Meg persze azoknak is, akik szeretnek csak úgy ilyesmit nézegetni. Az egyes hajótörésekre ráklikkelve azt is megtudhatjuk, hogy mi a háttértörténet (meg persze a szerencsétlenség dátumát is), a kínálat pedig viszonylag széles (bár értelemszerűen közelről sem teljes): az 1400-as évektől az II. világháborúig terjed. Az pedig nem véletlen, hogy az oldal létrehozója numizmatikus, ugyanis az éremgyűjtők közül jó néhányan vannak, akik olykor elsüllyedt hajókról is szereznek be darabokat. Részletekért kattintson az alábbi képre.
http://www.sedwickcoins.com/map/map.html
Bár az angol mint hipercentrális nyelv felé irányul a legtöbb fordítás, azért vannak más, szupercentrális nyelvek is, és az orosz, kínai, spanyol, francia, német meg egy-két más nyelv is a fordítások népszerű végpontja. Mindent egybevetve pedig kirajzolódik egyfajta hierarchia (miként az alábbi ábrán is látszik), és aki további részletekre kíváncsi, az az 
Ez kellőképpen népszerű téma ahhoz, hogy többféle verzióban találkozhassunk vele az interneten, de ez például kimondottan szórakoztató. Kiválaszthatjuk, hogy a bor-, a sör- vagy a töményfogyasztás eloszlását akarjuk-e látni; netalán azt, hogy az adott országnak melyik a kedvence; és persze a kurzort a megfelelő hely fölé víve az egy főre és hétre lebontott adatokat is megkapjuk Mi egyébként a fogyasztásunk alapján inkább sörivóként vagyunk elkönyvelve. Részletekért kattintson az alábbi képre.
Mármint milyen nemzetiségűből. A képlet nagyon egyszerű: ha a bíborosok kollégiumába több országból kerülnek be a tagok, akkor nő annak a valószínűsége, hogy nem olasz származású lesz a pápa. Sőt. Az 1920-as évektől több mint 50 éven keresztül kizárólag itáliaiakat választottak meg, azóta viszont egy lengyelt; egy németet és egy argentint- vagyis közel negyven éve egyetlen olaszt sem, és nem mellékesen, mondhatni, mostanra vált igazán nemzetközivé a katolicizmus: immár több Latin-amerikai és karibi keresztény él a Földön, mint ahány európai. Részletekért kattintson az alábbi képre.
Az alábbi interaktív ábra azt mutatja meg ,hogy - nagyon leegyszerűsítve - az USA hónapról többet vásárol, mint amennyit elad (és ez aztán megjelenik az államadósságban is). Mindez persze köztudott, a megjelenítés viszont nem a szokványos, tehát érdemes lehet vetni rá egy pillantást. A felső rész azt a top 20 partnert ábrázolja, amelyeknek az amerikaiak exportáltak, az alsó pedig azt a top 20-at,. akiktől az import jött 2001 és 2013 között. Ha végignézzük az animációt, akkor abból többek között az is kiderül, hogy egy időben Kanada volt az USA legfontosabb kereskedelmi partnere, és Kína csak később szerezte meg az első helyet. Részletekért kattintson az alábbi, interaktív képre.
... vagy a világ egy másik nagyvárosára. Már maga az ötlet is egészen hátborzongató, és Alex Wallerstein (aki amúgy nukleáris történelemmel foglalkozik) azért hozta létre a Nukemap nevű interaktív térképet, hogy megmutassa, milyen tragikus következményei lehetnének egy nukleáris fegyver bevetésének. A célpont mellett kiválaszthatjuk azt is, hogy mekkora legyen a töltet (mint mondjuk, ami Hirosimát pusztította el, vagy mint a"Cárbomba" (a valaha készült legnagyobb szovjet bomba)). Meg hogy feltüntesse-e a térkép a várható halálozások számát, és így tovább. Részletekért kattintson az alábbi képekre.
Az ötlet tulajdonképpen nagyon egyszerű: kezeljük úgy az egyes országok GDP-jét, mintha azok fizikailag létező tömeget jelentenének, és számoljuk ki, hogy a térképen hová esik a "gravitációs középpont". A London School of Economics kutatói éppen ezt tették, és bár meglehetősen sok a kisebb - nagyobb bizonytalanság és hozzávetőlegesség (elvégre ki tudná pontosan megmondani, hogy mennyi lehetett egy ország (birodalom GDP-je) ötszáz vagy éppen ezer éve, az így kirajzolódó kép azért legalábbis elgondolkoztató. Ugyanis miután a 20. században ez a bizonyos világgazdasági gravitációs központ eljutott az Atlanti-óceánig, most nagy sebességgel visszafelé tart, és ha minden igaz, 2025-re mélyen Ázsiában fog járni. Nagyításért kattintson az alábbi képre.
Ha fontos a környezet megóvása (márpedig az), akkor ugye a fák is fontosak, és miközben a legutóbbi számítások szerint 422 darab jut minden emberre, aközben a Földön ma kb. fele annyi annyi van, mint a civilizáció kezdetén (ami még rosszabbul hangzik, ha elkezdjük kiszámolni, hogy amikor még csupán néhány száz millióan voltunk, akkor milyen volt az ember/fa arány). Magyarország felszínének az ötödét borítja erdő a 2013-as adatok szerint, de a fafogyási listán szerencsére csak a 81. helyen állunk. Az első Oroszország; a második Brazília; majd pedig Kanada és az USA következik. Részletekért kattintson az alábbi képre.
Ez a térkép feltüntetni, hogy hol történtek idén kalóztámadások (és pl. elrabolták-e a hajót). Emellett nem csupán az egyes esetek adatait kérdezhetjük le, de az oldalon naprakész adatbázist is találunk, illetve azzal kapcsolatos információkat (figyelmeztetéseket), hogy hol számíthatunk támadásra; a potenciális támadók mennyire lehetnek felfegyverezve, és így tovább. Részletekért kattintson az alábbi képre.
A legfrissebb (vagyis 2012-es) adatok szerint és egyáltalán nem meglepő módon a legtöbb halálos baleset az építőiparban történik (több mint 20 százalék), míg ha valaki a lehető legbiztonságosabb munkával akarj leélni az életét, akkor válassza mondjuk az oktatást vagy a pénzügyi szektort. Vagy szinte bármi mást az első hat helyezetten kívül, mivel ezek az összes 80 százalékát adják, és a maradék több mint egy tucat foglalkozás/tevékenységi kör osztozik a maradék kevesebb mint 20 százalékon.
Ez az a Nobel-díj, amely egyfelől egészen a legutóbbi évtizedekig nem különösebben sok figyelmet kapott; másfelől - értelemszerűen - mindig is a legátpolitizáltabb (és ezért sokszor vitatott) volt. A legtöbb Béke Nobelt az amerikaiak vihették haza (19); a második helyen a britek állnak (11); a harmadikok pedig a franciák (10). A nem európai területek képviselői az 1960-as évek utántól, a dekolonizáció hatására kaptak egyre több Béke Nobelt - és ezzel párhuzamosan több nő is lett a korábbiaknál a nyertesek között. Részletekért kattintson az alábbi linkre.
Az amerikaiak és az oroszok erősen eltérő területeket kezelnek fő célpontként Szíriában, miként az alábbi térkép is mutatja. Természetesen mindkét ország a terrorizmus elleni harcot nevezi meg fő céljául, viszont a jelek szerint eltérően értelmezik, hogy ki számít "terroristának", és így amellett, hogy az oroszok támadnak az USA által is terroristának tekintett csoportokat, támadnak az USA által támogatott felkelő-csoportokat is. Kattintson az alábbi linkre részletekért.
Az abszolút számokat tekintve tulajdonképpen nem meglepő, hogy Kína áll az első helyen, és India a másodikon. De persze egyéb tényezők is szerepet játszhatnak, hiszen míg Kínából majdnem 700, addig Indiából "csupán" kevesebb mint 200 ezren tanulnak külföldön, miközben az előbbiben durván 1,4, míg az utóbbiban ismét csak nagyon durván 1,3 milliárdan élnek. Az USA pedig - bár a világ harmadik legnépesebb országa - nem szerepel a top 10-es listán. Dél-Korea viszont a harmadik helyen áll - és akadnak olyan, értelemszerűen leginkább kis országok is, ahol többen tanulnak külföldön, mint otthon (pl. Andorra, Bermuda vagy Lichtenstein). További részletekért kattintson az alábbi képre.
Mármint globálisan és a World Bank adatai szerint, melyekből az derül ki, hogy míg 
Mármint azért, mert a körülötted lévők átlagosan öregebbek nálad. Vagyis: a kérdés az, hogy melyik országban mennyi az átlagéletkor. Ez nálunk majdnem pontosan annyi, mint a svédeknél (nekünk, 41,1, nekik 41,2 év), és nem különösebben meglepő módon az európai "korelnökök" a németek a maguk 46,1 évével. De azt is érdemes észrevenni, hogy az észak- és közép-amerikai térségben mennyire csökken az átlagéletkor északról dél felé haladva (Kanadától Mexikóig több mint 14 évvel), és azt is, hogy Közép-Afrikában egy magyar egyetemista is idősebb lenne az átlagnál. A világ legfiatalabb országában, Nigerben az átlag alig több, mint 15 év... úgyhogy itt már egy magyar érettségiző is az idősebbek közé tartozna. Részletekért kattintson az alábbi képre:
Magunktól valószínűleg nem jutna eszünkbe, hogy a szagot (na jó, szerencsés esetben illatot) és a várostérképet összekapcsoljuk, pedig a végeredmény nem csupán szórakoztató, de tanulságos is (és még egy külön site is van az "
A legtöbb embert - a lakossághoz viszonyítva - az Indiai-óceánon található Seychelle-szigeteken tartják fogva: az alig 90 ezer lakos mellett 100 ezerre számítva közel 800 ül börtönben. A második helyen az USA áll - ez átszámolva több mint 2 millió embert jelent, és ezen a listán (a bebörtönzöttek abszolút száma) az első helyet foglalja el, míg Kína a második (több mint 1,6 millióval). Ami viszont, tekintve, hogy mennyivel többen élnek itt, mint az USA-ban, azt jelenti, hogy a százalékos mezőnyben csak a 126-dik (Magyarország amúgy a 80-dik). Leghátul pedig (ismét csak a 100 ezer lakoshoz viszonyított listán) olyanok találhatóak, mint a Feröer-szigetek, a Közép-Afrikai Köztársaság és San Marino. A kép természetesen nagyon árnyalt, de talán ennyiből is kiderül, hogy nincs feltétlenül közvetlen összefüggés a bebörtönzöttek száma és aközött, hogy mennyire demokratikus (vagy sem) egy adott ország. Részletekért kattintson az alábbi képre (ahol különböző szempontok szerint lekérdezni az adatokat).
Méghozzá azért nem, mert egy tavalyi vizsgálat szerint az EU-ban egyre inkább az a jellemző, hogy a 18 - 29 éves fiatalok nem hagyják el a szülői házat. Nálunk az adatok szerint az adott korosztály háromnegyede (!) él így, de vannak olyan országok is, ahol több mint a négyötödük -- ez az utóbbi években egyre erősödő tendencia, és minden bizonnyal számos tényező játszik benne szerepet a tanulástól a jövedelmi viszonyoktól kezdve. Részletekért és az az interaktív térképért kattintson az alábbi képekre.
Eddig majdnem tíz ezer szíriai menekült regisztrált a Liberland Köztársaság nevű, valójában nem létező országba. Ez azért nem létezik, mert egy ún. "micronation", amelyet az ENSZ egyetlen tagországa sem ismer el. Amúgy Horvátország és Szerbia között, egy vitatott hovatartozású, kevesebb mint három négyzetmérföldes területen fekszik (vagy inkább feküdne), és Vit Jedlicka cseh politikus hozta létre még 2015. áprilisában. Bárki, aki akar, "állampolgárságért" folyamodhat, az pedig más kérdés, hogy ennek az "állampolgárságnak" nincs súlya még akkor sem, ha a szíriai menekülteknek a számok alapján valamivel vonzóbbnak tűnik, mint az USA -- és sokkal vonzóbbnak, mint Kanada (ahová csupán ötöd annyian regisztráltak).
Mint az mára köztudottá vált, számos dízel VW-be speciális szoftver volt beépítve, amely bekapcsolt, ha érzékelte, hogy tesztelik a kocsit (eredmény: kisebb károsnayag-kibocsátás), és kikapcsolt normál használat esetén (eredmény: kisebb üzemanyag-fogyasztás plusz megengedhetetlenül nagy környezet-szennyezés). Az USA-ban a dolog mintegy fél millió (!) autót érint, azt egyelőre nem tudni, hogy nemzetközi viszonylatban mely modelleket/mennyit. Részletekért kattintson az alábbi linkre.