Aki a II. Világháború környékén született, annak 90 százalékos esélye volt arra, hogy jobban keressen, mint a szülei, az 1985 körül született, mostani harmincasoknak viszont csak 50 százalékos, ami egyes álláspontok szerint sokat elárul a mai amerikai középosztály helyzetéről. Másfelől viszont azt se felejtsük el, hogy a Nagy Gazdasági Válság után születetteknek azért nem volt olyan nehéz több pénzt hazavinniük, mint az előző generációnak, vagyis ezek az eredmények csak az általános életszínvonallal/jóléttel együtt értelmezhetőek. Nagyításért kattintson az alábbi képre.

https://www.statista.com/chart/7184/income-middle-class-america-salaries/

A II. világháború után a Földet három részre volt szokás osztani: fejlett, fejlődő és szegény országokra. Egy mostani térkép a Worldbank 2015-ös adatai alapján viszont négy kategóriát különböztet meg. Ha valakinek a GNI-je (Gross National Income) 1045 dollár vagy kevesebb, akkor szegény és az első csoportba tartozik; a második csoportba az 1045 - 4125 dollár közötti GNI-vel rendelkező országok kerülnek; a harmadikba a 4126 és 12745 dollár közöttiek; a többi ország pedig gazdag. Amennyiben 204 országgal számolunk, úgy a 17 százalék szegény, 25 százalék alacsony közepes, míg 26 százalék magas közepes jövedelemmel rendelkezik, és a maradék 32 százalék az, akinek igazán jól megy, és Európában nagyjából a Magyarország -  Lengyelország - Litvánia tengely választja el egymástól a gazdagokat meg a többieket. Mi, szerencsére, az előbbi kategóriába tartozunk (mint ahogy a többiektől izolálódva ugyan, de Görögország is). Nagyításért kattintson az alábbi képre.

http://howmuch.net/articles/maps-divide-the-world-into-four-income-groups

Természetesen nagyon, bár ez, gondolom, senkit sem lep meg. A mértéke viszont talán igen: a Forbes 2016-os milliárdos-listáján 1810 milliárdos szerepel (magyar nincs közöttük), 6,5 trillió dollárt birtokolnak, és ez több, mint a világ harmadik legnagyobb gazdaságának, Japánnak a GDP-je. A leggazdagabbak leggazdagabbja, Bill Gates pedig a világ nem kevesebb mint 122 országánál gazdagabb: az ő 75 milliárd dollárja többet ér, mint például Luxemburg GDP-je. De a listán hatodik helyen szereplő Mark Zuckerberg is jobban teljesít Litvániánál...Jó kérdés, hogy ezek a tendenciák fognak-e folytatódni a következő évtizedekben, és a leggazdagabbak vajon "mégleggazdagabbakká" fognak-e válni. Részletekért Kattintson az alábbi képre.

https://knoema.com/infographics/wqezguc/the-wealth-of-the-world-s-richest-people-vs-gdp-of-select-countries?utm_source=Knoema&utm_campaign=2e567c3c68-Viz_of_the_Day_Billionaires&utm_medium=email&utm_term=0_297e56b934-2e567c3c68-78719569

Összesen 62 emberről van szó, és 2015-ben ők együttesen gazdagabbak voltak, mint az emberiség szegényebbik fele (és nem mellékesen több pénz fölött rendelkeznek, mint Nagy-Britannia és Németország együtt). Itt persze két dolgot kell megkülönböztetnünk: egyfelől az átlagos jólétet (egy főre jutó GDP-t, és így tovább); másfelől azt, hogy eközben mennyire nőnek a jóléti egyenlőtlenségek. Ez a kettő természetesen nem zárja ki egymást, és ezek szerint miközben a földlakók átlagosan azért csak egyre jobban élnek (erről korábban már volt szó), aközben a szupergazdagok még szupergazdagabbak lesznek. Részletekért kattintson az alábbi képre.

https://www.statista.com/chart/4249/the-62-richest-people-are-as-wealthy-as-half-the-world/

Az alábbi térkép azt mutatja meg, hogy még a leggazdagabb római provinciák GDP-je is milyen alacsony volt - magáról az egész Birodalom GDP-jéről nem is beszélve. Időben ilyen távolra visszamenve persze nem számítható ki pontosan az egy főre jutó jövedelem, de többé - de kevésbé jó becsléseket azért tehetünk (és Angus Maddison adatai, amiket a térkép elkészítéséhez használtak, a lehető legjobbnak számítanak). Amúgy pedig a lényeg az, hogy időszámításunk kezdetén a GDP az egész Római Birodalom esetében mindössze 570 dollár/fő lehetett - ma ugyanez a világ legszegényebb országában, a Kongói Demokratikus Köztársaságban majdnem kétszáz dollárral több. Részletekért kattintson az alábbi képre.

 https://nephist.wordpress.com/2014/01/27/the-challenges-of-updating-the-contours-of-the-world-economy-1ad-today/

Mármint globálisan és a World Bank adatai szerint, melyekből az derül ki, hogy míg 1900-ben 1990-ben közel 2 milliárdan éltek kevesebb mint napi 2 dollárból, addig ez a szám (a populációnövekedés ellenére) "mindössze" 700 millióra csökkent (ami egyébként még így is azt jelenti, hogy kb. minden tizedik ma élő ember nyomorog). A legtöbb szegény még mindig a szub-szaharai Afrikában található, miközben az arányuk 50 százalékról 35-re csökkent. Más szavakkal immár az ottaniaknak sem a fele, hanem "csak" a harmada van extrém rossz helyzetben.A képet egyébként árnyalhatja (és komorabbá teheti), hogy a közel-keleti országokból aktuálisan nincs adat az ott uralkodó konfliktusok miatt, illetve az is, hogy összességében csak az országok feléből vannak megbízható adatok. További részletekért kattintson az alábbi linkre.

https://www.washingtonpost.com/news/worldviews/wp/2015/10/05/for-the-first-time-less-than-10-percent-of-the-world-is-living-in-extreme-poverty-world-bank-says/

Nos, ezt könnyű eldönteni: a Pew Research Center oldalán az ember bepötyögi, hogy hol él (mármint, hogy Magyarországon), és hogy egy főre lebontva mennyit keres (forintban és havonta), és már meg is kapta a választ. Ami szinte biztosan az lesz, hogy igen: az a jövedelem, amit mi feltehetően kevésnek érzünk, még mindig elég ahhoz, hogy a közép- vagy felsőközép-mezőnybe tartozzunk vele (én a próbához a havi 110 ezer ft-ot választottam). 2011-ban egyébként az emberiség 16 százaléka volt szegény; 56 százalék alacsony jövedelmű; 13 százalék tartozott a közepes, míg további 9 százalék a felső-közép kategóriába, és 7 százalék minősült magas jövedelműnek. Kattintson az alábbi képre az interaktív kalkulátor kipróbálásához.

http://www.pewresearch.org/fact-tank/2015/07/16/are-you-in-the-global-middle-class-find-out-with-our-income-calculator/