ki- és beáramlásaként látni. Részleteket kattintson az alábbi képre.
Összesen 50 cégről van szó: hozzájuk jut el az ún. harmadik féltől származó adatok kilenctizede, és közülük is annyira kiemelkedik a Google, hogy hozzá képest az összes többi majdhogynem elhanyagolható.A Google ugyanis a top egy millió site közel 80 százalékával kapcsolatos adatokat gyűjti be (összehasonlításul: a Facebook "csak" az adatok egy harmadá)t. A nyomon követés meggátolására ugyan elvileg ott van a DNT (Do Not Track) opció a böngészőkben - kár, hogy a Twitter kivételével egyetlen, a felmérésben szereplő nagy site sem törődött vele.Nagyításért kattintson az alábbi képre.
...mint a cápa az emberre. Méghozzá sokkal: 2014-ben heten haltak meg cápatámadás következtében (idén eddig nyolcan), és még a szarvasmarhák is több emberrel végeznek csak az USA-ban, mint a cápák az egész világon. És akkor a vízilovakról még nem is beszéltünk, amelyeknek tavaly közel három ezer áldozata volt Afrikában. Ehhez képest évente legalább 63 millió cápát halászunk le - de az is lehet, hogy több mint 270 milliót. Ugyanis ott van először is a Kínában nagyon kedvelt cápauszony leves (bár ma már a kínaiak kilenctizede támogatja ennek a betiltását). Meg persze a cápából (pl. cápafogból) készült emléktárgyak; a fürdő helyek biztonságossá tétele - és így tovább. Röviden: ma az ember a csúcsragadozó, nem a cápa - a tengereken is
Roppant egyszerű és szellemes ötlet: nézzük meg, hogy mások, akik ugyanannyi idősek voltak, min most mi, már mire vitték. Mivel ma 
Méghozzá nem csak Magyarországon, de úgy általában is. Ebben a nemzetközi rangsorban mi a férfiak és nők között nagyobb (bár korántsem legnagyobb) különbségeket mutató országok közé tartozunk. A "rekordot" jelenleg Malajzia tartja (10-es skálán, akármit is jelentsen ez, majdnem 9,5 a különbség); míg az eltérő nemek különbsége Spanyolországban a legkisebb. És hogy mi a magyarázat? Például az, hogy a felmérések szerint a nők több és rugalmasabb tanulási módszert alkalmaznak (különösen gyerek/fiatal korukban), mint a férfiak.És persze az is több, mint elgondolkoztató, hogy általában minél kisebb a nemi alapú megkülönböztetés egy országban, annál közelebb esnek egymáshoz a férfiak és nők eredményei. Részletekért kattintson az alábbi képre.
Összesen évi 5,9 milliárd dollárról van szó, és a támogatott top 10 országok közül mindössze kettő kapja a háromnegyedét. Az egyik Izrael (3,1 milliárd dollár); a másik Egyiptom (1,3 milliárd dollár). A harmadik helyen álló Iraknak pedig 300 millió dollár jut; és általában véve a támogatás közel kétharmadának a Közel-Kelet a címzettje, míg Európa alig 1 százalékot kap, és ebből a legnagyobb összeg (14 millió dollár) Lengyelországé. Nagyításért kattintson az alábbi képre.
Az alábbi térkép azt mutatja meg, hogy még a leggazdagabb római provinciák GDP-je is milyen alacsony volt - magáról az egész Birodalom GDP-jéről nem is beszélve. Időben ilyen távolra visszamenve persze nem számítható ki pontosan az egy főre jutó jövedelem, de többé - de kevésbé jó becsléseket azért tehetünk (és Angus Maddison adatai, amiket a térkép elkészítéséhez használtak, a lehető legjobbnak számítanak). Amúgy pedig a lényeg az, hogy időszámításunk kezdetén a GDP az egész Római Birodalom esetében mindössze 570 dollár/fő lehetett - ma ugyanez a világ legszegényebb országában, a Kongói Demokratikus Köztársaságban majdnem kétszáz dollárral több. Részletekért kattintson az alábbi képre.
... akkor az alábbi térképet kapnánk, ahol az egyes amerikai államok GDP-je értelemszerűen nagyjából ugyanakkora, mint az adott országé. Az USA legjobban teljesítő részei egyenesen a világ top 10-es gazdaságú országaival versengenek (Kalifornia nagyjából Brazíliával van egálban), de a szegényebbeknek sem igazán kell szégyenkezniük. Röviden és tömören: az USA gazdasága tényleg óriási. Nagyításért kattintson az alábbi képre.
A zajszennyezés a modern társadalmak egyik alapproblémája (bár már az ókori rómaiak is folyamatosan panaszkodtak az elviselhetetlen városi zaj miatt). Számos városról készült zajtérkép (amely értelemszerűen azt mutatja meg, hogy egy adott helyen mennyire dübörög a közlekedés és mennyire zavaróak az egyéb zajok). A londoni zajtérkép annyiban más, hogy egy adott pontra klikkelve akár meg is hallgathatjuk, hogy mit hallanánk ott, az utcán (parkban, hídon, bárhol). De készült interaktív zajtérkép egész Nagy-Britanniáról is. Az interaktív térképek eléréséhez kattintson az alábbi képekre.
Az előrejelzések szerint 2030-ra közel minden tizedik ember ún. megacityben (=több mint 10 millió lakos) fog élni - méghozzá mindössze kb. 40 megacityben. Jelenleg a mintegy 30 szupernagy város fele Ázsiában található, viszont a következő évtizedben az afrikai megacytik is előre fognak törni: Kinshasa (Kongói Demokratikus Köztársaság) az 1950-es alig 200 ezerről 20 millióra fog hízni; a nigériai Lagosban pedig 24 millióan laknak majd. Az alábbi interaktív térképen évről évre végignézhetjük, hogy miként alakul 1950 és 2030 között (várhatóan) a városiasodás (megacitysedés:-), lekérdezhetjük az egyes városok (pl. Budapest) adatait és annak változásait stb. Részletekért kattintson az alábbi képre.
Attól függ, hogy hol élsz. Az ún. ipari társadalmak nagy részében (valamint Kínában és Latin-Amerika jelentős részén is) a férfiak egy - két évvel szoktak idősebbek lenni, de Oroszországban például a nők (első házasságukban) átlagosan akár 4 évvel is fiatalabbak lehetnek. És persze vannak olyan országok is, ahol a különbség akár több, mint nyolc év (példának okáért az afrikai Nigerben). Nagyításért kattintson az alábbi képre.
Globalizáció ide vagy oda, ez például nem sikerült egységesíteni, tehát ha valaki külföldre megy (és mondjuk nem csak ide a szomszédba), akkor jobban teszi, ha előzetesen tájékozódik arról, hogy ott mit lehet bedugni a falba, amennyiben áramot akarunk (szerencsére a repülőtereken lehet átalakítót venni). Amúgy pedig ez az egész már csak azért is érdekes, mert a konnektortípusok elterjedése - miként az alábbi térkép is mutatja - nem esik pontosan egybe egy-egy nagyhatalom, nyelv, kultúra stb. elterjedtségével. Nagyításért kattintson az alábbi képekre.
