Természetesen az USA-ban, de Ausztrália is szinte pontosan ugyanolyan drága (az előbbi közel 25, míg az utóbbi 24 ezer dollár, ami olyan sok, hogy jobb is nem átszámítani forintra). És Anglia sem sokkal olcsóbb, egy maláj egyetem viszont alig a tizedébe kerül egy amerikainak. És egy kínai is kevesebb mint 4 ezer dollár. Általában véve pedig az USA-tól a hongkongi felsőoktatási intézményekig nagyjából egyenletes az árcsökkenés, Hongkong és Indonézia között viszont 9 ezer dollár van. Nagyításért kattintson az alábbi képre. http://www.statista.com/chart/3673/where-foreign-students-face-the-highest-university-fees/
Kína a világ legnagyobb kőolaj-importőre (7 mb/d vagyis 7 millió barrel/nap, míg az USA "csak" 5,1 mb/d-t fogyaszt). Amúgy olyan nagy változások nincsenek a korábbi évekhez képest, úgyhogy talán annyit érdemes még kiemelni, hogy ebben az évben a globális energiafogyasztás növekedése szokatlanul alacsony: alig 0,9 százalék volt az utóbbi évtized átlagos 2 százalék körüli növekedéséhez képest. És Kína is kisebb energiafogyasztás-növekedést produkált a szokásosnál (ami persze még mindig elég az első helyhez az energiafogyasztói listán). Nagyításért kattintson az alábbi képre.
A három éves, halott Aylan Kurdi fényképe bejárta a világot, és sajnos korántsem ő az egyedüli gyerekáldozat. Ami a vele egykorúakat illeti, a 
Az alábbi infografika néhány tervezett vagy legalább a koncepció szintjén létező luxusautót mutat be a Rolls Royce Serenitytől (Phantom Series II) az Aston Martin DBX-ig bezárólag és aszerint sorba rendezve, hogy mennyire valószínű a piacra kerülése (még ha ez a valószínűség azt nem is tükrözi, mondhatnánk némi iróniával, hogy mi mekkora valószínűséggel fogjuk megvenni:-). Ami pedig a luxust illeti, egyes modellekben lesz (vagy nem lesz) selyembevonatú ülés, hibridmeghajtás, a több, mint 1000 km megtétele egy tankkal, nagyon-nagyon modern technológia, és így tovább. Részletekért kattintson az alábbi képre.
Az EU-n belül természetesen Német- és Franciaországban vannak a legtöbben - azt viszont valószínűleg kevesebben tudják, hogy míg az európai országok közül Oroszország vezet a létszámot illetően (14 millió), addig százalékosan Ciprus után (több, mint 25 százalék) Bulgária áll a második helyen (majdnem 14 százalékkal). Az előrejelzések szerint ha a jelenlegi tendencia folytatódik, akkor 2030-ra Európa lakosságának 8 százalékát fogják adni. Magyarországon viszont jelenleg - 
Néhány jelentős kivételtől eltekintve az az alapszabály,hogy egy-egy ország piacát vagy a Safari, vagy a Chrome mobil böngésző uralja. Nagy-Britanniában az előbb majdnem 60 százalékot, míg az utóbbi majdnem 50 százalékot mondhat magának Ausztriában piacvezetőként. Az USA-ban a Safari, Brazíliában a Chorme dominál (mint ahogy általában véve is latin-Amerikában); Japánban, Ausztráliában és Új-Zélandon megint csak a Safari, míg Indiában és Dél-Koreában a Chrome. Iránban Chrome, Szaúdi-Arábiában Safari... és így tovább. Kínában, Marokkóban és Ghánában - és ezek az az előbb emlegetett kivételek - az Android az úr a browser piacon (ami, tekintettel Kína lélekszámára, nem kis szó). Vietnamban pedig a piac közel 85 százaléka androidos böngészőt használ. Az UC browserekből - melyek biztosan nem a legismertebbek - viszont Banglades vezet: náluk az emberek több, mint egyötöde ezzel böngész. Részletekért kattintson az alábbi képekre.
Méghozzá nem is elhanyagolható mennyiségben. Bár sem a kínai kormány, sem a "címzettek" nem szívesen hoznak nyilvánosságra részleteket, a 
Európán belül természetesen nem csak nálunk volt, van, vagy lesz kerítés a menekültek megállítására (miként az első térképen is látszik). És ismét csak természetesen ezek mellett is jó néhány van a világon: az embernek feltehetően az USA - Mexikó határszakasz jut először az eszébe; azt viszont talán kevésbé tudjuk, hogy Marokkó például több, mint 2700 km hosszú kerítést húzott fel az ún. Polisario gerillák ellen. És persze ott van az indiai kerítés a terroristák, csempészek stb. kívül tartására 3300 km hosszan - és így tovább (ld. a második térképet). Részletekért kattintson az alábbi képekre.
Akár még az is lehet, hogy igen, bár egy példa nélkül álló esemény bekövetkeztének valószínűségét igencsak problémás megbecsülni, és így a 
Egyes helyeken nincs elég férfi vagy nő, aminek persze az a következménye, hogy az egyik nem képviselőiből jó néhányan nem találnak párt maguknak. Az már legalább a 90-es évek óta tudott, hogy Ázsia bizonyos részein "nőhiány" van, és pl. Kínában több, mint 106, míg Indiában több, mint 107 férfira jut 100 nő, de az alábbi interaktív térképről az is kiderül, hogy Szaúdi-Arábiában az arány több, mint 130 (!) férfi 100 nőhöz képest. Izlandon viszont gyakorlatilag teljesen kiegyensúlyozott a nemek aránya, míg az USA-ban valamivel több, mint 98 férfira jut 100 nő. Érdekes módon a szub-szaharai Afrika dél felé eső részére az jellemző, hogy a nők vannak egy kicsivel többen, míg az északi részeken a férfiak. Részletekeért kattintson az alábbi interaktív térképre.
Attól függ, hogy milyen. Aki finn, svéd vagy angol útlevéllel van felszerelve, az nem kevesebb, mint 173 országot kereshet fel különösebb nehézségek nélkül - egy afganisztáni útlevél viszont mindössze 28 országra jó. Egy osztráké pedig 168, míg a miénk 157 országba (amivel megelőztük a többi szomszéd országunkat). A schengeni övezeten belül pedig (ami útlevél szempontjából sajátos képződmény) a dolgok jelenlegi állása szerint szabadon utazhatunk. Nagyításért kattintson az alábbi térképre.
Ezek a térképek azt mutatják meg, hogy a Föld melyik részén melyik autómárkára keresnek rá a legtöbbször az emberek. A Toyota pl. egyaránt népszerű az USA-ban és Kínában, míg az európai ízlés néhány más mellett talán a BMW felé látszik hajlani (miként Magyarországon is). De mint ahogy nálunk sem BMW-ből fut a legtöbb az utakon, általában véve is hiba lenne túlságosan messzire menő következtetéseket levonni abból, hogy melyik nagy autómárka áll a keresések első helyén. További térképekért kattintson az alábbi linkre; nagyításhoz kattintson az alábbi képekre.
A
Immár talán természetesnek tűnik, hogy a Föld legkülönbözőbb helyein tudunk virtuálisan végigsétálni és körülnézni - valójában azonban még messze vagyunk a teljes lefedettségtől. A történet 2007 májusában kezdődött az USA-ban (San Francisco, Las Vegas, Denver, Miami, New York City), és a Google Street View most már Magyarországtól Ausztráliáig és a Csendes-óceáni szigetekig rengeteg helyen elérhető. Még egy kimondottan szórakoztató játék is épül rá 
A térkép kétségtelenül érdekes, és ugyanilyen kétségtelenül félrevezető lehet (még ha nem szándékosan is az). Ugyanis a kevesebb mint 1 százalék iszlám populáció - több, mint 1 százalék iszlám populáció szembeállítás azt az érzést keltheti, hogy akkor a nem pirossal jelölt helyeken az iszlám, mivel nagyobb mértékben képviselteti magát, ezért jelentős tényező is. Pedig miként a második térkép mutatja, erről sok esetben szó sincs. Nagyításért kattintson az alábbi térképekre.
A Washington Post kérdezi, és háromból kettőt nem is olyan nehéz kitalálni (a harmadikat viszont igen). A térképen a megfelelő országokra kell rákattintani, és a dolog annyiban becsapós, hogy alapértelmezésben csak a Föld egy részét látjuk, tehát ha azt gondoljuk, hogy valahol máshol kell az egyiket vagy a másikat keresnünk, akkor a térképet is mozgatni kell. A játékhoz kattintson az alábbi képre.
Mondhatni, ahogyan még soha nem láttuk: szuperkomputerek által feldolgozott adatok alapján majdnem valós időben és interaktívan megnézhetőek a Föld aktuális széláramlásai. Mindezt a legkülönbözőbb és olykor a kívülállók számára meghökkentő vetületekben, miközben a széljárások megjelenítését kombinálhatjuk a hőmérséklettel vagy éppen a tengerszinti légnyomással; és így tovább. (ehhez az "earth" feliratra kell ráklikkelni bal oldalon, alul). Az interaktív földmodell eléréséhez kattintson az alábbi képre.
Ez esetben nem a magyar, hanem a nemzetközi politikai élet szereplőiről van szó, mivel nálunk a twitterezés 
Persze az ilyen, hosszú távú előrejelzéseket (amely esetünkben 2100-ra vonatkozik) nem szabad túlságosan komolyan venni, mert a számok az idő előrehaladtával egyre jobban szórnak, és a 21. század lezárulásakor különböző tényezőktől függően akár radikálisan kisebb vagy éppen nagyobb is lehet a végeredmény (például a bevándorlás hatására). De mindenképpen elgondolkoztató, hogy az aktuális számítások szerint több, mint egyharmadával leszünk kevesebben. Egyébként a legnagyobb vesztes ezek szerint a Moldovai Köztársaság: a lakossága kevesebb, mint a felét fogja csak kitenni a mostaninak, miközben a Földön több, mint 11 milliárd ember nyüzsög majd.Részletekért kattintson az alábbi képre.
Az valószínűleg senkit nem lep meg, hogy az abszolút összeget tekintve az USA a listavezető - viszont mivel a GDP-jének "mindössze" a 3,5 százalékát fordítja katonai célokra, ezért csupán a negyedik ezen a listán. Az első helyet Szaúdi-Arábia szerezte meg GDP-jének több, mint 10 százalékát fegyverekre és katonákra fordítva, míg a második helyen Izrael, a harmadikon Oroszország található.Az EU-s országok közül a legelőkelőbb helyen Franciaország van: 6.lett valamivel India mögött és valamivel Törökország előtt, míg Kína a kilencedik.Részletekért kattintson az alábbi képre.