A jelek szerint egyáltalán nem mindegy, hogy az ember milyen nemű, ha vallásos, ugyanis a különböző vallások hívei között különböző arányban fordulnak elő például a hetente templomba/imaházba járó férfiak és nők (az előbbiek kékkel, az utóbbiak sárgával jelölve az alábbi képen). Emellett aközött is jelentős különbség van a nemeket illetően, hogy ki imádkozik naponta az egyik vagy a másik (esetünkben a kereszténység vagy az iszlám híveként), és így tovább egészen addig, hogy sok országban a nők vallásosabbak a férfiaknál. Az adatokat nem csak interaktívan, de táblázatos formában is lekérdezhetjük. Részletekért kattintson az alábbi képre.
http://www.pewforum.org/interactives/religion-gender-world/
Hanem a mai, úgynevezett fejlődő világ is. Az, hogy a nyugati társadalmak rohamosan elöregszenek és ez a legkülönbözőbb területeken jelent problémát az egészségügytől a nyugdíjrendszerig, természetesen köztudott (és leginkább megoldatlan) probléma.Ez a spanyol nyelvű infografika azonban azt is megmutatja, hogy amennyiben a jelenlegi tendenciák folytatódnak, úgy másutt is alapvetően át fog alakulni az életkori megoszlás - és ennek minden bizonnyal messzire ható következményei lesznek. Részletekért kattintson az alábbi képekre.
Ez az interaktív térkép választ ad a fentebbi kérdésre - aktuálisan egyébként Madrid és Moszkva már túl messze van ahhoz, hogy ennyi idő alatt odaérjünk, de Barcelona vagy Kijev meg Ankara még belefér, miközben Berlin, Varsó vagy éppen Milánó kevesebb mint 10 óra. Ha pedig nem arra vagyunk kíváncsiak, hogy Lagosból vagy mondjuk Sydneyből indulva mi a végső pont, ameddig elérnénk, azt is lekérdezhetjük. Részletekért kattintson az alábbi képre.
Ugyanis a Google-térképen alapul, és első lépésben megadhatjuk, hogy honnét induljon a fertőzés, majd pedig kiválaszthatjuk, hogy melyik kórházba/orvoshoz akarunk menni. És így tovább, amíg el nem fogy a vakcina; zavargások nem törnek ki és végül az egész Föld sötétségbe nem borul. Nem állítom, hogy valóban így zajlana - elvégre a spanyol nátha óta (ami ugye az I. világháború után volt) minden jelentősebb járvány kitörését meg tudtuk előzni. Azt viszont jól megmutatja, hogy - legalábbis elvileg - milyen törékeny lehet a mostani rendszer. Szóval mindenképpen érdemes kipróbálni - a szimulációhoz kattintson az alábbi képre.
Avagy: mikor megy férjhez/nősül meg egy amerikai férfi vagy nő - attól függően, hogy milyen etnikumhoz tartozik; milyen a végzettsége, dolgozik-e vagy, és így tovább. Ebből az i interaktív ábrából kiderül, hogy a különböző csoportok eléggé eltérő házasodási mintát mutatnak (a nem dolgozók/munkanélküliek például hajlamosabban korábbi életszakaszban összekötni az életüket valaki máséval), és eközben még azt is bevehetjük a paraméterek közé, hogy valaki először mondja-e ki a "boldogító igent" vagy többedszerre. A Végeredmény ha nem is meglepő, de azért mindenképpen érdekes. Részletekért kattintson az alábbi képre.
Összesen nem kevesebb mint 8049, és korok/korszakok szerint is lekérdezhető. A csaták eloszlása persze két okból is a valóságtól minden bizonnyal eltérő eloszlást mutat: egyfelől, mert a nagy és ritkán lakott területeken viszonylag kevésre került sor; másfelől, mert természetesen erősen nyugatcentrikus az összeállítás abból a szempontból, hogy csak azok az összecsapások szerepelnek benne, melyekről a nyugati történetírás tud. Részletekért kattintson az alábbi, interaktív térképre.
Ez természetesen attól függ, hogy melyik ország állampolgára vagy. Jelenleg (mint ahogy korábban is) Németország áll a csúcson: az itteniek 218 országból 177--hez nem kell vízum. Svédország 176 országgal a második, az USA jelenleg a negyedik (Belgiummal, Dániával és Hollandiával együtt), míg Pakisztán a 103-dik. Ja igen, Magyarország pedig a 10-dik (Csehországgal, Izlanddal és Szlovákiával együtt). Évek óta nagyjából ezt a szintet hozzuk - miként erről a grafikonos verzión meggyőződhetünk, ahol azt is megnézhetjük, hogy hogyan változott a besorolásunk, illetve összehasonlthatjuk azt is, hogy különböző országok útlevele mikor mennyit ért. Részletekért kattintson az alábbi linkre - nagyításért pedig az alábbi képekre.
Egy térkép azokat az álhíreket gyűjti össze, melyek futótűzszerűen terjednek a német nyelvterületeken a menekültekkel kapcsolatban. Kezdve azon, hogy a menekültek miatt csappant meg a hattyúk száma; és befejezve azon az itthon is nagy nyilvánosságot kapott (majd cáfolt) történeten, mely szerint a menekültek megerőszakoltak volna egy 13 éves orosz kislányt Berlinben. Mivel mostanában két, meglehetősen ellentétes (és politikai felhangoktól sem mentes) álláspontot lehet hallani a menekültekkel kapcsolatban, sietek leszögezni, hogy ez a térkép nem arról szól, hogy "milyenek a menekültek"; hogy gazdasági áldást jelentenek-e Európa számára vagy éppen az itteni kultúra halálát (és így tovább), hanem kizárólag arról, hogy mik azok a hírek/híresztelések a menekültekkel kapcsolatban, melyek nem bizonyultak igaznak.Részletekért kattintson az alábbi, interaktív térképre.
A Freedom House valamivel lejjebb sorolta a szabadságjogok szempontjából Magyarországot, mint tavaly (most pontosan annyi pontunk van, mint Dél-Afrikának; míg Mongólia vagy Románia valamivel jobban, India kicsivel rosszabbul áll). Persze velünk együtt lejjebb került például az USA is. Az évente megjelenő jelentés három kategóriát különböztet meg: szabad, részben szabad és nem szabad országok, és mi továbbra is az elsőbe tartozunk. Félszabadnak minősül többek között Ukrajna; míg Kína vagy éppen Oroszország egyáltalán nem az. Részletekért kattintson az alábbi képre, illetve interaktív térképre.
6
Valentin-nap környékén kézenfekvő kérdésnek tűnik, hogy ki van egyedül, és ki nincs. Az alábbi térkép meglehetősen nagy felbontásban azt ábrázolja, hogy Franciaországon belül hol él több férfi; illetve hol él több nő szingliként, de valójában nem ez az igazán érdekes, hanem az, hogy le tudjuk kérdezni, hogy egy adott életkorban melyikükből van több magányos. És ami azt illeti, nagyon is markáns tendenciák figyelhetőek meg (ami persze részben azzal is összefüggésben van, hogy a férfiak rövidebb ideig élnek a nőknél). Részletekért kattintson az alábbi, interaktív térképre.
Annak, hogy Kína importja 2015-ben majdnem 15 százalékot csökkent, a legkülönbözőbb országok gazdaságára (és GDP-jére) van hatással. Az alábbi, interaktív grafika azt mutatja meg, hogy ez kit és milyen mértékben érint. Az USA GDP-jét például 0,1 százalékban, de a "nagy érintettek" között ott van Japán, Német- és Franciaország, Nagy-Britannia meg jó néhány más gazdaság is, és ez jól érzékelteti egyfelől Kína egyre inkább központivá váló szerepét a világgazdaságban. Meg persze azt is, hogy immár milyen szinten integrálódott a rendszer. Részletekért kattintson az alábbi képre.
Néhány napja felröppent a hír, hogy egy indiait meteorbecsapódás ölt volna meg (ez lett volna az első ilyen, dokumentált eset), és bár 
Nem olyan értelemben "főváros", mint Budapest, hanem mint ahol a legtöbb van valamiből. Ilyen értelemben "macskafőváros" tehát a romániai Ciorani, ahol majdnem négyszer annyi macska él, mint ahány ember (ki tudja, miért). De említhetnénk Berlint: itt, mivel 2002 óta legális a prostitúció, itt több mint 500 bordély működik. Meg ott van a Wells-i Cardiff: ennek az a nevezetessége, hogy miközben Wellsben hívják a világon a legtöbb embert Jones-nak (kb. 6 százalék), aközben Cardiff-ban van belőlük a legtöbb.Antwerpenben pedig mindössze négy utcányi területen dolgozzák fel a világ gyémánttermelésének felét... És így tovább: ezen az interaktív térképen nem kevesebb, mint 90 szórakoztató (bár nem feltétlenül hasznos) dolgot tudhatunk meg. Részletekért kattintson az alábbi képre.
Nos, ez az a térkép, amit rendszerint használunk, ha a Földről van szó. Persze, mindannyian tudjuk, hogy a térképek szükségképpen erősen torzítanak, de azért szórakoztató azt látni, mintha Magyarország kb. akkora lenne, mint India - mármint ha megfelelő helyen lenne. Ez a Merctor-vetületnek köszönhető, ami kénytelen két dimenzióban kiteríteni/megjeleníteni a három dimenziós Földet, és eközben az Egyenlítő környékén eléggé jól mutatja a valódi méretet, az alsó és felső széleken található területek viszont "szétkenődnek" (ezért aztán Grönland, ami ebből a szempontból a klasszikus példa, pl. óriásinak látszik, pedig annyira azért nem az). Az alábbi alkalmazáson kijelölhetünk egy tetszőleges országot, és az egérrel odavonszolhatjuk egy másik mellé, hogy lássuk: valójában hogyan aránylanak egymáshoz. Mert ugye abból, hogy Észak-Amerikai nagyobbnak tűnik Mercator-vetületben, mint Afrika, nem következik, hogy ez így is van. Az interaktív összehasonlítgatáshoz kattintson az alábbi képre.
Bár már az 1940-es évek vége óta ismert, a zika vírus csak mostanában kapott komolyabb figyelmet - azt követően, hogy Latin-Amerika egyes részein megnőtt az ún. kisfejűséggel született csecsemők száma. Trópusi szúnyogfajták terjesztik, és Magyarország például (illetve általában véve a térkép kék része) nem tartozik ezek hatókörébe - ez azonban nem jelenti azt, hogy nem bukkanhatnak fel nálunk is ebben megbetegedett emberek (ha korábban fertőzött területeken jártak). Ezen az interaktív térképem dátum szerint is lekérdezhetjük az észlelt eseteket. Részletekért kattintson az alábbi képre.
A kérdés az, hogy mi történne, ha 2020-tól geomérnökséget használnánk, vagyis: mérnöki eszközöket vetnénk be a felmelegedés ellen? Az alábbi, interaktív térkép azt mutatja meg (pontosabban: arra mutat egy lehetséges vagy legalábbis elképzelhető forgatókönyvet), hogy ennek milyen hatásai lennének/lehetnének tíz, húsz vagy éppen ötven év múlva. A vizsgált módszer az ún. albedómodifikáció, ahol a légkörbe szulfátokat juttatva csökkentjük a földfelszínt elérő napsugárzás mennyiségét (mivel az aeroszol annak egy jelentős részét visszaverné). Természetesen fontos észben tartanunk, hogy az alábbi interaktív térképen látható eredmények/átlaghőmérséklet-csökkenések "alapvetően elméletiek", azaz: a nem lehetünk benne biztosak, hogy tényleg így történne. Részletekért kattintson az alábbi, interaktív térképre.
Az alábbi, intaraktív grafikán azt kérdezhetjük le, hogy egy ország - mondjuk Magyarország - mennyire teljesít jól a közpoktatását vagy éppen a közintézményeit tekintve; hányadik a világon a bankjai megbízhatóságát illetően - és így tovább. Mi leginkább a középmezőnybe tartozunk, és eközben a különböző területeken kutatott teljesítményünk erősen szór: az pl. nem is olyan rossz, hogy az internetet tekintve a világon a 31. helyet szereztünk meg; és az például nem is olyan jó, hogy az "innovációra való képességben" a 131-dikek vagyunk. Összesítésben pedig: 63-dikok vagyunk. A legversenyképesebbek egyébként Svájc, Szingapur, USA és Németország (ebben a sorrendben); míg a legrosszabbul Sierra Leone (138. hely); Mauritánia, Csád és Guinea teljesítettek (mely ezen a listán az utolsó). Részletekért kattintson az alábbi képre.
A lehetőség bárki számára adott, ugyanis a Tor-hálózat lehetővé teszi, hogy rejtve (anoním módon) tevékenykedjünk az interneten, tehát pl. így böngésszünk; hozzáférjünk olyan tartalmakhoz, melyek különben nem lennének elérhetőek a számunkra, mivel az országunk letiltotta - és így tovább (
Nem, nem az USA - az csak a negyedik lett azon a világranglsitán, amelyet mintegy egy tucatnyi paraméter figyelembe vételével (melyek között a vállalkozó szellem és az életminőség mellett a GDP is szerepel), illetve 16 ezer ember megkérdezésével állítottak össze. Az első Németország; a második Kanada, de a top 20-ban olyan országokat is megtalálunk, mint Ausztria vagy éppen Kína (ami engem azért kissé meglepett). Magyarország amúgy a 44. Részletekért kattintson az alábbi, interaktív képre.