Avagy: mit gondolnak az egyes országok egymásról, és ez mennyire van összhangban azzal, hogy mit gondolnak magáról az illető országról a lakosai (mármint, hogy mennyire jó ott élni). Az olaszok például jobbnak ítélik a szomszéd országok helyzetét, mint a szomszéd országok a sajátjukat, és a 70 százalékuk irigyli Franciaországot, míg a franciák kevesebb mint fele van csak meggyőződve róla, hogy nekik jobb, mint az olaszoknak. Általában véve pedig a felmérésben részt vevők túlértékelték Franciaország mellett Német- és Olaszországot, Svédországot és Svájcot is. Magyarország nem vett részt a felmérésben (pedig biztosan az is érdekes eredményeket hozott volna). Nagyításért kattintson az alábbi képre.
Ez az animáció nagyon egyszerűen - és nagyon érzékletesen - mutatja meg, hogy az elmúlt 30 évben miként változott az USA és Kína exportja egymás felé. 1985-ben még fej-fej mellett haladtak (3,9 milliárd dollár kivitel), 2015-ben viszont a különbség már majdnem 366 milliárd dollár volt Kína javára - ami nem csak az amerikai - kínai, de a világtörténelem során bármilyen bilaterális kereskedelmi kapcsolatot tekintve is egyedülállóan nagy. Eközben Kína kivitele az USA-ba majdhogynem exponenciálisan nőtt az utóbbi időben - ami nem mondható el az amerikairól az ellenkező irányba. A végeredmény még akkor is elgondolkoztató, ha hosszú távon azért változhatnak az arányok. Részletekért kattintson az alábbi képre.
A jelek szerint egyáltalán nem mindegy, hogy az ember milyen nemű, ha vallásos, ugyanis a különböző vallások hívei között különböző arányban fordulnak elő például a hetente templomba/imaházba járó férfiak és nők (az előbbiek kékkel, az utóbbiak sárgával jelölve az alábbi képen). Emellett aközött is jelentős különbség van a nemeket illetően, hogy ki imádkozik naponta az egyik vagy a másik (esetünkben a kereszténység vagy az iszlám híveként), és így tovább egészen addig, hogy sok országban a nők vallásosabbak a férfiaknál. Az adatokat nem csak interaktívan, de táblázatos formában is lekérdezhetjük. Részletekért kattintson az alábbi képre.
A térkép kivitelezése nem, a tartalma viszont annál izgalmasabb (és vitatottabb). Ugyanis azt mutatja meg, hogy a feltételezések szerint a nácik hol rejtették el a kincseiket a II. világháború végén. A különböző lehetséges helyszínek között egyaránt szerepelnek az Alpokban található tavak; dán tengerpartok és kastélyromok alatt futó alagutak (meg persze Latin-Amerika). Azt persze senki sem tudja, hogy mi az igazság - és az egészben a legelgondolkoztatóbb, hogy ha minden igaz, akkor még egy ilyen nagy népsűrűségű, sűrűn lakott és jól ismert területen is, mint Európa, ilyen jól el lehet rejteni valamit, ami nem is kicsi - és nem is keveset ér. Nagyításért kattintson az alábbi képre.
És hol a legnehezebb? Finnországban 10 ezer emberre számítva több mint ezren szöknek meg a 2013-as adatok szerint, és ez persze az európai rekord. Ennek az ottani "open prison" politika az oka, mely lehetővé teszi, hogy az elítéltek többé-kevésbé szabadon kijárhassanak dolgozni, vásárolni stb. - csökkentve ezzel a fenntartási költségeket és a visszaesés valószínűségét. Cserébe viszont "lelépni" is sokkal könnyebb - még az elvileg nem szabadon vagy legalábbis szabadabban mozgó elítélteknek is.Eközben egyébként az utóbbi években szignifikánsan csökkent az európai börtönökben ülők száma.És ismét csak eközben: az embernek jelenleg Törökországban van a legkisebb esélye arra, hogy megszökjön (Magyarország nem szerepel a statisztikában). Nagyításért kattintson az alábbi képekre.
Ez 42 ország diplomáciai kapcsolatait mutatja - ezek persze csak a G20 és az OECD országok. De a lényeg mindenképpen az, hogy ha mondjuk Budapest fölé visszük a kurzort, akkor megtudhatjuk, hogy ezen a körül belül például hol van nagykövetségünk; de ugyanígy össze is hasonlíthatjuk az egyes országokat vagy éppen lekérdezhetjük, hogy hol állnak (állunk) a globális rangsorban. Részletekért kattintson az alábbi képekre.
Az EFA (European Free Alliance) a különböző szeparatista európai mozgalmakat tömöríti kezdve a baszkokon és befejezve a függetlenségre törekvő szardíniaiakon. Összesen 40 tagja van, és mivel csak a "progresszív" mozgalmakat veszik fel, lehetne jóval több is - mindenesetre érdemes eltűnődni rajta, hogy (még a rendezett) Európában is hányan érzik úgy, hogy nem az adott országhoz szeretnének tartozni. Miként egyébként a térképen is látszik, Magyarországon nincsenek ilyen törekvések. Nagyításért kattintson az alábbi képre.
Hanem a mai, úgynevezett fejlődő világ is. Az, hogy a nyugati társadalmak rohamosan elöregszenek és ez a legkülönbözőbb területeken jelent problémát az egészségügytől a nyugdíjrendszerig, természetesen köztudott (és leginkább megoldatlan) probléma.Ez a spanyol nyelvű infografika azonban azt is megmutatja, hogy amennyiben a jelenlegi tendenciák folytatódnak, úgy másutt is alapvetően át fog alakulni az életkori megoszlás - és ennek minden bizonnyal messzire ható következményei lesznek. Részletekért kattintson az alábbi képekre.
Ez az interaktív térkép választ ad a fentebbi kérdésre - aktuálisan egyébként Madrid és Moszkva már túl messze van ahhoz, hogy ennyi idő alatt odaérjünk, de Barcelona vagy Kijev meg Ankara még belefér, miközben Berlin, Varsó vagy éppen Milánó kevesebb mint 10 óra. Ha pedig nem arra vagyunk kíváncsiak, hogy Lagosból vagy mondjuk Sydneyből indulva mi a végső pont, ameddig elérnénk, azt is lekérdezhetjük. Részletekért kattintson az alábbi képre.
Nagy-Britannia esetleges kiválása felveti a kérdést, hogy az EU mennyire népszerű - mármint az EU-n belül. A válasz pedig természetesen az, hogy Nagy-Britanniában nem nagyon (éppen csak több, mint az ottaniak fele lenne a bennmaradás mellett a dolgok jelenlegi állása szerint), És Ausztriában meg Dániában sem jobb a helyzet (Svédországban pedig egy százalékkal még rosszabb is). És akkor Csehországot (45 százalék) még nem is említettük. A másik véglet: Málta, Spanyolország, Lengyelország és Litvánia: náluk 70 százalék fölötti az EU támogatottsága, míg nálunk valahol a kétharmad közelében van (egészen pontosan 61 százalék). Részletekért kattintson az alábbi térképre.
A legtöbb országban amennyiben a nő élete veszélyben forog, úgy jóváhagyják; a második legerősebb érv pedig világszerte a nő egészségének megóvása (több mint száz országban), és mindössze 6 olyan ország van, ahol semmilyen körülmények között sem lehet szó abortuszról, miközben 70 országban veszik figyelembe a gyerekvállalás társadalmi/gazdasági következményeit is. Amúgy pedig 2013 óta több ország választott megengedőbb politikát, mint ahányan szigorítottak a szabályozáson. Nagyításért kattintson az alábbi képekre.
Ilyen például a részvénykereskedő (ami persze nem azonos a brókerrel),sőt, nem csak ilyen, de a legilyenebb. De jól fizet az is, ha például bányásznak megyünk el; úszó olajfúrótornyon dolgozunk, vagy éppen veszélyes hulladékok kezelésével foglalkozunk. Illetve lehetünk jól megfizetett katonai rendészek vagy újságírók is - igazából érdekes kérdés, hogy ez a lista mennyire érvényes nálunk, Magyarországon. De azért minden bizonnyal az a legbiztosabb megoldás, ha elvégzünk egy egyetemet/főiskolát - és utána még mindig dönthetünk egy olyan munka mellett, amit jól fizet, és nem kell hozzá felső fokú végzettség. Nagyításért kattintson az alábbi képre.
Ugyanis a Google-térképen alapul, és első lépésben megadhatjuk, hogy honnét induljon a fertőzés, majd pedig kiválaszthatjuk, hogy melyik kórházba/orvoshoz akarunk menni. És így tovább, amíg el nem fogy a vakcina; zavargások nem törnek ki és végül az egész Föld sötétségbe nem borul. Nem állítom, hogy valóban így zajlana - elvégre a spanyol nátha óta (ami ugye az I. világháború után volt) minden jelentősebb járvány kitörését meg tudtuk előzni. Azt viszont jól megmutatja, hogy - legalábbis elvileg - milyen törékeny lehet a mostani rendszer. Szóval mindenképpen érdemes kipróbálni - a szimulációhoz kattintson az alábbi képre.
Az alábbi statisztikából az derül ki, hogy Szíriában, ahol 2015-ben a legnagyobb támogatottságot élvezte, minden ötödik ember értett egyet az Iszlám Állammal, míg Törökországban a lakosok kevesebb mint 10 százaléka (az pedig más kérdés, hogy ezt valójában soknak vagy kevésnek tekintsük-e). Indonéziában, a világ legnépesebb iszlám országában ugyanez a szám 4 százalék; Egyiptomban 2 és Iránban nulla (amely, lévén teles egészében siíta, értelemszerűen szemben áll a szunnita alapú Iszlám Állammal). Nagyításért kattintson az alábbi képre.
Avagy: mikor megy férjhez/nősül meg egy amerikai férfi vagy nő - attól függően, hogy milyen etnikumhoz tartozik; milyen a végzettsége, dolgozik-e vagy, és így tovább. Ebből az i interaktív ábrából kiderül, hogy a különböző csoportok eléggé eltérő házasodási mintát mutatnak (a nem dolgozók/munkanélküliek például hajlamosabban korábbi életszakaszban összekötni az életüket valaki máséval), és eközben még azt is bevehetjük a paraméterek közé, hogy valaki először mondja-e ki a "boldogító igent" vagy többedszerre. A Végeredmény ha nem is meglepő, de azért mindenképpen érdekes. Részletekért kattintson az alábbi képre.
Összesen nem kevesebb mint 8049, és korok/korszakok szerint is lekérdezhető. A csaták eloszlása persze két okból is a valóságtól minden bizonnyal eltérő eloszlást mutat: egyfelől, mert a nagy és ritkán lakott területeken viszonylag kevésre került sor; másfelől, mert természetesen erősen nyugatcentrikus az összeállítás abból a szempontból, hogy csak azok az összecsapások szerepelnek benne, melyekről a nyugati történetírás tud. Részletekért kattintson az alábbi, interaktív térképre.
Pontosabban sötétre satírozottak, mert Verne könyvében (A Tizenkilencedik század nagy felfedezőiben) így jelölték. Bár ez minden bizonnyal köztudott, azért érdekes látni, hogy ekkor még a nyugatiak számára ismeretlen volt az Arktisz és az Antarktisz mellett nem csupán Afrika legnagyobb része, de Ausztrália is a partvidékektől eltekintve (miként ebben az időben az az alapszabály, hogy ha nem ismerünk valamit, akkor legfeljebb a partvidékét ismerjük, de beljebb még nem jártunk). És persze Latin-Amerikában is voltak még jócskán felderítetlen területek, noha Kolumbusz közel négyszáz évvel korábban fedezte fel az Újvilágot. Nagyításért kattintson az alábbi képre.
Ez természetesen attól függ, hogy melyik ország állampolgára vagy. Jelenleg (mint ahogy korábban is) Németország áll a csúcson: az itteniek 218 országból 177--hez nem kell vízum. Svédország 176 országgal a második, az USA jelenleg a negyedik (Belgiummal, Dániával és Hollandiával együtt), míg Pakisztán a 103-dik. Ja igen, Magyarország pedig a 10-dik (Csehországgal, Izlanddal és Szlovákiával együtt). Évek óta nagyjából ezt a szintet hozzuk - miként erről a grafikonos verzión meggyőződhetünk, ahol azt is megnézhetjük, hogy hogyan változott a besorolásunk, illetve összehasonlthatjuk azt is, hogy különböző országok útlevele mikor mennyit ért. Részletekért kattintson az alábbi linkre - nagyításért pedig az alábbi képekre.
Persze tudni éppen tudjuk, hogy az Amerikai Egyesült Államoknak óriási a GDP-je, de mégiscsak más látni is, hogy az egyes államai is párhuzamba állíthatóak egy-egy kisebb- nagyobb országgal. Méghozzá nem csak Romániával (=Dél-Karolina), Srí Lankával (=Nyugat-Virginia) vagy Ausztriával (=Virginia) és persze Magyarországgal (mi Utah szintjét hozzuk), de mondjuk Kanadával (=Texas) vagy Brazíliával (=Kalifornia) is. Nagyításért kattintson az alábbi képre.