A kérdés az, hogy mi történne, ha 2020-tól geomérnökséget használnánk, vagyis: mérnöki eszközöket vetnénk be a felmelegedés ellen? Az alábbi, interaktív térkép azt mutatja meg (pontosabban: arra mutat egy lehetséges vagy legalábbis elképzelhető forgatókönyvet), hogy ennek milyen hatásai lennének/lehetnének tíz, húsz vagy éppen ötven év múlva. A vizsgált módszer az ún. albedómodifikáció, ahol a légkörbe szulfátokat juttatva csökkentjük a földfelszínt elérő napsugárzás mennyiségét (mivel az aeroszol annak egy jelentős részét visszaverné). Természetesen fontos észben tartanunk, hogy az alábbi interaktív térképen látható eredmények/átlaghőmérséklet-csökkenések "alapvetően elméletiek", azaz: a nem lehetünk benne biztosak, hogy tényleg így történne. Részletekért kattintson az alábbi, interaktív térképre.
.... hanem magát az Apple-t is. 2007-ben még az iPod volt a legfőbb termékük, 2015 elején viszont a bevételek közel háromnegyedét az iPohone hozta, és eközben nem csupán rekord profitot termelt, de a jelek szerint uralja az okostelefonok piacát is (a korábbi,amúgy tekintélyes 40 helyett immár több mint 90 százalékos profitrészesedéssel), és jelenleg sem a Samsung, sem más nem igazán tud labdába rúgni mellette. Az igazi kérdés persze az, hogy mi lesz a következő, az iPhone-hoz fogható slágertermék; illetve, hogy azt ki fogja gyártani. Nagyításért kattintson az alábbi képekre.
Az alábbi, intaraktív grafikán azt kérdezhetjük le, hogy egy ország - mondjuk Magyarország - mennyire teljesít jól a közpoktatását vagy éppen a közintézményeit tekintve; hányadik a világon a bankjai megbízhatóságát illetően - és így tovább. Mi leginkább a középmezőnybe tartozunk, és eközben a különböző területeken kutatott teljesítményünk erősen szór: az pl. nem is olyan rossz, hogy az internetet tekintve a világon a 31. helyet szereztünk meg; és az például nem is olyan jó, hogy az "innovációra való képességben" a 131-dikek vagyunk. Összesítésben pedig: 63-dikok vagyunk. A legversenyképesebbek egyébként Svájc, Szingapur, USA és Németország (ebben a sorrendben); míg a legrosszabbul Sierra Leone (138. hely); Mauritánia, Csád és Guinea teljesítettek (mely ezen a listán az utolsó). Részletekért kattintson az alábbi képre.
A lehetőség bárki számára adott, ugyanis a Tor-hálózat lehetővé teszi, hogy rejtve (anoním módon) tevékenykedjünk az interneten, tehát pl. így böngésszünk; hozzáférjünk olyan tartalmakhoz, melyek különben nem lennének elérhetőek a számunkra, mivel az országunk letiltotta - és így tovább (
Nem, nem az USA - az csak a negyedik lett azon a világranglsitán, amelyet mintegy egy tucatnyi paraméter figyelembe vételével (melyek között a vállalkozó szellem és az életminőség mellett a GDP is szerepel), illetve 16 ezer ember megkérdezésével állítottak össze. Az első Németország; a második Kanada, de a top 20-ban olyan országokat is megtalálunk, mint Ausztria vagy éppen Kína (ami engem azért kissé meglepett). Magyarország amúgy a 44. Részletekért kattintson az alábbi, interaktív képre.
Ennek az a legfőbb erénye, hogy gyönyörűen van megcsinálva: egészen olyan, mint egy klasszikus, a reneszánsz idején készült volna: még klasszikus stílusú tengeri szörnyek is vannak rajta (és az is fel van tüntetve, hogy ki és mikor írta le őket először - az itt, balra látható teremtmény például Olaus Magnus 1539-es Carta Marinijábából származik, és amúgy bálna akar lennei). Amúgy a térkép azt is megmutatja, hogy hol fut a jelenleg létező vagy készülőben lévő 299 tenger alatti kábel, amely nélkül nem lenne internet sem. Részletekért kattintson az alábbi képre.
Nos, attól függ, hogy most hány éves az illető; férfi vagy nő-e; és melyik rasszhoz tartozik. Az alábbi, kimondottan szellemes (és látványos), interaktív infografika lehetővé teszi, hogy megfigyeljük, hogy adott paraméterek mellett mi a legvalószínűbb halálok; és ez hogyan változik az öregedéssel. Az adatbázist a Centers for Disease Control and Prevention hozta létre, és az utóbbi másfél évtized amerikai adatain alapul. Részletekért kattintson az alábbi, interaktív képre.
Mármint bármely, 3x3 méteres pontja. A 
Az alábbi ábra azt mutatja meg, hogy melyik ország állampolgárainak mennyire fontos a vallás. A listát Etiópia vezeti (ahol egyébként az etióp ortodoxia hívei teszik ki a vallásosak közel felét); a második helyen pedig Szenegál áll (ahol az emberek több mint kilenctizede muszlim), míg Indonézia a harmadik (ahol négy emberből három az iszlámot követi). Az USA a középmezőnyben található éppen csak lemaradva Törökországtól, és az adatok szerint legkevésbé a kínaiak vallásosak. Nagyításért kattintson az alábbi képre.
Lehet, hogy néhány év múlva nem "mcdonaldizációról", hanem "netflixizációról" fogunk beszélni? Miként az alábbi térképből kiderül, míg korábban első sorban a „nyugati világban” és Közép- meg Dél-Amerikában volt jelen (és nálunk például már nem), 2016 elején egy mozdulattal 130 (!) új országban lépett be a piacra (beleértve minket is), vagyis a világon szinte mindenütt ott van (és azért csak szinte, mert Kínában, Szíriában és a Krím-félszigeten még nem). Az USA-ban már szorul vissza miatta a torrent. Nagyításért kattintson az alábbi térképre.
Az USA-ban legalább az 1800-as évek eleje (vagyis majdhogy nem a létrejötte) óta állandóan visszatérő kérdés, hogy kit engedjenek vagy ne engedjenek meg betelepedni, és a 19. század végén például több mint 50 évig a kínaiakat tiltották; illetve az I. Világháború után leginkább mindenkit, aki nem a nyugati féltekéről érkezett. A II. világháborút követően pedig felszámolták a faji alapú korlátozásokat – viszont a korábbinál sokkal szigorúbb szabályozásokat vezettek be, hogy aztán a '60-as évek közepén nyissanak Ázsia és Közép- meg Dél-Amerika felé… és így tovább egészen addig, hogy ma ugyan sokkal diverzebb körből kerülnek ki az USA-ba betelepülők (és sokkal kevesebben), ám eközben a szíriai menekültválság miatt ismét politikai kérdéssé vált a téma. Részletekért kattintson az alábbi, interaktív képre.
Az 1960-as évek eleje óta világviszonylatban napi 2200-ról majdnem napi 2900-ra nőtt az egy emberre eső, naponta elfogyasztott kalória mennyisége. Ennek közel a fele gabonafélékből származik; egyötöde pedig zsírból és cukorból – és minden más osztozik a maradékon. Az alábbi, interaktív infografikán egyébként azt is lekérdezhetjük, hogy mondjuk Indiában, Kínában; az USA-ban vagy éppen Szomáliában pontosan milyenek az arányok (ez utóbbiban egy lakosnak átlagosan kevesebb, mint 1700 kalória jut – ellentétben mondjuk az USA-val, ahol több mint kétszer annyi: kb. 3600). További részletekért kattintson az alábbi képre.
Meg a madarak, kígyók, patkányok, majmok és nagyjából minden más, ami él és mozog. Az alábbi térkép azokat az eseteket mutatja, amikor a különböző állatok rövidzárlatot, áramkimaradást stb. okoztak (mint ahogy egyes esetekben egyes nemzetek állampolgárai is). Például amikor egy hód kidöntött egy Németországban, akkor annak magasfeszültségű vezetékek is kárát látták; Srí Lankán katonák haltak meg, amikor a teherautóra egy mókus tevékenysége nyomán kábel zuhant; Ausztráliában egy sas által elejtett bárányfej okozott áramszünetet; és így tovább. A site (ahol egyébként nem csak hely, hanem dátum szerint is rákereshetünk az incidensekre) Magyarországról nem említ ilyen típusú, "állattámadást", de szinte biztos vagyok benne, hogy nálunk is előfordult már (még ha nem is hódokkal vagy sasokkal). Részletekért kattintson az alábbi, interaktív térképre.
Az enyémet remélhetőleg nem. Az alábbi, interaktív web oldalon elég egy listáról kiválasztani a foglalkozásunkat (esetleg be is pöytöghetjük), és már meg is van a válasz, hogy a következő húsz évben - egyes kutatók szerint - mekkora esély van rá, hogy a robotok kiszorítsanak minket. Az, hogy a valóságban majd hogyan alakul a dolog, más kérdés - egyelőre mindenesetre úgy tűnik, hogy művésznek lenni például meglehetősen robotbiztos lesz; mezőgazdasági gépvezetőnek lenni viszont sokkal kockázatosabb. De addig is. amíg ki nem derül, hogy tényleg így lesz-e (meg addigi s, amíg még mi végezzük az ilyen jellegű tevékenységeket:-): kattintson az alábbi képre az interaktív oldal eléréséhez. 
A listát Belgium vezeti (a személyi jövedelemadó akár 64 százalék is lehet), de nem sokkal lemaradva ott van mögötte Finn-, illetve Svédország is. De rajta van a top 9-es listán Aruba is (az Antillákról); vagy, hogy egy térben hozzánk közelebbi országot is említsek, Ausztria a 8 helyen áll (50százalékkal, míg az az USA az ötödik a saját, akár 56 százalékos személyi jövedelemadójával). Nagyításért kattintson az alábbi képre.
Ebből a szempontból a világ három nagy csoportra oszlik: akik nem csináltak ilyet (persze ez a túlnyomó többség); akik igen; és akikkel kapcsolatban nem minden világos. Természetesen hidrogénbomba-nagyhatalom az USA mellett Kína, valamint Nagy-Britannia és Orosz- meg Franciaország; az indiai és a pakisztáni hidrogénbombával kapcsolatban ugyanúgy folynak viták, mint az izraelivel – és legújabban az észak-koreaival kapcsolatban is. Nagyításért kattintson az alábbi térképre.
Ebből a szempontból Monaco és Lichtenstein a legbiztonságosabbak nulla áldozattal. De például Szingapúrban, Izlandon és Japánban is majdnem nulla a valószínűsége, hogy gyilkosság áldozata leszünk – a másik véglet pedig Venezuela és Honduras, ahol százezer emberre több mint ötven, illetve több mint 80 (!) áldozat jut. Magyarország ebből a szempontból Bosznia – Hercegovinával és Nauruval áll egy szinten (1,3 áldozat), és akár Kanada, akár Belgium is egy kicsivel rosszabbul teljesít. Az USA-ban pedig kb. háromszor valószínűbb, hogy megölnek minket, mint itthon (ami még mindig kevesebb mint a tizede mondjuk a venezuelai arányoknak – hogy Hondurasról már ne is beszéljünk). Részletekért kattintson az alábbi, interaktív térképre.
Egészen meghökkentő lehetőségeink vannak, ugyanis - értelemszerűen - minden terméket/szolgáltatást elő kell állítania valakinek. Tehát ha itthon, Magyarországon nem is feltétlenül, de a nagyvilágban lehetünk például szerencssüti-szöveg írók (nekem ez határozottan tetszene, és meghökkentően jól meg is fizetik). Vagy milyen lenne állateledel-tesztelőként keresni a kenyerünket (amit még jobban megfizetnek)? Vagy golflabda-búvárként? Vagy Barbie-baba ruhatervezőként? És így tovább (bár a cápatartálytisztítót néhány más, jól fizető, de nem feltétlenül vonzó munkával együtt azért meggondolnám:-)
Ha holland vagy, akkor a mellékhelyiség felkeresése után a szó szoros értelmében kétesélyes, hogy igen vagy nem, ugyanis a hollandok alig fele mos ilyenkor automatikusan kezet. Hasonlóképpen: az olaszok 57 és a franciák alig 62 százaléka találja kézenfekvőnek a szappan és a víz használatát – az angoloknak viszont a háromnegyede. A listavezetők pedig: Bosznia - Hercegovina 96, illetve Moldova 94 százalékkal. Magyarországról nem szól az alábbi térkép összeállításához alapul szolgáló, az európai kézmosási szokásokat összefoglaló Gallup-jelentés. Nagyításért kattintson az alábbi képre.
Az ötlet kimondottan szórakoztató, és azon alapul, hogy normál esetben nem szoktuk érzékelni, hogy földrajzi kiterjedését tekintve milyen nagy az USA - vagy másként fogalmazva: milyen kicsi Európa. Az alábbi térkép azt mutatja meg, hogy a közöttük lévő távolságokat megtartva Prágától Londonig és Párizstól Milánóig minden ráférne az Amerikai Egyesült Államok egyetlen tagállamának, Texasnak a térképére (bár mi már lelógnánk róla Budapesttel). Na persze Texas (Alaszka után) a második legnagyobb amerikai tagállam, de rajta kívül - akár kisebb, akár nagyobb - van még közel ötven. Nagyításért kattintson az alábbi képre.