Az orosz milliárdosokat szokás a 19. század végi, 20. század eleji amerikai rablóbárókhoz hasonlítani, Alig valamivel több mint 10 év alatt az 1996-os nulla helyett már 87-en voltak, és összesen 500 milliárd dollár vagyonra tettek szert. A létszámuk egy időben elég jól követte a világ Forbes által jegyzett milliárdosai számának ingadozását - ami viszont nem jelenti azt, hogy ne kb. kétszer annyian lettek volna, mint az Oroszország különböző paramétereit tekintve várható lenne; és azt sem jelenti, hogy ne változna az idők folyamán, hogy miből halmozzák fel a vagyonukat. A fosszilis tüzelőanyag- és fémmilliárdosok például jelenleg visszaszorulóban vannak, míg a kemikáliák (vagy éppen a bank szektor) jól teljesítenek. És hogy miért "nyomorúság"? Mert ha az utóbbi időben viszont a világ milliárdosaihoz viszonyítva határozottan visszaesőben van a számuk. Nagyításért kattintson az alábbi képre.
http://www.economist.com/blogs/graphicdetail/2016/05/daily-chart-16?fsrc=rss
A legutóbbi nemzetközi felmérés szerint a különböző országok lakosai különböző mértékben ugyan, de fogadókészek. Arra a kérdésre például, hogy a kormánynak többet kellene-e tennie a menekültekért (ha azok háború vagy üldöztetés miatt kénytelenek elhagyni az országukat), a kínaiak 86 százaléka válaszolta azt, hogy "igen", míg az ebből a szempontból legbefogadóbb európai ország Németország volt (76 százalék); a lista végén pedig Oroszország áll (26 százalék). Ami önmagában nem meglepő; annál meglepőbb viszont, hogy arra a kérdésre, hogy "személy szerint elfogadná-e, hogy háború vagy üldöztetés miatt idegenek érkezzenek az országunkba", a spanyolok 97 százaléka válaszolt igennel (és a németek 96 százaléka). Ismét csak Oroszországban viszont az emberek 2/3-a a nemre szavazna. Részletekért kattintson az alábbi képekre.
Bár általában a háborúk/társadalmi konfliktusok miatt menekültté váló emberekről hallunk, a természeti csapásoknak 2015-ben még súlyosabb következményei voltak. Ugyanis kétszer annyian: kb. 19 millióan veszítették el földrengés, árvíz stb. miatt az otthonukat, mint a társadalmi problémákból kifolyólag, bár ők minden bizonnyal kevésbé váltak nemzetközi menekültté (migránssá). Ami azért elgondolkodtató, mert amennyiben nem tudunk ellene idejében fellépni, úgy a felmelegedésnek várhatóan katasztrofális következményei lesznek, miközben a kétféle "otthontalanná válás" kumulálódni fog. Jelenleg egyébként Indiát és Kínát sújtják a leginkább a természeti katasztrófák következményei (országonként több mint 3,5 millió emberről van szó), de a top 10-es listán ott találjuk a legfejlettebb országok közül Japánt is (és bár ez egy nagyságrenddel kisebb, még mindig közel 500 ezer érintettet jelent). Az pedig más kérdés, hogy a rangos látványosan máshogy alakulna, ha nem abszolút számok alapján állítanánk össze, hanem a lakosság lélekszámához viszonyítva: míg India és Kína is milliárdos lakosságú, addig a listán a harmadik helyen szereplő Nepálban kevesebb mint harmincad annyian élnek.
Hamarosan. Jelenleg még a kínaiak mintegy 70 millióval vannak többen (1,38 milliárd az 1,31 milliárd indiaival szemben az ENSZ szerint, bár kissé más becslések is léteznek). 2022-re viszont Kína, amely alacsony szaporodási rátájú, le fog maradni India közepes szaporodási rátájához képest. Kínában, mint közismert, sokáig az "egy gyerek" program volt a meghatározó, Indiában pedig már 1952-ben beindították a nemzeti Családtervezési Programot, de azért 2010 é 2015 között Kína 7, míg India 19 millió fővel gyarapodott. Ami pedig a távolabbi jövőt illeti, a jelenlegi számítások szerint 2050-re India fog a legnagyobb mértékben hozzájárulni a globális populáció növekedéséhez; a második helyen pedig nem Kína, hanem Nigéria áll majd, és a most következő száz évben minden bizonnyal India lesz a világ vezető vezető "populációs hatalma". Részletekért kattintson az alábbi képre.
Valószínűleg nem az, akire gondolnánk, vagyis nem az alacsony képzettségű és jövedelmű amerikai. Floridában például, ahol az átlagjövedelem 48 ezer dollár, Trump szavazói átlagosan 70 ezer dollárt keresnek évente, és persze más államokban is az átlagosnál gazdagabbak állnak mögéje (bár Kasich támogatói például még magasabb jövedelműek voltak). És hogy még érdekesebb legyen: míg az amerikaiak kevesebb mint egyharmada (egészen pontosan 29 százalék) rendelkezik felsőfokú végzettséggel, Trump támogatói között ez az arány 44 százalék. Nagyításért kattintson az alábbi képre.
Úgy tűnik, hogy az utóbbi öt évben radikálisan csökkent a szomáliai kalózok fogságába esett emberek (túszok, akikért váltságdíjat kérnek) száma. Az adatok, mondhatni, önmagukért beszélnek: 2010-ben 1090; 2011-ben 555; 2012-ben 349; 2013-ban 60; 2014-ben alig 17, majd pedig 2015-ben 108 ember került a kezeik közé. Ami persze több mint ötszörös emelkedést jelent az előző évhez képest, de összességében még így is az ötödére csökkent a túszejtések száma. Nagyításért kattintson az alábbi képre.
A válasz nagyon egyszerű: közel a kétharmaduk Kínában, és a második helyen álló Törökország kevesebb mint huszadannyit hoz forgalomba. A hamisítványok között a Rolexek mellett Louis Vuitton termékeket csakúgy találunk, mint számítógépeket, játékokat vagy éppen gyógyszereket - de legtöbbet mégiscsak a cipőket hamisítják. A 2013-as adatok szerint ez a piac ugyanakkora, mint az illegális drogkereskedés (több mint 450 milliárd dollár, ami a 
Már egy 2013-as felmérésből is az derült ki, hogy számos európai nem csupán úgy gondolja, hogy az iszlám hit összeegyeztethetetlen az "európaisággal", de tart is a jelenlététől. És ez persze befolyásolja, hogy hány százalékra becsüljük az iszlám hitűek jelenlétét az országunkban. Egy 2014-es felmérés szerint például az átlagos belga válaszoló véli úgy, hogy náluk a lakosok 29 százaléka az iszlámot követi - miközben ez a valóságban inkább a 6 százalékhoz van közel.Mi pedig hajlamosak vagyunk azt hinni, hogy Magyarországon 7 százalék, noha valójában 0,1. Az alábbi ábra a terrortámadások adatait is feltünteti (2015-ig) - nagyításért kattintson rá.
Az alábbi térképen azt nézhetjük meg, hogy hol milyen energiát használnak (és milyen mértékben), és eközben lehet, hogy fog érni minket néhány meglepetés. Ugyanis Franciaország energiatermelésének 74 százalékát nukleáris erőművek adják, további 18 százalék pedig megújuló (vagyis a fosszilis alig 8 százalék), miközben Olaszországban 40 százalék a megújuló (Németországban ez csak 26 százalék), nukleáris pedig egyáltalán nincs is.A mi esetünkben 40 százalék fosszilis és 51 nukleáris;és persze ott vannak például az az olyan afrikai országok is, mint Mali, Csád vagy Niger, ahol gyakorlatilag kizárólag fosszilis energiaforrásokat használnak... A térképen természetesen külön - külön is lekérdezhetjük az egyes energiafajtákat. Részletekért kattintson az alábbi képre.
MÁrmint az OECD-országokban. Japánban és Dél-Koreában például jól keresnek, de nagy különbségek vannak a munka mennyiségében (az előbbiben 37, míg az utóbbiban 54 óra hetente). A legrosszabbul fizetett tanárok (Észtország) diákjai eközben jobban teljesítenek a PISA-felmérésben, mint a (munkaórára lebontva) ötször annyit kereső hollandoké.Az OECD-országok kétharmadában egy tanár, ha több pénzt szeretne, akkor érdemes lenne Hollandiába költöznie - vagy pedig többet kell dolgoznia .Az infografikából az is kiolvasható, hogy hol mennyi egy tanár jövedelme;heti hány órát tölt munkával, és mennyire számít az eredményesnek. Kár, hogy Magyarország nem szerepel rajta. Részletekért kattintson az alábbi képre.
Erzsébet királynő most lett 90 éves, egészen az 1700-as évek elejéig viszont az volt a jellemző az angol uralkodó ház tagjaira, hogy nem éltek tovább a többi britnél. Az ekkortól kezdődő egészségügyi forradalom (mint amilyen pl. a 18. század végétől a himlőoltás is volt) viszont azt eredményezte, hogy a gazdagok olyan egészségügyi szolgáltatásokhoz is hozzáférhetnek, melyekhez a szegények nem, és a 19. század második felére már 20 évvel nagyobb volt az átlagos élettartamuk. Ez a szabály általában véve természetesen ma is érvényes: több pénz = jobb egészségügyi szolgáltatások, és ennek megfelelően hosszabb élet. Nagyításért kattintson az alábbi képre.
Bár a természeti csapások közül minden bizonnyal az árvizeknek van a legtöbb áldozata, az ecuadori földrengés miatt most tragikus módon - ismét - előtérbe kerültek a földrengések is. Ez több mint 600 emberéletet követelt, és a Richter-skálán 7,8-s erősségű volt - ilyenből évente mintegy 15 van. Az ennél is erősebbekből (8-as erősség vagy annál nagyobb) évente egy szokott lenni. Az, hogy hányan halnak meg, természetesen nagyban függ attól, hogy mennyire lakott és milyen infrastruktúrájú az adott terület. Az alábbi grafikon az utóbbi, kb. negyven év áldozatainak (becsült) számát mutatja a 2010-es évek elejéig. Nagyításért kattintson az alábbi képre.
Vagyis, ahol a legtöbb plasztikai műtétet hajtják végre. Az abszolút számokat tekintve az USA a világvezető: 2013-ban a nagyjából 20 millió szépítő műtét közel egyötödét itt hajtották végre. Brazíliára a 10; az ötödik helyen álló Spanyolországra pedig kb. 2 százalék jutott. De persze megnézhetjük azt is, hogy milyen lesz a sorrend, ha nem a műtétek számát, hanem az egy főre jutó műtétek számát vesszük figyelembe, és ekkor Dél-Korea ugrik az élre (20 műtét/1000 emberrel). Az USA a második (13) és Japán a harmadik, itt ugyanis 1000 emberből 10 veszi igénybe plasztikai sebészek szolgáltatásait. Az abszolút arányokat ábrázoló 2013-as térkép nagyításáért kattintson az alábbi képre.
Az Uber jelenleg több mint 50 milliárd dollárt ér, és ezzel egyfelől az első a mintegy 150 különböző, 1 milliárd dollárnál értékesebb, ún unikornis között (=privát startup). Másfelől, ha így nézzük, akkor értékesebb, mint a Ford vagy GM, miközben csupán 2009-ben alapították. A tizedik helyre egyébként a SpaceX került valamivel több mint 10 milliárd dollárral, míg a Magyarországon is jól ismert Airbnb kb. fele olyan értékes, mint az Uber, és ez a harmadik helyre volt elég neki a Xiaomi nevű kínai elektronikai cég mögött. A Palantir a negyedik (ez egy szoftverekben és szolgáltatásokban utazó amerikai cég), míg az ötödik ismét kínai (Meiduan-Dianping), és mögötte a - valószínűleg nálunk is ismerősen csengő nevű - Snapchat áll a listán... Jó kérdés, hogy a 2000-es dot.com buborék analógiájára beszélhetünk/nem beszélhetünk-e valamiféle startup-buborékról, és ha igen (ha nem), akkor ennek milyen, hosszú távú következményei lesznek. Addig is, amíg ez kiderül, nagyításért kattintson az alábbi képre.
A 20. század egyik nagy egészségügyi áttörése volt az antibiotikumok megjelenése - a 21. századra pedig kiderült, hogy a kórokozók túlságosan gyorsan rezisztenssé válnak. Háromnegyed évszázaddal a penicillin megjelenése után évi 700 ezer ember hal meg bakteriális fertőzésektől, és ha a jelenlegi tendenciák folytatódnak, akkor 2050-ben már évi 10 millióan fognak. Eközben az új antibiotikumok előállítása drasztikusan csökken az 1970-es évek óta. Többek között (de csak többek között, nem pedig kizárólagosan) azért, mert a gyártónak jobban megéri más gyógyszereket fejleszteni, ugyanis az antibiotikumot nem szedjük hosszú időn át, és így - más gyógyszerkehez viszonyítva - keveset lehet csak eladni belőle. Részletekért kattintson az alábbi képre.
Bár az USA-ban is folyamatosan nő a várható élettartam, az arányokat tekintve az 1990-es évek óta egyre inkább a vidéken élő fehér, fiatal vagy középkorú nő hal meg a vele egykorú férfiakhoz, városiakhoz, illetve afroamerikaiakhoz képest. 60 éves kor körül a különbség már nem ilyen jelentős. Az okok között ott található (fiatal, fehér, vidéki nők esetében) a drog és az öngyilkosságok; illetve a szív- és a tüdőbetegségek a középkorúaknál. Az interaktív inforgrafikák eléréséhez kattintson az alábbi képek egyikére.
Mármint azok, akik a saját erejükből lettek azzá, valószínűleg nem olyanok, mint amilyenre tippelnénk. A világon jelenleg 73 milliárdos nő él, és közülük nem kevesebb mint 49 kínai. A második helyen az USA áll 15-tel (ami egyébként a népesség arányait tekintve kb. ugyanakkora), a harmadik helyen pedig Nagy-Britannia (3 milliárdos nővel), Spanyolországból kettő, Ausztráliában, Brazíliában, Olaszországban és Nigériában pedig egy-egy származik. De sem egy orosz, sem egy japán, sem egy német nincs - és így tovább. Nagyításért kattintson az alábbi képre.
Avagy: mit, mennyit, mennyiért esznek, isznak és vásárolnak az amerikaiak egy másodperc vagy éppen öt perc alatt. az alábbi interaktív grafika valós időben mutatja meg a benzinre, könyvre, kávéra kifizetett összegeket; meg azt is, hogy mennyi az Amazon és a Walmart bevétele ugyanennyi idő alatt, illetve mennyi pénz áramlik keresztül a hitelkártyákon. De például azt is megtudhatjuk, hogy a szexuális segédeszközökre (bármit értsünk is ez alatt:-), kutyatápra vagy sörre mennyit fizetnek ki... Nem mellékesen igencsak tanulságos ezeket az adatokat összehasonlítani. További részletekért kattintson az alábbi, animált képre.
Vagyis: a várható élettartam az elmúlt századoktól (van, ahol az 1500-as, van, ahol csak az 1800-as évek közepétől) a 21. század elejéig. Az interaktív grafikán akár térkép, akár pedig - és ez talán még izgalmasabb - grafikon formájában lekérdezhetjük, hogy egy adott országban egy adott évben milyenek voltak a kilátásaink. Magyarország esetében például 1900-ban valamivel több mint 37 évnyi életre volt esély - ma pedig valamivel kevesebb mint 75-re (és gyakorlatilag ugyanennyire Mexikóban is). Etiópiában viszont csupán 60 évre, míg Japánban több mint 83-ra. Nem sorolom fel az összes lekérdezhető országot, ehelyett az interaktív részletekért kattintson az alábbi képre.