Az abszolút számokat tekintve tulajdonképpen nem meglepő, hogy Kína áll az első helyen, és India a másodikon. De persze egyéb tényezők is szerepet játszhatnak, hiszen míg Kínából majdnem 700, addig Indiából "csupán" kevesebb mint 200 ezren tanulnak külföldön, miközben az előbbiben durván 1,4, míg az utóbbiban ismét csak nagyon durván 1,3 milliárdan élnek. Az USA pedig - bár a világ harmadik legnépesebb országa - nem szerepel a top 10-es listán. Dél-Korea viszont a harmadik helyen áll - és akadnak olyan, értelemszerűen leginkább kis országok is, ahol többen tanulnak külföldön, mint otthon (pl. Andorra, Bermuda vagy Lichtenstein). További részletekért kattintson az alábbi képre.
http://www.statista.com/chart/3624/the-countries-with-the-most-students-studying-abroad/
Mármint globálisan és a World Bank adatai szerint, melyekből az derül ki, hogy míg 
Mármint azért, mert a körülötted lévők átlagosan öregebbek nálad. Vagyis: a kérdés az, hogy melyik országban mennyi az átlagéletkor. Ez nálunk majdnem pontosan annyi, mint a svédeknél (nekünk, 41,1, nekik 41,2 év), és nem különösebben meglepő módon az európai "korelnökök" a németek a maguk 46,1 évével. De azt is érdemes észrevenni, hogy az észak- és közép-amerikai térségben mennyire csökken az átlagéletkor északról dél felé haladva (Kanadától Mexikóig több mint 14 évvel), és azt is, hogy Közép-Afrikában egy magyar egyetemista is idősebb lenne az átlagnál. A világ legfiatalabb országában, Nigerben az átlag alig több, mint 15 év... úgyhogy itt már egy magyar érettségiző is az idősebbek közé tartozna. Részletekért kattintson az alábbi képre:
Magunktól valószínűleg nem jutna eszünkbe, hogy a szagot (na jó, szerencsés esetben illatot) és a várostérképet összekapcsoljuk, pedig a végeredmény nem csupán szórakoztató, de tanulságos is (és még egy külön site is van az "
A legtöbb embert - a lakossághoz viszonyítva - az Indiai-óceánon található Seychelle-szigeteken tartják fogva: az alig 90 ezer lakos mellett 100 ezerre számítva közel 800 ül börtönben. A második helyen az USA áll - ez átszámolva több mint 2 millió embert jelent, és ezen a listán (a bebörtönzöttek abszolút száma) az első helyet foglalja el, míg Kína a második (több mint 1,6 millióval). Ami viszont, tekintve, hogy mennyivel többen élnek itt, mint az USA-ban, azt jelenti, hogy a százalékos mezőnyben csak a 126-dik (Magyarország amúgy a 80-dik). Leghátul pedig (ismét csak a 100 ezer lakoshoz viszonyított listán) olyanok találhatóak, mint a Feröer-szigetek, a Közép-Afrikai Köztársaság és San Marino. A kép természetesen nagyon árnyalt, de talán ennyiből is kiderül, hogy nincs feltétlenül közvetlen összefüggés a bebörtönzöttek száma és aközött, hogy mennyire demokratikus (vagy sem) egy adott ország. Részletekért kattintson az alábbi képre (ahol különböző szempontok szerint lekérdezni az adatokat).
Méghozzá azért nem, mert egy tavalyi vizsgálat szerint az EU-ban egyre inkább az a jellemző, hogy a 18 - 29 éves fiatalok nem hagyják el a szülői házat. Nálunk az adatok szerint az adott korosztály háromnegyede (!) él így, de vannak olyan országok is, ahol több mint a négyötödük -- ez az utóbbi években egyre erősödő tendencia, és minden bizonnyal számos tényező játszik benne szerepet a tanulástól a jövedelmi viszonyoktól kezdve. Részletekért és az az interaktív térképért kattintson az alábbi képekre.
Eddig majdnem tíz ezer szíriai menekült regisztrált a Liberland Köztársaság nevű, valójában nem létező országba. Ez azért nem létezik, mert egy ún. "micronation", amelyet az ENSZ egyetlen tagországa sem ismer el. Amúgy Horvátország és Szerbia között, egy vitatott hovatartozású, kevesebb mint három négyzetmérföldes területen fekszik (vagy inkább feküdne), és Vit Jedlicka cseh politikus hozta létre még 2015. áprilisában. Bárki, aki akar, "állampolgárságért" folyamodhat, az pedig más kérdés, hogy ennek az "állampolgárságnak" nincs súlya még akkor sem, ha a szíriai menekülteknek a számok alapján valamivel vonzóbbnak tűnik, mint az USA -- és sokkal vonzóbbnak, mint Kanada (ahová csupán ötöd annyian regisztráltak).
Mint az mára köztudottá vált, számos dízel VW-be speciális szoftver volt beépítve, amely bekapcsolt, ha érzékelte, hogy tesztelik a kocsit (eredmény: kisebb károsnayag-kibocsátás), és kikapcsolt normál használat esetén (eredmény: kisebb üzemanyag-fogyasztás plusz megengedhetetlenül nagy környezet-szennyezés). Az USA-ban a dolog mintegy fél millió (!) autót érint, azt egyelőre nem tudni, hogy nemzetközi viszonylatban mely modelleket/mennyit. Részletekért kattintson az alábbi linkre.
Összességében ha valaki az EU-ban parlamenti tag, akkor ezt 71%-os valószínűséggel férfiként teszi. Amúgy Svédországban a legjobb az arány: ott ötből valamivel több mint ketten nők a parlamentben, és innentől nagyjából egyenletesen megy lefelé. Az EU-s átlag 30 % körül van - mi pedig a lista legvégén vagyunk - miként az alábbi ábrán is látható - nagyításért kattintson rá.
A Gini-index azt méri, hogy mekkora a társadalmi egyenlőtlenség egy országon belül - leginkább a jövedelem- és vagyoneloszlás egyenlőtlenségeit tekintve. A KSH által 2014-ben közzétett ábra azt mutatja, hogy Magyarország ebből a szempontból jobb az EU-s átlagnál, ami 30,5, míg a miénk csak 28 (és persze minél kisebb, annál jobb). Szlovákia, Szlovénia, Csehország viszont jócskán megelőz minket. Az első helyen álló Norvégia pedig 22,7-et mutat, míg az ebből a szempontból legrosszabbul teljesítő Bulgáriánál 35,4 a Gini-index. Perzsze a Gini-index nem a jólétet méri: egy egyenletesen szegény országban is jó eredményt adna.Az alábbi kép forrása:
Az ötlet kézenfekvő, az eredmény pedig kimondottan szórakoztató: Oroszország helyére Kína kerülne (ezzel egyben európai nagyhatlommá is válva), Ausztrália Pakisztáné lenne Kanadába pedig India költözne át, míg Magyarország helyére Dánia (azt, ha valakinek van türelme hozzá, keresse ki maga a térképen, hogy mi melyik mai országot kapnánk). Az USA viszont a jelek szerint éppen jó ott, ahol most van, mert maradna (akárcsak Jemen, Brazília és Írország is).Részletek: 
A történelem foylamán a brit csapatok vagy éppen fegyveres kalóz-kereskedők a Föld országainak mintegy 90 százalékában - eufemisztikusan fogalmazva - olykor fegyveres jelenléttel is próbálták képviselni önnön érdekeiket. A számos ismert példa mellett ott van például az, amikor 1940-ben Izlandon szállt partra 745 brit katona, mert a semleges ország nem akart a Szövetségesek oldalán belépni a háborúba. Az eredmény: erőteljes izlandi tiltakozás fegyveres ellenállás nélkül. Vagy említhetnénk Vietnámot, ahol 1945 - 1946-ban harcoltak a britek a kommunisták ellen - és így tovább.
Persze, az angol számít majdnem mindenütt a legfontosabb idegen nyelvnek (csak Luxemburgban, Angliában és Írországban a francia). Az viszont sokkal többet elárul az egyes országok kapcsolatairól, hogy Litvániában például az orosz, Magyarországon a német, Franciaországban a spanyol az a nyelv, amelyet az emberek a második leghasznosabbnak tartanak. Az pedig különösen érdekes, hogy mennyire..
A World Economic Forum szerint ha elhagyjuk Indiát és Kínát (ahonnét nem sikerült adatokat gyűjteni), akkor magasan Oroszország a listavezető több mint 450 ezerrel. Az USA a második helyen áll (kb. 240 ezer), miközben itt kétszer annyian élnek, mint Oroszországban. A harmadik helyen pedig (és ez talán még meglepőbb) Irán áll alig néhány ezerrel lemaradva az Amerikai Egyesült Államok mögött (miközben itt harmada annyian élnek, mint az USA-ban). A kép forrása:
1992 óta több, mint 1 100 újságírót öltek meg a világ különböző pontjain, és az esetek több mint felében senkit nem vontak felelősségre ezért. Idén a Charlie Hebdo elleni támadás kapta legnagyobb nyilvánosságot, eközben azonban összességében Irán a leghalálosabb hely egy újságírónak (az idők folyamán közel 170 áldozattal) ; Szíria pedig a második leghalálosabb több mint 80-nal, míg a harmadik a Fülöp-szigetek (77 megölt újságíró). Európában ebből a szempontból Oroszország a legrosszabb (56 halott – ezzel még Kolumbiát is megelőzve). Részletekért kattintson az alábbi, interaktív képre.
Mármint az Enterprise-t a kult sci-fi sorozatból. A válasz pedig valahogy úgy hangzik, hogy „nagyon – nagyon sokba”. Az érzékelőkkel együtt csak a szoftverek 20 milliárd dollárba kerülnének (úgy látszik, a nyílt forráskód ezen a területen nem jön számításba); a liftek 15 milliárdba; a hidrogén cellák három milliárd dollárba, és így tovább – nem folytatom. A lényeg, hogy mire az Enterprise elindul az első útjára, ezen számítások szerint 983 milliárd dollárral leszünk szegényebbek. Az ötlet gazdája és tervezett kivitelezője, egy bizonyos "BTE Dan" egyébként a lehető legkomolyabban javasolta a NASA-nak, hogy az vágjon bele (és még petíciót is írt a Fehér Ház megfelelő oldalán. Nagyításért kattintson az alábbi képre.
A válasz lehet, hogy meglepő: nem darabra, hanem egymillió lakosra számítva nem az USA-ban, hanem Finnországban. A Világbank szerint itt 2012-ben egymiilióból durván 7 500 tudományos kutató dolgozott, míg az USA-ban ismét csak durván 4 ezer. Az EU-s átlag valamivel több, mint 3 100 volt, nálunk, Magyarországon pedig olyan 2 400 körül. A világátlag eközben kb. 1100. A Világbank interaktív grafikonjához az ember kedve szerint adhat hozzá más országokat/régiókat is, hogy megnézze, azok hogyan teljesítenek (és ami azt illeti, mi például 2006 óta egészen komoly fejlődést produkáltunk ezen a téren: akkoriban 1700 körül jártunk). Részletekért kattintson az alábbi linkekre.
A menekültválság lassanként minden mást háttérbe szorítani látszik – ehhez képest az ENSZ 
Mármint úgy, mindent egybevetve 1901 és 2013 között, amikor az alábbi összeállítás készült. A válasz pedig az, hogy nem, nem Észak-Amerika. Az USA és Kanada együttesen is „csak” 371 Nobelt söpört be, míg a nyugat-európaiak 471-et. Másfelől viszont ha úgy nézzük, akkor az európaiak és észak-amerikaiak „koalíciójához” képest az összes többi terület teljesítménye elhanyagolható. Ismét másként fogalmazva: eddig valamivel több, mint 70 ország állampolgárai tarthatták meg a beszédüket Stockholmban – csak éppen több mint a felük vagy vagy az USA-ból, vagy Nagy-Britanniából, vagy Németországból érkezett. További részletekért kattintson az alábbi linkre.
