Elsőre talán nem hangzik izgalmas ötletnek, pedig az: nézzük meg, hogy ha nekiállunk növekvő sorrendben összekötni egymással egy adott ország irányító számait, akkor vajon káosz lesz a végeredmény vagy valamiféle rend? Én példaként Magyarországot választottam (amelynek az irányítószám-struktúrája állítólag Spanyolországéra emlékeztet, és amelyről Budapest sajnos hiányzik)), de persze megnézhetjük például az Amerikai Egyesült Államokat is, ahol az a szabály, hogy nagyobb népsűrűség = több irányító szám. Vagy éppen Ausztriát, ami szintén sajátos képet mutat. Részletekért kattintson az alábbi térképre.
https://eagereyes.org/section/zipscribble-maps#US/3.86/38.23/-95.82
Összesen 62 emberről van szó, és 2015-ben ők együttesen gazdagabbak voltak, mint az emberiség szegényebbik fele (és nem mellékesen több pénz fölött rendelkeznek, mint Nagy-Britannia és Németország együtt). Itt persze két dolgot kell megkülönböztetnünk: egyfelől az átlagos jólétet (egy főre jutó GDP-t, és így tovább); másfelől azt, hogy eközben mennyire nőnek a jóléti egyenlőtlenségek. Ez a kettő természetesen nem zárja ki egymást, és ezek szerint miközben a földlakók átlagosan azért csak egyre jobban élnek (
Mármint a leglassabban megközelíthetőek. Ez a térkép azt mutatja meg (a megszokottól eléggé eltérő módon), hogy a legközelebbi várostól milyen messze van az adott hely, és mennyi ideig tartana odaérni (város alatt azt értve, amiben több mint 50 ezren laknak). Az egyes cellák azonos nagyságú területeket jelölnek; tehát minél kisebbek, annál gyorsabban haladhatunk. És azért a városoktól számított idő, mert ma már az emberiség több mint fele városokban él.Nagyításért kattintson az alábbi képre.
Természetesen nem mi vagyunk, és még csak nem is valamelyik úgynevezett fejlett ország. Hanem mindenki mást messze megelőzve Kína; a második helyen pedig Indonézia áll, míg a felmérésben az első európai (Svédország) csak a hatodik helyet tudta megszerezni. Amiben nem csak az az elgondolkodtató, hogy a jólét a jelek szerint nem feltétlenül jár együtt az optimizmussal, hanem az is, hogy ismét csak a jelek szerint, ha egyetlen szóval akarnánk jellemezni az emberiséget, akkor az nem az optimista, hanem a pesszimista lenne. Jó kérdés persze, hogy miért. Nagyításért kattintson az alábbi képre.
A felmérés OECD-országokban készült: 18 - 29 évesek matematikatudását vizsgálták, és az eredmény az volt, hogy a legrosszabbul az USA teljesít: a fiatalok közel harmadának gondjai vannak a számolással. A legjobban pedig Japán, illetve Dél-Korea: ezekben az országokban a fiatalok durván 7 százaléknak voltak nehézségei. Azt mindenki döntse el maga, hogy valójában sok-e vagy kevés, ha minden tizennegyedik ember zavarba jön egy alapfokú matematikai művelettől... Magyarország sajnos nem szerepelt a felmérésben, pedig érdekes lett volna tudni, hogy mi hogyan állunk. Nagyításért kattintson az alábbi képre.
Egy térkép azokat az álhíreket gyűjti össze, melyek futótűzszerűen terjednek a német nyelvterületeken a menekültekkel kapcsolatban. Kezdve azon, hogy a menekültek miatt csappant meg a hattyúk száma; és befejezve azon az itthon is nagy nyilvánosságot kapott (majd cáfolt) történeten, mely szerint a menekültek megerőszakoltak volna egy 13 éves orosz kislányt Berlinben. Mivel mostanában két, meglehetősen ellentétes (és politikai felhangoktól sem mentes) álláspontot lehet hallani a menekültekkel kapcsolatban, sietek leszögezni, hogy ez a térkép nem arról szól, hogy "milyenek a menekültek"; hogy gazdasági áldást jelentenek-e Európa számára vagy éppen az itteni kultúra halálát (és így tovább), hanem kizárólag arról, hogy mik azok a hírek/híresztelések a menekültekkel kapcsolatban, melyek nem bizonyultak igaznak.Részletekért kattintson az alábbi, interaktív térképre.
A Freedom House valamivel lejjebb sorolta a szabadságjogok szempontjából Magyarországot, mint tavaly (most pontosan annyi pontunk van, mint Dél-Afrikának; míg Mongólia vagy Románia valamivel jobban, India kicsivel rosszabbul áll). Persze velünk együtt lejjebb került például az USA is. Az évente megjelenő jelentés három kategóriát különböztet meg: szabad, részben szabad és nem szabad országok, és mi továbbra is az elsőbe tartozunk. Félszabadnak minősül többek között Ukrajna; míg Kína vagy éppen Oroszország egyáltalán nem az. Részletekért kattintson az alábbi képre, illetve interaktív térképre.
6
Az alábbi térkép azt mutatja meg, hogy a hidegháború idején állítólag hogyan képzeltek a szovjetek egy atomfegyverekkel megvívott háborút Európában. Ezt annak idején a lengyelek juttatták el az USA-nak; eszerint a forgatókönyv szerint először a NATO szárazföldi erői támadtak volna, és ezt követték volna a szovjet atomcsapások (piros gombafelhők), majd pedig a nyugatiak válasz-atomcsapásai következtek volna (kék gombafelhők). Vagyis: a Szovjetunió arra számított, hogy az "imperialisták" kezdik; viszont mindkét fél hajlandó lesz a végsőkig elmenni. Magyarország nem lett volna hadszíntér (Budapest egészen a jobb alsó sarokban található), de a következmények persze ránk nézve is katasztrofálisak lettek volna. Nagyításért kattintson a képre.
Valentin-nap környékén kézenfekvő kérdésnek tűnik, hogy ki van egyedül, és ki nincs. Az alábbi térkép meglehetősen nagy felbontásban azt ábrázolja, hogy Franciaországon belül hol él több férfi; illetve hol él több nő szingliként, de valójában nem ez az igazán érdekes, hanem az, hogy le tudjuk kérdezni, hogy egy adott életkorban melyikükből van több magányos. És ami azt illeti, nagyon is markáns tendenciák figyelhetőek meg (ami persze részben azzal is összefüggésben van, hogy a férfiak rövidebb ideig élnek a nőknél). Részletekért kattintson az alábbi, interaktív térképre.
Annak, hogy Kína importja 2015-ben majdnem 15 százalékot csökkent, a legkülönbözőbb országok gazdaságára (és GDP-jére) van hatással. Az alábbi, interaktív grafika azt mutatja meg, hogy ez kit és milyen mértékben érint. Az USA GDP-jét például 0,1 százalékban, de a "nagy érintettek" között ott van Japán, Német- és Franciaország, Nagy-Britannia meg jó néhány más gazdaság is, és ez jól érzékelteti egyfelől Kína egyre inkább központivá váló szerepét a világgazdaságban. Meg persze azt is, hogy immár milyen szinten integrálódott a rendszer. Részletekért kattintson az alábbi képre.
Ezen az infografikán egyetlen szempillantás alatt átlátható az űrkutatás (vagy inkább űrtevékenység) lényege 2010-ig, az űrsikló nyugalomba vonulásáig. Ugyanis 1957-től, a kezdetektől mutatja meg, hogy mikor, mennyi és milyen célú terhet juttattunk fel a világűrbe: katonait, tudományosat vagy kereskedelmit.Nagyon jól megfigyelhető például, hogy melyik évben hogyan arányul egymáshoz a szovjet/orosz űrtevékenység meg az amerikai; mikor kap nagyobb vagy éppen kisebb prioritást a békés célú űrtevékenység - és így tovább. Részletekért kattintson az alábbi képre.
Néhány napja felröppent a hír, hogy egy indiait meteorbecsapódás ölt volna meg (ez lett volna az első ilyen, dokumentált eset), és bár 
Vagyis színezzük át úgy térképet, hogy minden egyes résznek százmillió lakosa legyen. Méghozzá nem akárhogy (elvégre végtelenül sokféleképpen választhatnánk ekkora populációval rendelkező területeket), hanem a meglévő határok (államhatárok) öszeolvasztásával. Aminek köszönhetően mi például egy olyan konglomerátumban találnánk magunkat, ahol többek között Ausztriával és Ukrajnával lennénk együtt. Az USA eközben - természetesen - több nagy, százmilliós régióra oszlana; Kanadának viszont "külső segítségre" (értsd: európai területkre) is szüksége lenne, hogy összehozza a megfelelő lélekszámot. Érdemes egy pillantást vetni nem csak Kínára, de például az indiai szubkontinensre is, ami ebben a megközelítésben tényleg "folt hátán folt". Nagyításért kattintson az alábbi képre.
Bár a legtöbb helyen igen, azért vannak országok is, ahol valamelyik másik social network a legnépszerűbb (és köztük olyanok is akadnak, amelyekről eddig valószínűleg nem nagyon hallottunk). Oroszországban például a 
A gazdasági szankciókat az USA mellett Oroszország, az EU és AZ ENSZ is kiterjedten használja a vele ilyen vagy olyan kérdésekben szemben álló országok ellen. Ha Clausewitz annak idején azt mondta, hogy "a háború a politika folytatása más eszközökkel", akkor mi most úgy fogalmazhatnánk, hogy a gazdasági szankció a háború helyettesítése más eszközökkel. Az alábbiak azt mutatják meg, hogy hogyan nézne ki a világ, ha a szankciók egyszerűen kiradíroznák az érintett országokat a térképről, és közben kapunk konkrét felsorolást is azzal kapcsolatban, hogy ki kit büntet. Részletekért kattintson az alábbi képekre.
Nem olyan értelemben "főváros", mint Budapest, hanem mint ahol a legtöbb van valamiből. Ilyen értelemben "macskafőváros" tehát a romániai Ciorani, ahol majdnem négyszer annyi macska él, mint ahány ember (ki tudja, miért). De említhetnénk Berlint: itt, mivel 2002 óta legális a prostitúció, itt több mint 500 bordély működik. Meg ott van a Wells-i Cardiff: ennek az a nevezetessége, hogy miközben Wellsben hívják a világon a legtöbb embert Jones-nak (kb. 6 százalék), aközben Cardiff-ban van belőlük a legtöbb.Antwerpenben pedig mindössze négy utcányi területen dolgozzák fel a világ gyémánttermelésének felét... És így tovább: ezen az interaktív térképen nem kevesebb, mint 90 szórakoztató (bár nem feltétlenül hasznos) dolgot tudhatunk meg. Részletekért kattintson az alábbi képre.
Nos, ez az a térkép, amit rendszerint használunk, ha a Földről van szó. Persze, mindannyian tudjuk, hogy a térképek szükségképpen erősen torzítanak, de azért szórakoztató azt látni, mintha Magyarország kb. akkora lenne, mint India - mármint ha megfelelő helyen lenne. Ez a Merctor-vetületnek köszönhető, ami kénytelen két dimenzióban kiteríteni/megjeleníteni a három dimenziós Földet, és eközben az Egyenlítő környékén eléggé jól mutatja a valódi méretet, az alsó és felső széleken található területek viszont "szétkenődnek" (ezért aztán Grönland, ami ebből a szempontból a klasszikus példa, pl. óriásinak látszik, pedig annyira azért nem az). Az alábbi alkalmazáson kijelölhetünk egy tetszőleges országot, és az egérrel odavonszolhatjuk egy másik mellé, hogy lássuk: valójában hogyan aránylanak egymáshoz. Mert ugye abból, hogy Észak-Amerikai nagyobbnak tűnik Mercator-vetületben, mint Afrika, nem következik, hogy ez így is van. Az interaktív összehasonlítgatáshoz kattintson az alábbi képre.
Bár már az 1940-es évek vége óta ismert, a zika vírus csak mostanában kapott komolyabb figyelmet - azt követően, hogy Latin-Amerika egyes részein megnőtt az ún. kisfejűséggel született csecsemők száma. Trópusi szúnyogfajták terjesztik, és Magyarország például (illetve általában véve a térkép kék része) nem tartozik ezek hatókörébe - ez azonban nem jelenti azt, hogy nem bukkanhatnak fel nálunk is ebben megbetegedett emberek (ha korábban fertőzött területeken jártak). Ezen az interaktív térképem dátum szerint is lekérdezhetjük az észlelt eseteket. Részletekért kattintson az alábbi képre.
Az alábbi térkép azt mutatja meg, hogy bár hajlamosak vagyunk úgy gondolni a bolygónkra, mint amit már (majdnem) teljesen belaktunk, valójában a Föld legnagyobb részt üres. Az emberiség fele koncentrálódik a sárgával jelölt szárazföldi részeken - a másik fele pedig a többin oszlik el (és a spanyol Molina de Aragonban például 