Az előrejelzések szerint 2030-ra közel minden tizedik ember ún. megacityben (=több mint 10 millió lakos) fog élni - méghozzá mindössze kb. 40 megacityben. Jelenleg a mintegy 30 szupernagy város fele Ázsiában található, viszont a következő évtizedben az afrikai megacytik is előre fognak törni: Kinshasa (Kongói Demokratikus Köztársaság) az 1950-es alig 200 ezerről 20 millióra fog hízni; a nigériai Lagosban pedig 24 millióan laknak majd. Az alábbi interaktív térképen évről évre végignézhetjük, hogy miként alakul 1950 és 2030 között (várhatóan) a városiasodás (megacitysedés:-), lekérdezhetjük az egyes városok (pl. Budapest) adatait és annak változásait stb. Részletekért kattintson az alábbi képre.
http://www.economist.com/node/21642053?fsrc=scn/tw/te/dc/brightlightsbigcities
És persze közel valós időben, és ismét csak persze: külön is lekérdezhetjük például az óceán kutató hajókat vagy éppen a jachtokat. De van hozzá árapály-előrejelző térkép is, amelybe belekattintva részletesebb információkat is kaphatunk - és így tovább. Aki szerette Vernét (vagy legalább életében egyszer eljátszott már egy tengeri utazás gondolatával), az minden bizonnyal élvezni fogja. Interaktív részletekért kattintson az alábbi képre.
A népszerű geopolitika (popular geopolitics) azzal foglalkozik, hogy a filmekben, könyvebben stb. miként jelennek meg a politikát és geopolitikát is befolyásoló, népszerű elképzelések. Erre valószínűleg jó példa az az interaktív térkép, amely James Bond utazásait jeleníti meg - itt még azt is le tudjuk kérdezni, hogy az adott filmen éppen ki játszotta a brit szuperügynököt. Illetve észrevehetjük például, hogy a déli félteke egészen meghökkentően alul van reprezentálva. A jelek szerint a fontos dolgok (az egész emberiséget fenyegető veszélyekig bezárólag, mondhatnánk némi iróniával) nem ott szoktak történni. Részletekért kattintson az alábbi, interaktív térképre.
Az alábbi interaktív ábra az 1947 és 2014 közötti nemzetközi kereskedelmi szerződéseket mutatja be kimondottan jól áttekinthetően (ki, kivel, mit és mikor), és eközben nem csak az egyes országokat és egyes éveket tudjuk lekérdezni, de az interaktív ábrához tartozó összefoglalóból azt is megtudhatjuk, hogy az 1960-as és '70-es évek a "blokkszerződések kora" volt, amikor a későbbi EU gazdaságilag mintegy összezárt a Szovjetunióval szemben; meg azt is, hogy miként jelennek meg az új, regionális blokkok; illetve hogyan alakulnak a kereskedelmi kapcsolatok a "fejlődő" és a "fejlett" országok között. És természetesen azt is megnézhetjük, hogy Magyarország milyen szerződés kötött például Ecuadorral vagy Ciprussal. Részletekért kattintson az alábbi képre.
A képlet egyszerű: alacsonyabb GDP = több közúti haláleset, de persze néhány egyéb tényezőnek is van szerepe. Magyarország ebből a szempontból (is) a középkategóriába tartozik: nálunk 2013-ban 100 ezer emberből mintegy 7,5 ember halt meg, míg a listavezető Líbiában tízszer ennyien. A második legrosszabb helyzetben Thaiföld van: itt arányait tekintve kb. fele annyian veszítették az életüket a közutakon 2013-ban, mint Líbiában. A legbizotnságosabbak között pedig ott találjuk például az Egyesült Királyságot meg Svédországot - és persze azokat a szigetországokat is, ahol nem nagyon van autós közlekedés. Részletekért kattintson az alábbi interaktív térképre.
Ha lehetőségünk van eldönteni, hogy hol szeretnénk élni, az alábbi interaktív oldal kapóra jöhet, ugyanis néhány feltétel megadása után (pl. legyen alacsony az erőszak aránya; az emberek keressenek jól; legyen alacsony a munkanélküliség-ráta) azonnal megmutatja, hogy melyek lehetnek a potenciális célországok. Meg azt is, hogy Magyarország mennyire felel meg a megadott elvárásoknak. De külön is lekérdezhetjük a kritériumoknak megfelelő top 10-et. Részletekért kattintson az alábbi képre.
Ez kellőképpen népszerű téma ahhoz, hogy többféle verzióban találkozhassunk vele az interneten, de ez például kimondottan szórakoztató. Kiválaszthatjuk, hogy a bor-, a sör- vagy a töményfogyasztás eloszlását akarjuk-e látni; netalán azt, hogy az adott országnak melyik a kedvence; és persze a kurzort a megfelelő hely fölé víve az egy főre és hétre lebontott adatokat is megkapjuk Mi egyébként a fogyasztásunk alapján inkább sörivóként vagyunk elkönyvelve. Részletekért kattintson az alábbi képre.
Az alábbi interaktív ábra azt mutatja meg ,hogy - nagyon leegyszerűsítve - az USA hónapról többet vásárol, mint amennyit elad (és ez aztán megjelenik az államadósságban is). Mindez persze köztudott, a megjelenítés viszont nem a szokványos, tehát érdemes lehet vetni rá egy pillantást. A felső rész azt a top 20 partnert ábrázolja, amelyeknek az amerikaiak exportáltak, az alsó pedig azt a top 20-at,. akiktől az import jött 2001 és 2013 között. Ha végignézzük az animációt, akkor abból többek között az is kiderül, hogy egy időben Kanada volt az USA legfontosabb kereskedelmi partnere, és Kína csak később szerezte meg az első helyet. Részletekért kattintson az alábbi, interaktív képre.
... vagy a világ egy másik nagyvárosára. Már maga az ötlet is egészen hátborzongató, és Alex Wallerstein (aki amúgy nukleáris történelemmel foglalkozik) azért hozta létre a Nukemap nevű interaktív térképet, hogy megmutassa, milyen tragikus következményei lehetnének egy nukleáris fegyver bevetésének. A célpont mellett kiválaszthatjuk azt is, hogy mekkora legyen a töltet (mint mondjuk, ami Hirosimát pusztította el, vagy mint a"Cárbomba" (a valaha készült legnagyobb szovjet bomba)). Meg hogy feltüntesse-e a térkép a várható halálozások számát, és így tovább. Részletekért kattintson az alábbi képekre.
Ez a térkép feltüntetni, hogy hol történtek idén kalóztámadások (és pl. elrabolták-e a hajót). Emellett nem csupán az egyes esetek adatait kérdezhetjük le, de az oldalon naprakész adatbázist is találunk, illetve azzal kapcsolatos információkat (figyelmeztetéseket), hogy hol számíthatunk támadásra; a potenciális támadók mennyire lehetnek felfegyverezve, és így tovább. Részletekért kattintson az alábbi képre.
A legtöbb embert - a lakossághoz viszonyítva - az Indiai-óceánon található Seychelle-szigeteken tartják fogva: az alig 90 ezer lakos mellett 100 ezerre számítva közel 800 ül börtönben. A második helyen az USA áll - ez átszámolva több mint 2 millió embert jelent, és ezen a listán (a bebörtönzöttek abszolút száma) az első helyet foglalja el, míg Kína a második (több mint 1,6 millióval). Ami viszont, tekintve, hogy mennyivel többen élnek itt, mint az USA-ban, azt jelenti, hogy a százalékos mezőnyben csak a 126-dik (Magyarország amúgy a 80-dik). Leghátul pedig (ismét csak a 100 ezer lakoshoz viszonyított listán) olyanok találhatóak, mint a Feröer-szigetek, a Közép-Afrikai Köztársaság és San Marino. A kép természetesen nagyon árnyalt, de talán ennyiből is kiderül, hogy nincs feltétlenül közvetlen összefüggés a bebörtönzöttek száma és aközött, hogy mennyire demokratikus (vagy sem) egy adott ország. Részletekért kattintson az alábbi képre (ahol különböző szempontok szerint lekérdezni az adatokat).
Méghozzá azért nem, mert egy tavalyi vizsgálat szerint az EU-ban egyre inkább az a jellemző, hogy a 18 - 29 éves fiatalok nem hagyják el a szülői házat. Nálunk az adatok szerint az adott korosztály háromnegyede (!) él így, de vannak olyan országok is, ahol több mint a négyötödük -- ez az utóbbi években egyre erősödő tendencia, és minden bizonnyal számos tényező játszik benne szerepet a tanulástól a jövedelmi viszonyoktól kezdve. Részletekért és az az interaktív térképért kattintson az alábbi képekre.
Összességében ha valaki az EU-ban parlamenti tag, akkor ezt 71%-os valószínűséggel férfiként teszi. Amúgy Svédországban a legjobb az arány: ott ötből valamivel több mint ketten nők a parlamentben, és innentől nagyjából egyenletesen megy lefelé. Az EU-s átlag 30 % körül van - mi pedig a lista legvégén vagyunk - miként az alábbi ábrán is látható - nagyításért kattintson rá.
1992 óta több, mint 1 100 újságírót öltek meg a világ különböző pontjain, és az esetek több mint felében senkit nem vontak felelősségre ezért. Idén a Charlie Hebdo elleni támadás kapta legnagyobb nyilvánosságot, eközben azonban összességében Irán a leghalálosabb hely egy újságírónak (az idők folyamán közel 170 áldozattal) ; Szíria pedig a második leghalálosabb több mint 80-nal, míg a harmadik a Fülöp-szigetek (77 megölt újságíró). Európában ebből a szempontból Oroszország a legrosszabb (56 halott – ezzel még Kolumbiát is megelőzve). Részletekért kattintson az alábbi, interaktív képre.
Az EU-n belül természetesen Német- és Franciaországban vannak a legtöbben - azt viszont valószínűleg kevesebben tudják, hogy míg az európai országok közül Oroszország vezet a létszámot illetően (14 millió), addig százalékosan Ciprus után (több, mint 25 százalék) Bulgária áll a második helyen (majdnem 14 százalékkal). Az előrejelzések szerint ha a jelenlegi tendencia folytatódik, akkor 2030-ra Európa lakosságának 8 százalékát fogják adni. Magyarországon viszont jelenleg - 
Akár még az is lehet, hogy igen, bár egy példa nélkül álló esemény bekövetkeztének valószínűségét igencsak problémás megbecsülni, és így a 
Egyes helyeken nincs elég férfi vagy nő, aminek persze az a következménye, hogy az egyik nem képviselőiből jó néhányan nem találnak párt maguknak. Az már legalább a 90-es évek óta tudott, hogy Ázsia bizonyos részein "nőhiány" van, és pl. Kínában több, mint 106, míg Indiában több, mint 107 férfira jut 100 nő, de az alábbi interaktív térképről az is kiderül, hogy Szaúdi-Arábiában az arány több, mint 130 (!) férfi 100 nőhöz képest. Izlandon viszont gyakorlatilag teljesen kiegyensúlyozott a nemek aránya, míg az USA-ban valamivel több, mint 98 férfira jut 100 nő. Érdekes módon a szub-szaharai Afrika dél felé eső részére az jellemző, hogy a nők vannak egy kicsivel többen, míg az északi részeken a férfiak. Részletekeért kattintson az alábbi interaktív térképre.
A Washington Post kérdezi, és háromból kettőt nem is olyan nehéz kitalálni (a harmadikat viszont igen). A térképen a megfelelő országokra kell rákattintani, és a dolog annyiban becsapós, hogy alapértelmezésben csak a Föld egy részét látjuk, tehát ha azt gondoljuk, hogy valahol máshol kell az egyiket vagy a másikat keresnünk, akkor a térképet is mozgatni kell. A játékhoz kattintson az alábbi képre.
Mondhatni, ahogyan még soha nem láttuk: szuperkomputerek által feldolgozott adatok alapján majdnem valós időben és interaktívan megnézhetőek a Föld aktuális széláramlásai. Mindezt a legkülönbözőbb és olykor a kívülállók számára meghökkentő vetületekben, miközben a széljárások megjelenítését kombinálhatjuk a hőmérséklettel vagy éppen a tengerszinti légnyomással; és így tovább. (ehhez az "earth" feliratra kell ráklikkelni bal oldalon, alul). Az interaktív földmodell eléréséhez kattintson az alábbi képre.
