Ez az ennyi globálisan majdnem az összes egyharmada, vagyis 1,4 milliárd tonna évente. Ebből a szempontból összességében nincs különbség a fejlett és a fejlődő országok között, és a legnagyobb ételkidobók között nem csak Ázsiát találjuk ott (Kína, Japán, Dél-Korea), de Délkelet-Ázsia mellett Európát és Oroszországot is. A különböző helyeken természetesen különbözőek a problémák: a fejlett országoknál például a mezőgazdasági túltermelés; a fejlődőeknél pedig az, hogy nem tudják megfelelően kezelni mondjuk a gyorsan betakarítandó, nagy mennyiségű termést. Részletekért kattintson az alábbi képre.
http://www.popsci.com/article/science/how-world-wastes-food-infographic
A magyarok kb. ötöde tesz félre abból kiindulva, hogy idős korában szüksége lesz rá. És hogy mi a helyzet a világ többi részén? Az alábbi interaktív térkép azt mutatja meg az előtakarékossággal arányos nagyságot rendelve az adott részhez, hogy az emberek hol mennyire szeretnének (vagy szeretnének és tudnak) felkészülni nyugdíjas éveikre. Ennek megfelelően Afrika és Dél-Amerika meghökkentően elvékonyodott. Másfelől érdekes módon nem Németország (55 százalék), hanem Thaiföld a listavezető (majdnem 60 százalék). Amúgy ez az interaktív térkép valójában interaktív térképek kollekciója, mert a legkülönbözőbb variációknak megfelelően kérdezhetjük le az adatokat (hol mennyi bankautomata van; ki tartja pénzügyi intézménynél a pénzét; melyik ország lakosai mennyi pénzt küldenek haza – és így tovább). Részletekért kattintson az alábbi képre.
Amikor bevezetnek egy védőoltást, akkor a megbetegedések drámaian visszaesnek - legyen bár szó kanyaróról, hepatitisz A-ról vagy himlőről stb., miként például egy, az USA tagállamairól készült interaktív ábrasor nagyon érzékletesen megmutatja (az esetek száma 100 ezer emberre lebontva). Természetesen lekérdezhetjük a konkrét adatokat is - részletekért kattintson az alábbi képre.
Mármint melyik (első sorban) fejlődő országokban, a "szervezet" alatt akár kormányt, akár magáncéget stb. értve. Az alábbi interaktív infografika azt mutatja meg 66 országra és közel 35 millió hektár földre, hogy Kínától az USA-n és Franciaországon át Indiáig ki és hol vásárolt, hogy aztán élelmiszert termesszen rajta. Ehhez több, mint 400, nagy szerződést kötöttek meg 2006 óta: az angol Terra Firma Capital pl. több mint 3 millió hektárt vásárolt Ausztráliában; a kínai kormány több mint egymillió hektárt a Fülöp-Szigeteken; egy amerikai szervezet több mint félmillió hektárt Brazíliában - és így tovább (jobb oldalt a vevők listája). Interaktív részletekért kattintson az alábbi képre.
Az alábbi statisztika szerint szerencsére nem igazán, és ez már csak azért is fontos, mert az olyan, közismerten gyilkos betegségek, mint a szívinfarktus vagy a HIV mellett ott van a depresszió is a ranglistán. Illetve az adott betegség miatt elvesztegetett életévek ranglistáján is, és bár Kína pl. azért teljesít kiugróan jól depressziót tekintve (és azért nincsen sok depressziós betege), mert máshogy számolják az eseteket, mint mondjuk Európában, az azért megnyugtató, hogy mi erősen a lista vége felé vagyunk (hátulról a tizenegyedik). És meg a 100 ezer lakosra jutó pszichiáterek száma sem igazán rossz nálunk (l. narancssárga oszlop). A legrosszabb helyzetben egyébként depresszió szempontjából Afganisztán van több min 20 százalék beteggel – ez kb. kétszer annyi arányait tekintve, mint a második helyre kerülő Líbia. És talán azt is érdemes észrevenni, hogy az „élmezőnyben” - Hollandia kivételével, akik a hetedikek – kizárólag fejlődő országok találhatóak. Részletekért kattintson az alábbi képrekre.
A vízhiány mára az egyik legsúlyosabb és legközvetlenebbül érzékelhető környezeti problémává vált: miközben számos területet teljesen tönkretett a túlöntözés például Ázsiában, aközben egyre több embernek jelent problémát megfelelő mennyiségű vízhez jutni. Jemenben például van olyan hely, ahol bő tíz év alatt 50 méterrel kellett mélyebbre ásni a kutakat, de még így is csak a korábbi vízmennyiség kétharmadát tudják belőlük kinyerni. A jelenség persze nem korlátozódik egy vagy néhány országra, és az alábbi térkép azt mutatja meg, hogy nagyjából hol vannak a leginkább túlhasználva a vízforrások (ebből a szempontból Kína például kevésbé érintett, mint India vagy akár egyes európai országok és az USA). Nagyításért kattintson az alábbi képre.
Elsőre úgy tűnhet, hogy összességében bizotsan jól jövünk majd ki a felmelegedésből/éghajlatváltozásból (legalábbis ami a mezőgazdaságot illeti), ugyanis a 22. század elején több termőföld fog a rendelkezésünkre állni, mint valaha. Értelemszerűen számos ma megművel terület használhatatlanná fog ugyan válni (ld. sötétbarna részek), ám a térképen zölddel jelölt részeken ma még mezőgazdasági művelésre alkalmatlan területeken is élelmiszert termelhetünk majd. Viszont: ezek a részek kevésbé lesznek termékenyek, mint amiket elveszítünk. De persze az is leképzelhető, hogy ezt ellensúlyozni fogja például az, ha új, a mostaninál hatékonyabb technológiákat dolgozunk ki. Nagyításért kattintson az alábbi képre.
Az alábbi térkép azt mutatja meg, hogy a közel 250 működő atomerőmű közül melyik mennyire fekszik közel azokhoz a térségekhez, ahol a földrengések ki szoktak pattanni. A térképen a 4,5-nél erősebb földrengések láthatóak az 1970-es évek és 2011 között: összesen mintegy 174 ezer ilyen volt, és minél vörösebb, annál nagyobb. Egyes tektonikus lemezek is nagyon szépen kirajzolódnak; illetve jól látszik, hogy első sorban Japánban és az USA nyugati partján vannak földrengészóna-közeli atomerőművek. Aki akarja, az vethet egy pillantást a földrengések helyét gyakorlatilag élőben mutató térképre is. Részletekért kattintson az alábbi képekre.
Egy most megjelent amerikai tanulmány szerint mintegy száz országból összesen kb 30 ez.ren csatlakoztak az ISIS-hez. Az utóbbi időben a volt szovjet tagköztársaságokból érkezők (első sorban csecsenek és dagesztániak) száma ugrott meg (300 százalékos növekedés), de megugrott tunéziaiak száma is. Az EU országaiból összesen több, mint 5 ezren érkeztek, az Észak-Amerikából viszont (a lakosság számára átszámítva) arányosan tízszer kevesebben. Részletekért kattintson az alábbi képre.
Röviden: az űrkutatás megindulása óta az időnyíl irányát a Föld körül keringő űrszemét (space debris) jelöli ki: minél több év telt el a Szputnyik 1957-es pályára bocsátása óta, annál több van belőle. Az alábbi 
Ebben az interaktív ábrában nem (csak) az a lenyűgöző, amit mutat, hanem az is, ahogy. Mintha csak egy klasszikus steampunk gépezetet nézegetnék ugyanis, ahol például a széndioxid-kibocsátás növekedése az egyik műszer mutatóját mozdítja el; egy másik azt jelzi, hogy 2012-ben az üvegházhatást kiváltó gázok kibocsátásának hány százaléka származott az EU-tól, az USA-tól és Kínától (sorrendben 4,1; 5,8 és 10,7 százalék). Meg, hogy mennyi olvadt el az arktikus jégből; hogyan változik a tengerszint - és így tovább. Ha az adott műszerre klikkelünk, akkor további ábrák/szövegek segítenek a megértésben - részletekért kattintson az alábbi interaktív képre.
Az alábbi interaktív térképből leginkább az derül ki, hogy Magyarország – néhány más európai országgal együtt – inkább kivétel, mint szabály, ugyanis nekünk nincsenek területi vitáink arról, hogy mi tartozik hozzánk és mi nem (persze például Mongóliának vagy egyes afrikai országoknak sincsenek). Példának okáért sz USA-nak viszont annál inkább vannak – miként Oroszországnak, Kínának, Indiának, Ausztráliának, Spanyolországnak is. És így tovább. Ami persze nem jelenti azt, hogy a területi viták mindenütt egyformán hevesek lennének. De azért meglehetősen jellemzőek, bárhová nézzünk is. Részletekért kattintson az alábbi képre.
Valószínűleg a legtöbben nem gondolnánk, hogy a világ harmadik, legaktívabban marihuánát fogyasztó országa Új-Zéland: éppen csal le van maradva az USA mögött (14,6, illetve 14,8 százalék rendszeres marihuána-fogyasztó), míg a listavezető: Izland (18,3 százalék felnőtt kannabiszfogyasztó). Az opiátok esetén persze más a rangsor; és az alábbi interaktív térképen nem csak azt tudjuk lekérdezni, hogy hol melyik kábítószer a legnépszerűbb, hanem azt is, hogy hányan halnak meg túladagolás miatt (nálunk a hivatalos adatok szerint 9,5 ilyen halál esik 1 millió lakosra, míg Ausztriában több mint 35; az USA-ban 200 (!) körül van – és Romániában kevesebb mint 3). Interaktív részletekért kattintson az alábbi képre.
A párizsi tragédia és a Brüsszelben a terrorizmusveszély miatt kihirdetett szükségállapotot követően az az érzésünk támadhat, hogy Európa a terrortámadások elsődleges célpontja. Elvileg persze elképzelhető, hogy a helyzet valóban változni fog, az utóbbi tíz év azonban arról szólt, hogy a legtöbb terrorista akcióra nem Európában került sor - miként az alábbi, interaktív térkép is évről évre megmutatja; illetve az alábbi linken külön térképet találunk például a Közel-Keletről vagy Afrikáról is. Részletekért kattintson az alábbi képre.
És nem is a földgáz. De nem azért, mert mert valami nagyon környezetbarát dolgot használnak (mondjuk napenergiát), hanem ezért ,mert az energia jelentős részét még mindig a fa, a szén, szalma stb. eltüzelésével nyerik – vagyis ún. szilárd tüzelőanyagokat használnak. Ugandában például az energia 97, Maliban a 98 százalékát, míg Kínában közel a felét és Indiában a kétharmadát ez adja, és talán mondanom sem kell, hogy leginkább erős korreláció van egy adott ország fejlettsége és aközött, hogy mi az elsődleges energiaforrás (amely – nem mellékesen – meglehetősen környezetszennyező). Az interaktív térkép használatához kattintson az alábbi képre (az interaktív verzió nem az első, hanem a második térkép).
Az antibakteriális gyógyszerek akár 20 évvel növelték meg a várható élettartamot – viszont az antibiotikum rezisztencia (amikor a kórokozó ellenáll a gyógyszernek) meglehetősen komoly gondot jelent. Az Escherichia coli például (E. coli) nagyjából mindenütt ott van (de választhatunk az alábbi interaktív ábrán más kórokozókat is), és egyes válfajai többek között hasmenést, húgy- és légúti megbetegedéseket meg tüdőgyulladást okoznak, miközben sok esetben egyre kevésbé reagálnak az antibiotikumokra. Ugyanis lényegében az történik, hogy az adott gyógyszer nem pusztítja el az összes, csak a nagyon-nagyon túlnyomó részüket, és így kitenyésztődnek az ellenálló verziók – és csak ők szaporodnak tovább. Az egyes európai országokban persze nem pontosan egyforma a helyzet. Részletekért kattinson az alábbi interaktív képre.
Hét ilyen ország van: Argentína, Ausztrália, Chile, Franciaország, Nagy-Britannia, Norvégia, Új-Zéland, és közülük három: Argentína, Chile meg Nagy-Britannia területi igényei között vannak is átfedések (a területi igényeket persze sem az USA, sem a többi, az 1959-es, ún Antarctic Treaty-t (AT) aláíró országok nagy része nem ismeri el). Amúgy egyfelől akadnak az Antarktisznak olyan részei is, amelyre még egyetlen ország sem jelentett be igény; másfelől pedig az Antarktisz az egyetlen kontinens, ahol még soha ne vívtak háborút. Az AT-hez eddig 
Az interaktív modell kezelése nagyon egyszerű: kiválasztjuk a menüből a minket érdeklő országot (mondjuk Magyarországot vagy Izlandot), és rákattintunk, hogy a befelé vagy a kifelé történő migrációt mutassa - aztán csak ülünk, és nézzük az animációt:-) Az adatok az ENSZ-től származnak, és 1990-es, 2010-es meg 2013-as számokon alapulnak, tehát a mostani válság nem szerepel köztük, viszont ennek ellenére is határozottan elgondolkoztató a dolgot a populációk ki- és beáramlásaként látni. Részleteket kattintson az alábbi képre.
Összesen 50 cégről van szó: hozzájuk jut el az ún. harmadik féltől származó adatok kilenctizede, és közülük is annyira kiemelkedik a Google, hogy hozzá képest az összes többi majdhogynem elhanyagolható.A Google ugyanis a top egy millió site közel 80 százalékával kapcsolatos adatokat gyűjti be (összehasonlításul: a Facebook "csak" az adatok egy harmadá)t. A nyomon követés meggátolására ugyan elvileg ott van a DNT (Do Not Track) opció a böngészőkben - kár, hogy a Twitter kivételével egyetlen, a felmérésben szereplő nagy site sem törődött vele.Nagyításért kattintson az alábbi képre.
...mint a cápa az emberre. Méghozzá sokkal: 2014-ben heten haltak meg cápatámadás következtében (idén eddig nyolcan), és még a szarvasmarhák is több emberrel végeznek csak az USA-ban, mint a cápák az egész világon. És akkor a vízilovakról még nem is beszéltünk, amelyeknek tavaly közel három ezer áldozata volt Afrikában. Ehhez képest évente legalább 63 millió cápát halászunk le - de az is lehet, hogy több mint 270 milliót. Ugyanis ott van először is a Kínában nagyon kedvelt cápauszony leves (bár ma már a kínaiak kilenctizede támogatja ennek a betiltását). Meg persze a cápából (pl. cápafogból) készült emléktárgyak; a fürdő helyek biztonságossá tétele - és így tovább. Röviden: ma az ember a csúcsragadozó, nem a cápa - a tengereken is
