Roppant egyszerű és szellemes ötlet: nézzük meg, hogy mások, akik ugyanannyi idősek voltak, min most mi, már mire vitték. Mivel ma Magyarországon az átlagéletkor 41 év, ezért én is ezt az életkort választottam, és megtudtam például, hogy Chaplin ekkorra már túl volt a Nagyvárosi fények c filmjén, Van Gogh pedig már megfestette a Napraforgókat. Woody Allen viszont még nem csinálta meg az Annie Hallt, és Newtonnak az egész modern fizikát megalapozó Principiája sem jelent meg. Ami - mondhatnám némi öniróniával - bizonyos reménykedésre azért okot ad:-) Részletekért kattintson az alábbi képre.
http://www.informationisbeautiful.net/visualizations/who-old-are-you/
Méghozzá nem csak Magyarországon, de úgy általában is. Ebben a nemzetközi rangsorban mi a férfiak és nők között nagyobb (bár korántsem legnagyobb) különbségeket mutató országok közé tartozunk. A "rekordot" jelenleg Malajzia tartja (10-es skálán, akármit is jelentsen ez, majdnem 9,5 a különbség); míg az eltérő nemek különbsége Spanyolországban a legkisebb. És hogy mi a magyarázat? Például az, hogy a felmérések szerint a nők több és rugalmasabb tanulási módszert alkalmaznak (különösen gyerek/fiatal korukban), mint a férfiak.És persze az is több, mint elgondolkoztató, hogy általában minél kisebb a nemi alapú megkülönböztetés egy országban, annál közelebb esnek egymáshoz a férfiak és nők eredményei. Részletekért kattintson az alábbi képre.
Összesen évi 5,9 milliárd dollárról van szó, és a támogatott top 10 országok közül mindössze kettő kapja a háromnegyedét. Az egyik Izrael (3,1 milliárd dollár); a másik Egyiptom (1,3 milliárd dollár). A harmadik helyen álló Iraknak pedig 300 millió dollár jut; és általában véve a támogatás közel kétharmadának a Közel-Kelet a címzettje, míg Európa alig 1 százalékot kap, és ebből a legnagyobb összeg (14 millió dollár) Lengyelországé. Nagyításért kattintson az alábbi képre.
Az alábbi térkép azt mutatja meg, hogy még a leggazdagabb római provinciák GDP-je is milyen alacsony volt - magáról az egész Birodalom GDP-jéről nem is beszélve. Időben ilyen távolra visszamenve persze nem számítható ki pontosan az egy főre jutó jövedelem, de többé - de kevésbé jó becsléseket azért tehetünk (és Angus Maddison adatai, amiket a térkép elkészítéséhez használtak, a lehető legjobbnak számítanak). Amúgy pedig a lényeg az, hogy időszámításunk kezdetén a GDP az egész Római Birodalom esetében mindössze 570 dollár/fő lehetett - ma ugyanez a világ legszegényebb országában, a Kongói Demokratikus Köztársaságban majdnem kétszáz dollárral több. Részletekért kattintson az alábbi képre.
... akkor az alábbi térképet kapnánk, ahol az egyes amerikai államok GDP-je értelemszerűen nagyjából ugyanakkora, mint az adott országé. Az USA legjobban teljesítő részei egyenesen a világ top 10-es gazdaságú országaival versengenek (Kalifornia nagyjából Brazíliával van egálban), de a szegényebbeknek sem igazán kell szégyenkezniük. Röviden és tömören: az USA gazdasága tényleg óriási. Nagyításért kattintson az alábbi képre.
A zajszennyezés a modern társadalmak egyik alapproblémája (bár már az ókori rómaiak is folyamatosan panaszkodtak az elviselhetetlen városi zaj miatt). Számos városról készült zajtérkép (amely értelemszerűen azt mutatja meg, hogy egy adott helyen mennyire dübörög a közlekedés és mennyire zavaróak az egyéb zajok). A londoni zajtérkép annyiban más, hogy egy adott pontra klikkelve akár meg is hallgathatjuk, hogy mit hallanánk ott, az utcán (parkban, hídon, bárhol). De készült interaktív zajtérkép egész Nagy-Britanniáról is. Az interaktív térképek eléréséhez kattintson az alábbi képekre.
Az előrejelzések szerint 2030-ra közel minden tizedik ember ún. megacityben (=több mint 10 millió lakos) fog élni - méghozzá mindössze kb. 40 megacityben. Jelenleg a mintegy 30 szupernagy város fele Ázsiában található, viszont a következő évtizedben az afrikai megacytik is előre fognak törni: Kinshasa (Kongói Demokratikus Köztársaság) az 1950-es alig 200 ezerről 20 millióra fog hízni; a nigériai Lagosban pedig 24 millióan laknak majd. Az alábbi interaktív térképen évről évre végignézhetjük, hogy miként alakul 1950 és 2030 között (várhatóan) a városiasodás (megacitysedés:-), lekérdezhetjük az egyes városok (pl. Budapest) adatait és annak változásait stb. Részletekért kattintson az alábbi képre.
Attól függ, hogy hol élsz. Az ún. ipari társadalmak nagy részében (valamint Kínában és Latin-Amerika jelentős részén is) a férfiak egy - két évvel szoktak idősebbek lenni, de Oroszországban például a nők (első házasságukban) átlagosan akár 4 évvel is fiatalabbak lehetnek. És persze vannak olyan országok is, ahol a különbség akár több, mint nyolc év (példának okáért az afrikai Nigerben). Nagyításért kattintson az alábbi képre.
Globalizáció ide vagy oda, ez például nem sikerült egységesíteni, tehát ha valaki külföldre megy (és mondjuk nem csak ide a szomszédba), akkor jobban teszi, ha előzetesen tájékozódik arról, hogy ott mit lehet bedugni a falba, amennyiben áramot akarunk (szerencsére a repülőtereken lehet átalakítót venni). Amúgy pedig ez az egész már csak azért is érdekes, mert a konnektortípusok elterjedése - miként az alábbi térkép is mutatja - nem esik pontosan egybe egy-egy nagyhatalom, nyelv, kultúra stb. elterjedtségével. Nagyításért kattintson az alábbi képekre.
Mármint melyik országok lakóit? és persze az is jó kérdés, hogy a felmelegedés (vagy éghajlatváltozás, ha úgy jobban tetszik) iránti közömbösség mivel korrelál? Amire az a válasz, hogy leginkább a széndioxid-kibocsátással. A legjobban a latin-amerikaiakat, valamint az afrikaiakat foglalkoztatja a dolog: egészen pontosan a brazilokat, ugandaiakat, Burkina fasoiakat, Fülöp-szigeteiket és ghánaikat. A kínaiak mellett pedig az ausztrálok, angolok, németek, izraeliek és lengyelek izgatják a legkevésbé magukat. Nagyításért kattintson az alábbi képre.
A slum/nyomornegyed nem új jelenség: a fogalom már a 19. század elején megjelent. Új viszont, hogy hányan laknak benne. Röviden: az abszolút számokat tekintve egyre többen, és persze első sorban az ún. fejlődő világban: 1990-ben 650 millióan éltek olyan körülmények között, ahol a legalapvetőbb feltételek (pl. iható víz) sem volt meg; tíz évvel később 760 millióan; és ez a szám 2012-re 863 millióra nőtt. A szub-szaharai Afrikában a városlakók közel kétharmada slumlakó; és vannak olyan afrikai országok is, ahol a 90 százalékuk.Ugyanakkor jó hír, hogy a fejlődő országok slumlakóinak száma abszolút mértékben nő ugyan, arányaiban viszont csökken: 1990-ben 46, ma viszont "csak" 33 százalék. Nagyításért kattintson az alábbi képre.
Ez a becsélesek szerint 1979 óta kb 400 millió gyerek születésének vette elejét, miközben Kínában így is 1 milliárd 360 millióan vannak. Viszont jelenleg már a lakosság közel egyharmada 50 év feletti (mivel az "egy gyerek" politika azt jelenti, hogy a két szülőre csupán egy aktív dolgozó jut, mire ők megöregszenek, ezértaz idő előrehaladtával az elöregedő társadalom egyre nagyobb problémát jelent). Korábban aki megsértette ez "egy gyerek" előírást, az a pénzbüntetéstől a kényszerabortuszig a legkülönbözőbb retorziókra számíthatott, bár egyes tartományokban demográfiai megfontolásokból már korábban lazítottak a szabályozáson. Az alábbi ábra,mondhatni, önmagáért beszél. Nagyításért kattintson az alábbi képre.
Néhány éve még valószínűleg azt kellett volna válaszolni, hogy kínaiak, mára viszont változott a helyzet, és jelenleg a világ legszennyezettebb levegőjű városa Delhi, de kilenc további indiai város is szerepel a negatív top listán. Ezek mellett egyébként három pakisztáni; egy iráni (Khormabad) és egy katari (Doha) is helyet kapott. Miként látható, az első tíz helyen kizárólag ázsiaiak vannak. Részletekért kattintson az alábbi képre.
És persze közel valós időben, és ismét csak persze: külön is lekérdezhetjük például az óceán kutató hajókat vagy éppen a jachtokat. De van hozzá árapály-előrejelző térkép is, amelybe belekattintva részletesebb információkat is kaphatunk - és így tovább. Aki szerette Vernét (vagy legalább életében egyszer eljátszott már egy tengeri utazás gondolatával), az minden bizonnyal élvezni fogja. Interaktív részletekért kattintson az alábbi képre.
A népszerű geopolitika (popular geopolitics) azzal foglalkozik, hogy a filmekben, könyvebben stb. miként jelennek meg a politikát és geopolitikát is befolyásoló, népszerű elképzelések. Erre valószínűleg jó példa az az interaktív térkép, amely James Bond utazásait jeleníti meg - itt még azt is le tudjuk kérdezni, hogy az adott filmen éppen ki játszotta a brit szuperügynököt. Illetve észrevehetjük például, hogy a déli félteke egészen meghökkentően alul van reprezentálva. A jelek szerint a fontos dolgok (az egész emberiséget fenyegető veszélyekig bezárólag, mondhatnánk némi iróniával) nem ott szoktak történni. Részletekért kattintson az alábbi, interaktív térképre.
Az alábbi interaktív ábra az 1947 és 2014 közötti nemzetközi kereskedelmi szerződéseket mutatja be kimondottan jól áttekinthetően (ki, kivel, mit és mikor), és eközben nem csak az egyes országokat és egyes éveket tudjuk lekérdezni, de az interaktív ábrához tartozó összefoglalóból azt is megtudhatjuk, hogy az 1960-as és '70-es évek a "blokkszerződések kora" volt, amikor a későbbi EU gazdaságilag mintegy összezárt a Szovjetunióval szemben; meg azt is, hogy miként jelennek meg az új, regionális blokkok; illetve hogyan alakulnak a kereskedelmi kapcsolatok a "fejlődő" és a "fejlett" országok között. És természetesen azt is megnézhetjük, hogy Magyarország milyen szerződés kötött például Ecuadorral vagy Ciprussal. Részletekért kattintson az alábbi képre.
Amióta egyre inkább olvad az északi-sarki jég, azóta egyre inkább hozzáférhetővé válnak az ottani területek, és mivel ez többek között fosszilis tüzelőanyagot meg hajózási útvonalakat is jelent, a környező országok: az USA (Alaszka jogán); Kanada, Oroszország, Norvégia és Dánia (Grönland miatt) is szeretnének maguknak egy kisebb- nagyobb szeletet. Oroszország például már 2007-ben, az Artika expedíció során zászlót tűzött ki a tenger alatt. Kattintson az alábbi képre nagyításért.
A képlet egyszerű: alacsonyabb GDP = több közúti haláleset, de persze néhány egyéb tényezőnek is van szerepe. Magyarország ebből a szempontból (is) a középkategóriába tartozik: nálunk 2013-ban 100 ezer emberből mintegy 7,5 ember halt meg, míg a listavezető Líbiában tízszer ennyien. A második legrosszabb helyzetben Thaiföld van: itt arányait tekintve kb. fele annyian veszítették az életüket a közutakon 2013-ban, mint Líbiában. A legbizotnságosabbak között pedig ott találjuk például az Egyesült Királyságot meg Svédországot - és persze azokat a szigetországokat is, ahol nem nagyon van autós közlekedés. Részletekért kattintson az alábbi interaktív térképre.
Ha lehetőségünk van eldönteni, hogy hol szeretnénk élni, az alábbi interaktív oldal kapóra jöhet, ugyanis néhány feltétel megadása után (pl. legyen alacsony az erőszak aránya; az emberek keressenek jól; legyen alacsony a munkanélküliség-ráta) azonnal megmutatja, hogy melyek lehetnek a potenciális célországok. Meg azt is, hogy Magyarország mennyire felel meg a megadott elvárásoknak. De külön is lekérdezhetjük a kritériumoknak megfelelő top 10-et. Részletekért kattintson az alábbi képre.
