Nos, attól függ, hogy most hány éves az illető; férfi vagy nő-e; és melyik rasszhoz tartozik. Az alábbi, kimondottan szellemes (és látványos), interaktív infografika lehetővé teszi, hogy megfigyeljük, hogy adott paraméterek mellett mi a legvalószínűbb halálok; és ez hogyan változik az öregedéssel. Az adatbázist a Centers for Disease Control and Prevention hozta létre, és az utóbbi másfél évtized amerikai adatain alapul. Részletekért kattintson az alábbi, interaktív képre.
http://flowingdata.com/2016/01/19/how-you-will-die/
Mármint bármely, 3x3 méteres pontja. A 
Az USA-ban legalább az 1800-as évek eleje (vagyis majdhogy nem a létrejötte) óta állandóan visszatérő kérdés, hogy kit engedjenek vagy ne engedjenek meg betelepedni, és a 19. század végén például több mint 50 évig a kínaiakat tiltották; illetve az I. Világháború után leginkább mindenkit, aki nem a nyugati féltekéről érkezett. A II. világháborút követően pedig felszámolták a faji alapú korlátozásokat – viszont a korábbinál sokkal szigorúbb szabályozásokat vezettek be, hogy aztán a '60-as évek közepén nyissanak Ázsia és Közép- meg Dél-Amerika felé… és így tovább egészen addig, hogy ma ugyan sokkal diverzebb körből kerülnek ki az USA-ba betelepülők (és sokkal kevesebben), ám eközben a szíriai menekültválság miatt ismét politikai kérdéssé vált a téma. Részletekért kattintson az alábbi, interaktív képre.
Az 1960-as évek eleje óta világviszonylatban napi 2200-ról majdnem napi 2900-ra nőtt az egy emberre eső, naponta elfogyasztott kalória mennyisége. Ennek közel a fele gabonafélékből származik; egyötöde pedig zsírból és cukorból – és minden más osztozik a maradékon. Az alábbi, interaktív infografikán egyébként azt is lekérdezhetjük, hogy mondjuk Indiában, Kínában; az USA-ban vagy éppen Szomáliában pontosan milyenek az arányok (ez utóbbiban egy lakosnak átlagosan kevesebb, mint 1700 kalória jut – ellentétben mondjuk az USA-val, ahol több mint kétszer annyi: kb. 3600). További részletekért kattintson az alábbi képre.
Meg a madarak, kígyók, patkányok, majmok és nagyjából minden más, ami él és mozog. Az alábbi térkép azokat az eseteket mutatja, amikor a különböző állatok rövidzárlatot, áramkimaradást stb. okoztak (mint ahogy egyes esetekben egyes nemzetek állampolgárai is). Például amikor egy hód kidöntött egy Németországban, akkor annak magasfeszültségű vezetékek is kárát látták; Srí Lankán katonák haltak meg, amikor a teherautóra egy mókus tevékenysége nyomán kábel zuhant; Ausztráliában egy sas által elejtett bárányfej okozott áramszünetet; és így tovább. A site (ahol egyébként nem csak hely, hanem dátum szerint is rákereshetünk az incidensekre) Magyarországról nem említ ilyen típusú, "állattámadást", de szinte biztos vagyok benne, hogy nálunk is előfordult már (még ha nem is hódokkal vagy sasokkal). Részletekért kattintson az alábbi, interaktív térképre.
Az enyémet remélhetőleg nem. Az alábbi, interaktív web oldalon elég egy listáról kiválasztani a foglalkozásunkat (esetleg be is pöytöghetjük), és már meg is van a válasz, hogy a következő húsz évben - egyes kutatók szerint - mekkora esély van rá, hogy a robotok kiszorítsanak minket. Az, hogy a valóságban majd hogyan alakul a dolog, más kérdés - egyelőre mindenesetre úgy tűnik, hogy művésznek lenni például meglehetősen robotbiztos lesz; mezőgazdasági gépvezetőnek lenni viszont sokkal kockázatosabb. De addig is. amíg ki nem derül, hogy tényleg így lesz-e (meg addigi s, amíg még mi végezzük az ilyen jellegű tevékenységeket:-): kattintson az alábbi képre az interaktív oldal eléréséhez. 
Ebből a szempontból Monaco és Lichtenstein a legbiztonságosabbak nulla áldozattal. De például Szingapúrban, Izlandon és Japánban is majdnem nulla a valószínűsége, hogy gyilkosság áldozata leszünk – a másik véglet pedig Venezuela és Honduras, ahol százezer emberre több mint ötven, illetve több mint 80 (!) áldozat jut. Magyarország ebből a szempontból Bosznia – Hercegovinával és Nauruval áll egy szinten (1,3 áldozat), és akár Kanada, akár Belgium is egy kicsivel rosszabbul teljesít. Az USA-ban pedig kb. háromszor valószínűbb, hogy megölnek minket, mint itthon (ami még mindig kevesebb mint a tizede mondjuk a venezuelai arányoknak – hogy Hondurasról már ne is beszéljünk). Részletekért kattintson az alábbi, interaktív térképre.
A magyarok kb. ötöde tesz félre abból kiindulva, hogy idős korában szüksége lesz rá. És hogy mi a helyzet a világ többi részén? Az alábbi interaktív térkép azt mutatja meg az előtakarékossággal arányos nagyságot rendelve az adott részhez, hogy az emberek hol mennyire szeretnének (vagy szeretnének és tudnak) felkészülni nyugdíjas éveikre. Ennek megfelelően Afrika és Dél-Amerika meghökkentően elvékonyodott. Másfelől érdekes módon nem Németország (55 százalék), hanem Thaiföld a listavezető (majdnem 60 százalék). Amúgy ez az interaktív térkép valójában interaktív térképek kollekciója, mert a legkülönbözőbb variációknak megfelelően kérdezhetjük le az adatokat (hol mennyi bankautomata van; ki tartja pénzügyi intézménynél a pénzét; melyik ország lakosai mennyi pénzt küldenek haza – és így tovább). Részletekért kattintson az alábbi képre.
Amikor bevezetnek egy védőoltást, akkor a megbetegedések drámaian visszaesnek - legyen bár szó kanyaróról, hepatitisz A-ról vagy himlőről stb., miként például egy, az USA tagállamairól készült interaktív ábrasor nagyon érzékletesen megmutatja (az esetek száma 100 ezer emberre lebontva). Természetesen lekérdezhetjük a konkrét adatokat is - részletekért kattintson az alábbi képre.
Mármint melyik (első sorban) fejlődő országokban, a "szervezet" alatt akár kormányt, akár magáncéget stb. értve. Az alábbi interaktív infografika azt mutatja meg 66 országra és közel 35 millió hektár földre, hogy Kínától az USA-n és Franciaországon át Indiáig ki és hol vásárolt, hogy aztán élelmiszert termesszen rajta. Ehhez több, mint 400, nagy szerződést kötöttek meg 2006 óta: az angol Terra Firma Capital pl. több mint 3 millió hektárt vásárolt Ausztráliában; a kínai kormány több mint egymillió hektárt a Fülöp-Szigeteken; egy amerikai szervezet több mint félmillió hektárt Brazíliában - és így tovább (jobb oldalt a vevők listája). Interaktív részletekért kattintson az alábbi képre.
Ebben az interaktív ábrában nem (csak) az a lenyűgöző, amit mutat, hanem az is, ahogy. Mintha csak egy klasszikus steampunk gépezetet nézegetnék ugyanis, ahol például a széndioxid-kibocsátás növekedése az egyik műszer mutatóját mozdítja el; egy másik azt jelzi, hogy 2012-ben az üvegházhatást kiváltó gázok kibocsátásának hány százaléka származott az EU-tól, az USA-tól és Kínától (sorrendben 4,1; 5,8 és 10,7 százalék). Meg, hogy mennyi olvadt el az arktikus jégből; hogyan változik a tengerszint - és így tovább. Ha az adott műszerre klikkelünk, akkor további ábrák/szövegek segítenek a megértésben - részletekért kattintson az alábbi interaktív képre.
Az alábbi interaktív térképből leginkább az derül ki, hogy Magyarország – néhány más európai országgal együtt – inkább kivétel, mint szabály, ugyanis nekünk nincsenek területi vitáink arról, hogy mi tartozik hozzánk és mi nem (persze például Mongóliának vagy egyes afrikai országoknak sincsenek). Példának okáért sz USA-nak viszont annál inkább vannak – miként Oroszországnak, Kínának, Indiának, Ausztráliának, Spanyolországnak is. És így tovább. Ami persze nem jelenti azt, hogy a területi viták mindenütt egyformán hevesek lennének. De azért meglehetősen jellemzőek, bárhová nézzünk is. Részletekért kattintson az alábbi képre.
Valószínűleg a legtöbben nem gondolnánk, hogy a világ harmadik, legaktívabban marihuánát fogyasztó országa Új-Zéland: éppen csal le van maradva az USA mögött (14,6, illetve 14,8 százalék rendszeres marihuána-fogyasztó), míg a listavezető: Izland (18,3 százalék felnőtt kannabiszfogyasztó). Az opiátok esetén persze más a rangsor; és az alábbi interaktív térképen nem csak azt tudjuk lekérdezni, hogy hol melyik kábítószer a legnépszerűbb, hanem azt is, hogy hányan halnak meg túladagolás miatt (nálunk a hivatalos adatok szerint 9,5 ilyen halál esik 1 millió lakosra, míg Ausztriában több mint 35; az USA-ban 200 (!) körül van – és Romániában kevesebb mint 3). Interaktív részletekért kattintson az alábbi képre.
A párizsi tragédia és a Brüsszelben a terrorizmusveszély miatt kihirdetett szükségállapotot követően az az érzésünk támadhat, hogy Európa a terrortámadások elsődleges célpontja. Elvileg persze elképzelhető, hogy a helyzet valóban változni fog, az utóbbi tíz év azonban arról szólt, hogy a legtöbb terrorista akcióra nem Európában került sor - miként az alábbi, interaktív térkép is évről évre megmutatja; illetve az alábbi linken külön térképet találunk például a Közel-Keletről vagy Afrikáról is. Részletekért kattintson az alábbi képre.
És nem is a földgáz. De nem azért, mert mert valami nagyon környezetbarát dolgot használnak (mondjuk napenergiát), hanem ezért ,mert az energia jelentős részét még mindig a fa, a szén, szalma stb. eltüzelésével nyerik – vagyis ún. szilárd tüzelőanyagokat használnak. Ugandában például az energia 97, Maliban a 98 százalékát, míg Kínában közel a felét és Indiában a kétharmadát ez adja, és talán mondanom sem kell, hogy leginkább erős korreláció van egy adott ország fejlettsége és aközött, hogy mi az elsődleges energiaforrás (amely – nem mellékesen – meglehetősen környezetszennyező). Az interaktív térkép használatához kattintson az alábbi képre (az interaktív verzió nem az első, hanem a második térkép).
Az antibakteriális gyógyszerek akár 20 évvel növelték meg a várható élettartamot – viszont az antibiotikum rezisztencia (amikor a kórokozó ellenáll a gyógyszernek) meglehetősen komoly gondot jelent. Az Escherichia coli például (E. coli) nagyjából mindenütt ott van (de választhatunk az alábbi interaktív ábrán más kórokozókat is), és egyes válfajai többek között hasmenést, húgy- és légúti megbetegedéseket meg tüdőgyulladást okoznak, miközben sok esetben egyre kevésbé reagálnak az antibiotikumokra. Ugyanis lényegében az történik, hogy az adott gyógyszer nem pusztítja el az összes, csak a nagyon-nagyon túlnyomó részüket, és így kitenyésztődnek az ellenálló verziók – és csak ők szaporodnak tovább. Az egyes európai országokban persze nem pontosan egyforma a helyzet. Részletekért kattinson az alábbi interaktív képre.
Az interaktív modell kezelése nagyon egyszerű: kiválasztjuk a menüből a minket érdeklő országot (mondjuk Magyarországot vagy Izlandot), és rákattintunk, hogy a befelé vagy a kifelé történő migrációt mutassa - aztán csak ülünk, és nézzük az animációt:-) Az adatok az ENSZ-től származnak, és 1990-es, 2010-es meg 2013-as számokon alapulnak, tehát a mostani válság nem szerepel köztük, viszont ennek ellenére is határozottan elgondolkoztató a dolgot a populációk ki- és beáramlásaként látni. Részleteket kattintson az alábbi képre.
...mint a cápa az emberre. Méghozzá sokkal: 2014-ben heten haltak meg cápatámadás következtében (idén eddig nyolcan), és még a szarvasmarhák is több emberrel végeznek csak az USA-ban, mint a cápák az egész világon. És akkor a vízilovakról még nem is beszéltünk, amelyeknek tavaly közel három ezer áldozata volt Afrikában. Ehhez képest évente legalább 63 millió cápát halászunk le - de az is lehet, hogy több mint 270 milliót. Ugyanis ott van először is a Kínában nagyon kedvelt cápauszony leves (bár ma már a kínaiak kilenctizede támogatja ennek a betiltását). Meg persze a cápából (pl. cápafogból) készült emléktárgyak; a fürdő helyek biztonságossá tétele - és így tovább. Röviden: ma az ember a csúcsragadozó, nem a cápa - a tengereken is
Roppant egyszerű és szellemes ötlet: nézzük meg, hogy mások, akik ugyanannyi idősek voltak, min most mi, már mire vitték. Mivel ma 
A zajszennyezés a modern társadalmak egyik alapproblémája (bár már az ókori rómaiak is folyamatosan panaszkodtak az elviselhetetlen városi zaj miatt). Számos városról készült zajtérkép (amely értelemszerűen azt mutatja meg, hogy egy adott helyen mennyire dübörög a közlekedés és mennyire zavaróak az egyéb zajok). A londoni zajtérkép annyiban más, hogy egy adott pontra klikkelve akár meg is hallgathatjuk, hogy mit hallanánk ott, az utcán (parkban, hídon, bárhol). De készült interaktív zajtérkép egész Nagy-Britanniáról is. Az interaktív térképek eléréséhez kattintson az alábbi képekre.
