A slum/nyomornegyed nem új jelenség: a fogalom már a 19. század elején megjelent. Új viszont, hogy hányan laknak benne. Röviden: az abszolút számokat tekintve egyre többen, és persze első sorban az ún. fejlődő világban: 1990-ben 650 millióan éltek olyan körülmények között, ahol a legalapvetőbb feltételek (pl. iható víz) sem volt meg; tíz évvel később 760 millióan; és ez a szám 2012-re 863 millióra nőtt. A szub-szaharai Afrikában a városlakók közel kétharmada slumlakó; és vannak olyan afrikai országok is, ahol a 90 százalékuk.Ugyanakkor jó hír, hogy a fejlődő országok slumlakóinak száma abszolút mértékben nő ugyan, arányaiban viszont csökken: 1990-ben 46, ma viszont "csak" 33 százalék. Nagyításért kattintson az alábbi képre.
Ez a becsélesek szerint 1979 óta kb 400 millió gyerek születésének vette elejét, miközben Kínában így is 1 milliárd 360 millióan vannak. Viszont jelenleg már a lakosság közel egyharmada 50 év feletti (mivel az "egy gyerek" politika azt jelenti, hogy a két szülőre csupán egy aktív dolgozó jut, mire ők megöregszenek, ezértaz idő előrehaladtával az elöregedő társadalom egyre nagyobb problémát jelent). Korábban aki megsértette ez "egy gyerek" előírást, az a pénzbüntetéstől a kényszerabortuszig a legkülönbözőbb retorziókra számíthatott, bár egyes tartományokban demográfiai megfontolásokból már korábban lazítottak a szabályozáson. Az alábbi ábra,mondhatni, önmagáért beszél. Nagyításért kattintson az alábbi képre.
Néhány éve még valószínűleg azt kellett volna válaszolni, hogy kínaiak, mára viszont változott a helyzet, és jelenleg a világ legszennyezettebb levegőjű városa Delhi, de kilenc további indiai város is szerepel a negatív top listán. Ezek mellett egyébként három pakisztáni; egy iráni (Khormabad) és egy katari (Doha) is helyet kapott. Miként látható, az első tíz helyen kizárólag ázsiaiak vannak. Részletekért kattintson az alábbi képre.
A népszerű geopolitika (popular geopolitics) azzal foglalkozik, hogy a filmekben, könyvebben stb. miként jelennek meg a politikát és geopolitikát is befolyásoló, népszerű elképzelések. Erre valószínűleg jó példa az az interaktív térkép, amely James Bond utazásait jeleníti meg - itt még azt is le tudjuk kérdezni, hogy az adott filmen éppen ki játszotta a brit szuperügynököt. Illetve észrevehetjük például, hogy a déli félteke egészen meghökkentően alul van reprezentálva. A jelek szerint a fontos dolgok (az egész emberiséget fenyegető veszélyekig bezárólag, mondhatnánk némi iróniával) nem ott szoktak történni. Részletekért kattintson az alábbi, interaktív térképre.
Az alábbi interaktív ábra az 1947 és 2014 közötti nemzetközi kereskedelmi szerződéseket mutatja be kimondottan jól áttekinthetően (ki, kivel, mit és mikor), és eközben nem csak az egyes országokat és egyes éveket tudjuk lekérdezni, de az interaktív ábrához tartozó összefoglalóból azt is megtudhatjuk, hogy az 1960-as és '70-es évek a "blokkszerződések kora" volt, amikor a későbbi EU gazdaságilag mintegy összezárt a Szovjetunióval szemben; meg azt is, hogy miként jelennek meg az új, regionális blokkok; illetve hogyan alakulnak a kereskedelmi kapcsolatok a "fejlődő" és a "fejlett" országok között. És természetesen azt is megnézhetjük, hogy Magyarország milyen szerződés kötött például Ecuadorral vagy Ciprussal. Részletekért kattintson az alábbi képre.
Amióta egyre inkább olvad az északi-sarki jég, azóta egyre inkább hozzáférhetővé válnak az ottani területek, és mivel ez többek között fosszilis tüzelőanyagot meg hajózási útvonalakat is jelent, a környező országok: az USA (Alaszka jogán); Kanada, Oroszország, Norvégia és Dánia (Grönland miatt) is szeretnének maguknak egy kisebb- nagyobb szeletet. Oroszország például már 2007-ben, az Artika expedíció során zászlót tűzött ki a tenger alatt. Kattintson az alábbi képre nagyításért.
A képlet egyszerű: alacsonyabb GDP = több közúti haláleset, de persze néhány egyéb tényezőnek is van szerepe. Magyarország ebből a szempontból (is) a középkategóriába tartozik: nálunk 2013-ban 100 ezer emberből mintegy 7,5 ember halt meg, míg a listavezető Líbiában tízszer ennyien. A második legrosszabb helyzetben Thaiföld van: itt arányait tekintve kb. fele annyian veszítették az életüket a közutakon 2013-ban, mint Líbiában. A legbizotnságosabbak között pedig ott találjuk például az Egyesült Királyságot meg Svédországot - és persze azokat a szigetországokat is, ahol nem nagyon van autós közlekedés. Részletekért kattintson az alábbi interaktív térképre.
Ha lehetőségünk van eldönteni, hogy hol szeretnénk élni, az alábbi interaktív oldal kapóra jöhet, ugyanis néhány feltétel megadása után (pl. legyen alacsony az erőszak aránya; az emberek keressenek jól; legyen alacsony a munkanélküliség-ráta) azonnal megmutatja, hogy melyek lehetnek a potenciális célországok. Meg azt is, hogy Magyarország mennyire felel meg a megadott elvárásoknak. De külön is lekérdezhetjük a kritériumoknak megfelelő top 10-et. Részletekért kattintson az alábbi képre.
Meg persze azoknak is, akik szeretnek csak úgy ilyesmit nézegetni. Az egyes hajótörésekre ráklikkelve azt is megtudhatjuk, hogy mi a háttértörténet (meg persze a szerencsétlenség dátumát is), a kínálat pedig viszonylag széles (bár értelemszerűen közelről sem teljes): az 1400-as évektől az II. világháborúig terjed. Az pedig nem véletlen, hogy az oldal létrehozója numizmatikus, ugyanis az éremgyűjtők közül jó néhányan vannak, akik olykor elsüllyedt hajókról is szereznek be darabokat. Részletekért kattintson az alábbi képre.
Bár az angol mint hipercentrális nyelv felé irányul a legtöbb fordítás, azért vannak más, szupercentrális nyelvek is, és az orosz, kínai, spanyol, francia, német meg egy-két más nyelv is a fordítások népszerű végpontja. Mindent egybevetve pedig kirajzolódik egyfajta hierarchia (miként az alábbi ábrán is látszik), és aki további részletekre kíváncsi, az az 
Ez kellőképpen népszerű téma ahhoz, hogy többféle verzióban találkozhassunk vele az interneten, de ez például kimondottan szórakoztató. Kiválaszthatjuk, hogy a bor-, a sör- vagy a töményfogyasztás eloszlását akarjuk-e látni; netalán azt, hogy az adott országnak melyik a kedvence; és persze a kurzort a megfelelő hely fölé víve az egy főre és hétre lebontott adatokat is megkapjuk Mi egyébként a fogyasztásunk alapján inkább sörivóként vagyunk elkönyvelve. Részletekért kattintson az alábbi képre.
Mármint milyen nemzetiségűből. A képlet nagyon egyszerű: ha a bíborosok kollégiumába több országból kerülnek be a tagok, akkor nő annak a valószínűsége, hogy nem olasz származású lesz a pápa. Sőt. Az 1920-as évektől több mint 50 éven keresztül kizárólag itáliaiakat választottak meg, azóta viszont egy lengyelt; egy németet és egy argentint- vagyis közel negyven éve egyetlen olaszt sem, és nem mellékesen, mondhatni, mostanra vált igazán nemzetközivé a katolicizmus: immár több Latin-amerikai és karibi keresztény él a Földön, mint ahány európai. Részletekért kattintson az alábbi képre.
Az alábbi interaktív ábra azt mutatja meg ,hogy - nagyon leegyszerűsítve - az USA hónapról többet vásárol, mint amennyit elad (és ez aztán megjelenik az államadósságban is). Mindez persze köztudott, a megjelenítés viszont nem a szokványos, tehát érdemes lehet vetni rá egy pillantást. A felső rész azt a top 20 partnert ábrázolja, amelyeknek az amerikaiak exportáltak, az alsó pedig azt a top 20-at,. akiktől az import jött 2001 és 2013 között. Ha végignézzük az animációt, akkor abból többek között az is kiderül, hogy egy időben Kanada volt az USA legfontosabb kereskedelmi partnere, és Kína csak később szerezte meg az első helyet. Részletekért kattintson az alábbi, interaktív képre.
... vagy a világ egy másik nagyvárosára. Már maga az ötlet is egészen hátborzongató, és Alex Wallerstein (aki amúgy nukleáris történelemmel foglalkozik) azért hozta létre a Nukemap nevű interaktív térképet, hogy megmutassa, milyen tragikus következményei lehetnének egy nukleáris fegyver bevetésének. A célpont mellett kiválaszthatjuk azt is, hogy mekkora legyen a töltet (mint mondjuk, ami Hirosimát pusztította el, vagy mint a"Cárbomba" (a valaha készült legnagyobb szovjet bomba)). Meg hogy feltüntesse-e a térkép a várható halálozások számát, és így tovább. Részletekért kattintson az alábbi képekre.
Az ötlet tulajdonképpen nagyon egyszerű: kezeljük úgy az egyes országok GDP-jét, mintha azok fizikailag létező tömeget jelentenének, és számoljuk ki, hogy a térképen hová esik a "gravitációs középpont". A London School of Economics kutatói éppen ezt tették, és bár meglehetősen sok a kisebb - nagyobb bizonytalanság és hozzávetőlegesség (elvégre ki tudná pontosan megmondani, hogy mennyi lehetett egy ország (birodalom GDP-je) ötszáz vagy éppen ezer éve, az így kirajzolódó kép azért legalábbis elgondolkoztató. Ugyanis miután a 20. században ez a bizonyos világgazdasági gravitációs központ eljutott az Atlanti-óceánig, most nagy sebességgel visszafelé tart, és ha minden igaz, 2025-re mélyen Ázsiában fog járni. Nagyításért kattintson az alábbi képre.
Ha fontos a környezet megóvása (márpedig az), akkor ugye a fák is fontosak, és miközben a legutóbbi számítások szerint 422 darab jut minden emberre, aközben a Földön ma kb. fele annyi annyi van, mint a civilizáció kezdetén (ami még rosszabbul hangzik, ha elkezdjük kiszámolni, hogy amikor még csupán néhány száz millióan voltunk, akkor milyen volt az ember/fa arány). Magyarország felszínének az ötödét borítja erdő a 2013-as adatok szerint, de a fafogyási listán szerencsére csak a 81. helyen állunk. Az első Oroszország; a második Brazília; majd pedig Kanada és az USA következik. Részletekért kattintson az alábbi képre.
Ez a térkép feltüntetni, hogy hol történtek idén kalóztámadások (és pl. elrabolták-e a hajót). Emellett nem csupán az egyes esetek adatait kérdezhetjük le, de az oldalon naprakész adatbázist is találunk, illetve azzal kapcsolatos információkat (figyelmeztetéseket), hogy hol számíthatunk támadásra; a potenciális támadók mennyire lehetnek felfegyverezve, és így tovább. Részletekért kattintson az alábbi képre.
A legfrissebb (vagyis 2012-es) adatok szerint és egyáltalán nem meglepő módon a legtöbb halálos baleset az építőiparban történik (több mint 20 százalék), míg ha valaki a lehető legbiztonságosabb munkával akarj leélni az életét, akkor válassza mondjuk az oktatást vagy a pénzügyi szektort. Vagy szinte bármi mást az első hat helyezetten kívül, mivel ezek az összes 80 százalékát adják, és a maradék több mint egy tucat foglalkozás/tevékenységi kör osztozik a maradék kevesebb mint 20 százalékon.
Ez az a Nobel-díj, amely egyfelől egészen a legutóbbi évtizedekig nem különösebben sok figyelmet kapott; másfelől - értelemszerűen - mindig is a legátpolitizáltabb (és ezért sokszor vitatott) volt. A legtöbb Béke Nobelt az amerikaiak vihették haza (19); a második helyen a britek állnak (11); a harmadikok pedig a franciák (10). A nem európai területek képviselői az 1960-as évek utántól, a dekolonizáció hatására kaptak egyre több Béke Nobelt - és ezzel párhuzamosan több nő is lett a korábbiaknál a nyertesek között. Részletekért kattintson az alábbi linkre.
Az amerikaiak és az oroszok erősen eltérő területeket kezelnek fő célpontként Szíriában, miként az alábbi térkép is mutatja. Természetesen mindkét ország a terrorizmus elleni harcot nevezi meg fő céljául, viszont a jelek szerint eltérően értelmezik, hogy ki számít "terroristának", és így amellett, hogy az oroszok támadnak az USA által is terroristának tekintett csoportokat, támadnak az USA által támogatott felkelő-csoportokat is. Kattintson az alábbi linkre részletekért.