Törökországban - ami ennek a bejegyzésnek az apropójául szolgál - 6 puccsot hajtottak végre, és ebből 3 volt sikeres, míg Bolíviában került sor a legtöbbre (23-ból 11 sikeres hatalomátvétel, miként átlagban is nagyjából ez az arány). Az alábbi térképen az a nem különösebben meglepő tény is jól látszik, hogy a puccs nem az ún. fejlett nyugati társadalmakra jellemző. Másutt viszont (Mauritania, Egyiptom, Burkina Faso, Mali, Guinea-Bissau, Thaiföld és Madagaszkár stb. majdhogynem menetrendszerűen kerül rájuk sor. Általánosságban véve egyfelől a szegénységtől és politikai instabilitástól sújtott harmadik világbeli országokban, másfelől viszont az utóbbi évtizedekben az ún. "új demokráciák" egy részében is. Nagyításért kattintson az alábbi térképre.
https://www.washingtonpost.com/news/worldviews/wp/2016/07/22/map-the-world-of-coups-since-1950/
A Life magazin 1942-ben több, afféle "Ember a fellegvárban" térképet is közzétett arról, hogy a tengelyhatalmak (melyek ekkor sikereik csúcsán voltak) miként indíthatnának támadást az USA ellen. Az előzmény egy Philip Wylie sci-fi szerző írása volt annak a lehetőségéől, hogy az Amerikai Egyesült államok elveszítheti a II. világháborút, és bár ma már nem gondoljuk, hogy egy német invázió (tekintettel a meghódítandó területek nagyságát, populációját, ipari potenciálját, távolságát stb.) életszerű lett volna, azért mindenképpen érdemes ismerni ezeket az elképzeléseket. Részletekért (és további térképekért) kattintson az alábbi képre.
Vagy legalábbis a 70-dik helyről az 53. helyre lépett előre a nemzetközi repülőtérrel rendelkező városok ranglistáján (ezekből egyébként több mint 1200-at tartanak nyilván). Ma London az első és a második Párizs; a velünk szomszédos országok közül pedig Ausztria (Bécs) található a legelőkelőbb (11.) helyen. Mi Velencével és Athénnal vagyunk egy szinten; amúgy pedig az ázsiai városok közül Isztambul az 5. helyen áll ; míg a legjobban teljesítő afrikai város Casablanca (64.). Észak-Amerikában Toronto az első (17), míg New Yorknak csak a 25. helyet sikerült megszereznie világviszonylatban. Részletekért kattintson az alábbi interaktív térképre.
A Föld nagyjából 6-7 ezer nyelvéből 3 ezret fenyeget a kihalás a 21. században. Természetesen különböző fokozatok vannak a "veszélyeztetettől" a már valóban "kihaltig" - itt egy 
Miközben a gazdagok, akik 1 millió dollárnál többel rendelkeznek, 2015-ben már 59 trillió (!) dollárt birtokoltak, aközben a gazdagság súlypontja eltolódni látszik. A milliomosok száma 2014-hez képest egy év alatt 4 százalékkal nőtt, és jelenleg az USA-ban élőkhöz képest az ázsiaiak nem csupán többen vannak, de összességében több a pénzük is: az előbbiek "csak" 16,61 trillió dollárjuk van, míg az utóbbiak 17,39 trillió (a fennmaradó 25 trillió dollár felett pedig mások rendelkeznek). A HNWI egyébként azt jelenti, hogy "high net worth individuals". Nagyításért kattintson az alábbi képre.
A téma lehet, hogy nem új (sőt, biztosan nem az), a megjelenítés miatt mégis megérhet egy pillantást. Ugyanis áramlatokként mutatja a világ összes migrációját 2010 és 2015 között (1 sárga pont = 1000 ember), és amennyiben rákattintunk egy országra (mondjuk Magyarországra), akkor az adatok csak erre vonatkoztatva jelennek meg, tehát egyszerűen megnézhetjük, hogy honnét érkeznek hozzánk; illetve tőlünk hová migrálnak az emberek. A piros azt jelenti, hogy a "migrációmérleg" negatív; míg a kék a népességgyarapodást. Szintén egy kattintással a számszerű adatokat is lekérdezhetjük: a mi esetünkben a "net migráció": -30665, vagyis összességében ennyivel lettünk az elvándorlás miatt kevesebben. Összehasonlításképpen: ugyanez mind Lengyelország, mind Ukrajna esetében több mint 300 ezres csökkenést jelent, míg Spanyolország esetén ennek majdnem a dupláját. Részletekért kattintson az alábbi képekre.
A II. világháború után a Földet három részre volt szokás osztani: fejlett, fejlődő és szegény országokra. Egy mostani térkép a Worldbank 2015-ös adatai alapján viszont négy kategóriát különböztet meg. Ha valakinek a GNI-je (Gross National Income) 1045 dollár vagy kevesebb, akkor szegény és az első csoportba tartozik; a második csoportba az 1045 - 4125 dollár közötti GNI-vel rendelkező országok kerülnek; a harmadikba a 4126 és 12745 dollár közöttiek; a többi ország pedig gazdag. Amennyiben 204 országgal számolunk, úgy a 17 százalék szegény, 25 százalék alacsony közepes, míg 26 százalék magas közepes jövedelemmel rendelkezik, és a maradék 32 százalék az, akinek igazán jól megy, és Európában nagyjából a Magyarország - Lengyelország - Litvánia tengely választja el egymástól a gazdagokat meg a többieket. Mi, szerencsére, az előbbi kategóriába tartozunk (mint ahogy a többiektől izolálódva ugyan, de Görögország is). Nagyításért kattintson az alábbi képre.
Sokak várakozásával ellentétben a Brexit azzal zárult, hogy Nagy-Britannia kilép. Az alábbi, interaktív térkép megmutatja, hogy hol és milyen arányban szavaztak az igenre/nemre, és kiderül belőle, hogy Londonban például közel 60 százalék volt a maradás mellett), de Birmingham környéke például a kiválás mellett voksolt.Illetve azt is, hogy míg Skócia és Észak-Írország nem akart kiválni az EU-ból, addig Wells és Anglia igen. Részletekért kattintson az alábbi képekre.
Az alábbi infografika azt mutatja meg mintegy ötven különböző paraméter figyelembe vételével, hogy az adott ország mekkora katonai erőt képvisel. Külön lekérdezhetjük tankra, repülőgépre stb., és és nem különösebben meglepő módon az USA áll az abszolút első helyen a GFP-t (Global Firepower) tekintve, míg Oroszország a második, Kína a harmadik és India a negyedik. Mi pedig a 122-ből az 59. helyet elfoglalva nagyjából Portugáliával, Tunéziával, Szlovákiával és Horvátországgal vagyunk egy szinten. Az utolsó helyre Szomália került. Interaktív részletekért kattintson az alábbi képekre.
Bár Észak-Korea a világ egyik legizoláltabb országa, ez nem jelenti azt, hogy nincsenek például különböző európai országokban is nagykövetségei, illetve nincsenek olyan országok, melyeknek van nagykövetsége Észak-Koreában - noha a kettő nem feltétlenül fedi egymást. Mindenesetre ha valamiért egy észak-koreai nagykövetségre szeretnénk menni, akkor ezt legközelebb Romániában Cseh- vagy Németországban tehetjük meg (de például Svédországban is van észak-korai nagykövetség, hogy az olyan, nem európai országokról, mint Brazília, India, vagy éppen Kuba, már ne is beszéljünk). Nagyításért kattintson az alábbi képekre.
Népszerűbb nevén a Tejutat. Ez természetesen a fényszennyezés miatt van, és bár a legtöbben nem figyelnek fel rá (elvégre éjszaka az ember leginkább alszik ahelyett, hogy felfelé nézne), a dolog két szempontból is érdekes/fontos. Egyfelől, mert a Föld egyes részeinek "kifényesedése" jó indikátora a gazdasági/technológiai fejlődésnek. Másfelől, mert a kifényesedésnek hatása van az élővilágra: az emberre és a többi élőlényre egyaránt, miközben a mostanában terjedni kezdő, amúgy energiatakarékosabb LED-világítás következtében az éjszaki égbolt akár háromszor fényesebb lehet majd a jövőben (az ezzel járó következményekkel együtt). Az alábbi, 3D-s földgömb jól mutatja a jelenséget - részletekért kattintson rá.
Méghozzá nem csak az, hogy hol találhatóak az USA-n belül, de a térképen hozzájuk tartozó kör nagysága azt is megmutatja, hogy mekkora a jövedelmük, illetve egyéb adataik is lekérdezhetőek interaktív módon. Továbbá egy grafikonon azt is lekérdezhetjük (akár szektorra: pl. pénzügy vagy energia), hogy milyen utat futottak be 1996 és 2006 között, és hogyan változott a rangsorban elfoglalt helyük. Egyedül azt hiányolom, hogy ezt a besorolást nem lehet cégre lebontva is lekérdezni, de azért így is tanulságos lehet. Részletekért kattintson az alábbi képekre.
Mert hogy erre is vannak adatok (2010-ből), és ezekből az derül ki, hogy Libéria és Sierra Leone az a két ország, ahol csupán egy-egy könyvtár található az egész országban. A másik végletet Belorusszia képviseli nem kevesebb, mint 1894 könyvtárral, ami azt jelenti, hogy kevesebb mint 2000 emberre jut egy könyvtár. Persze könyvtár és könyvtár között (méretet és hasonlókat tekintve) biztos vannak különbségek, de azt azért mindenképpen érdemes megemlíteni, hogy a jó könyvtárellátottságú országok 70 százaléka vagy a volt Szovjetunió, vagy a "keleti blokk" területén található. Nagyításért kattintson az alábbi képre.
Avagy: mennyi lőfegyver jut száz emberre Európa egyes országaiban. A legtöbb Svájcban: (45,7), ahol ugye az utóbbi évszázadokban egyetlen háborút sem vívtak, de alig valamivel lemaradva ott vannak mögöttük a finnek is (45,3), míg a harmadik helyen a cseppet sem háborúmentes múltú szerbek (37,8) állnak. A listát persze az USA vezeti; és azt is érdemes kiemelni, hogy ezek az adatok legfeljebb hozzávetőlegesek, mert becslésen alapulnak (esetünkben 
Vagyis: hol mennyiért kapjuk meg dollárra átszámítva. A listán szereplő városok közül Krakkóban, illetve Kijevben a legkedvezőbb az ára; és csak fillérekkel (centekkel) kerül többe) mondjuk Pozsonyban, Mexico Cityben vagy Bangkokban legurítani egyet. Genfben viszont majdnem négyszer több. Budapest amúgy a 75-ös listán az 58-dik (nagyobb szám = kedvezőbb ár). Az alábbi, interaktív infografikán azt is lekérdezhetjük, hogy hol a legolcsóbb közértben venni egy dobozzal. Részletekért kattintson a képekre.
Maga a téma nem hangzik különösebben izgalmasnak, a kivitelezés viszont annál inkább. A kartogram ugyanis területarányosan mutatja meg, hogy a minket érdeklő dologból (estünkben az emberekből) mennyi van. Vagyis: ha több, akkor az adott terület nagyobbnak (és sötétebb színűnek) fog látszani, az eredmény pedig egy olyan térkép, amely lassanként "felfújódik", ahogy egyre többen élnek egy adott amerikai államban. A populáció növekedéseit/változásait persze egyetlen, folyamatos animációként is végignézhetjük. Részletekért kattintson az alábbi képekre.
Az alábbi térkép azt a nem kevesebb mint 1,100 célpontot mutatja meg, amely az amerikai National Security Archives most nyilvánosságra hozott adatai szerint hidegháborús atombomba-célpont lett volna. Természetesen Magyarország sem maradt volna ki, és az interaktív térképen nem csak azt nézhetjük meg, hogy melyik települések (magyarok vagy nem magyarok) szerepeltek a listán Tököltől Ferihegyen át Veszprémig, de azt is, hogy mekkora kárt okozna ez emberéletben. Részletekért kattintson az alábbi képekre.
Természetesen nem valami pontos, mert senki sem képes pontosan előre látni, hogy milyen következményei lennének, ha a hőmérséklet nem nőne, hanem csökkenne. Mindenesetre egy csúszka segítségével hidegebbre fordíthatjuk az éghajlatot, és megnézhetjük például azt, hogy milyen volt a világ az utolsó jégkorszak idején;és közben különböző információkat kapunk például arról is, hogy a mezőgazdaság milyen lehűlés mellett válna lehetetlenné vagy éppen az emberi élet mikor tűnne el végleg.Bár a közeljövőben minden bizonnyal nem ez vár ránk, azért tanulságos szemügyre venni ezt a forgatókönyvet is. Részletekért kattintson az alábbi, interaktív térképre.
Az alábbi térképen azt nézhetjük meg, hogy hol milyen energiát használnak (és milyen mértékben), és eközben lehet, hogy fog érni minket néhány meglepetés. Ugyanis Franciaország energiatermelésének 74 százalékát nukleáris erőművek adják, további 18 százalék pedig megújuló (vagyis a fosszilis alig 8 százalék), miközben Olaszországban 40 százalék a megújuló (Németországban ez csak 26 százalék), nukleáris pedig egyáltalán nincs is.A mi esetünkben 40 százalék fosszilis és 51 nukleáris;és persze ott vannak például az az olyan afrikai országok is, mint Mali, Csád vagy Niger, ahol gyakorlatilag kizárólag fosszilis energiaforrásokat használnak... A térképen természetesen külön - külön is lekérdezhetjük az egyes energiafajtákat. Részletekért kattintson az alábbi képre.
De tényleg minden, nem pedig csak az IT (internet). Ennek megfelelően a vasutak, a hajózható folyók/csatornák, gázvezetékek, utak, repülőterek, és így tovább. Eközben külön lekérdezhetjük (Themes címszó alatt) a globális energiahálózatot, közlekedést és kommunikációt is.Nagyon tanulságos ebből a szempontból is megnézni például a különböző kontinenseket. Az interaktív térkép eléréséhez kattintson az alábbi képekre.
