Összességében ha valaki az EU-ban parlamenti tag, akkor ezt 71%-os valószínűséggel férfiként teszi. Amúgy Svédországban a legjobb az arány: ott ötből valamivel több mint ketten nők a parlamentben, és innentől nagyjából egyenletesen megy lefelé. Az EU-s átlag 30 % körül van - mi pedig a lista legvégén vagyunk - miként az alábbi ábrán is látható - nagyításért kattintson rá.
http://www.statista.com/chart/3797/the-eu-parliaments-with-the-most-female-participation/
Az interaktív térkép eléréséhez kattintson az alábbi képre.
http://data.worldbank.org/indicator/SG.GEN.PARL.ZS/countries?display=map
Az utóbbi időben általában (Botswana, Belorusszia, Paraguay és néhány más kivételtől eltekintve) a világon mindenütt nőtt az emberek várható élettartama - ez azonban nem jelenti azt, hogy az utolsó éveiket egészségesen élnék le. Sőt. Az alábbi interaktív ábra azt mutatja meg, hogy mekkora különbség van az egyes országokban a várható élettartam és az egészségesen töltött évek között. Ez a különbség egyébként a legnagyobb Svájcban (majdnem 13 év) és a legkisebb Pápua Új-Guineában (6 év), míg egy átlagos magyar állampolgár várhatóan 75,8 évig fog élni - és ebből ismét csak átlagosan 66,2 éves koráig lesz egészséges (amivel persze valamivel jobbak vagyunk a világátlagnál). Részletekért kattintson az alábbi képre.
A Gini-index azt méri, hogy mekkora a társadalmi egyenlőtlenség egy országon belül - leginkább a jövedelem- és vagyoneloszlás egyenlőtlenségeit tekintve. A KSH által 2014-ben közzétett ábra azt mutatja, hogy Magyarország ebből a szempontból jobb az EU-s átlagnál, ami 30,5, míg a miénk csak 28 (és persze minél kisebb, annál jobb). Szlovákia, Szlovénia, Csehország viszont jócskán megelőz minket. Az első helyen álló Norvégia pedig 22,7-et mutat, míg az ebből a szempontból legrosszabbul teljesítő Bulgáriánál 35,4 a Gini-index. Perzsze a Gini-index nem a jólétet méri: egy egyenletesen szegény országban is jó eredményt adna.Az alábbi kép forrása:
Az ötlet kézenfekvő, az eredmény pedig kimondottan szórakoztató: Oroszország helyére Kína kerülne (ezzel egyben európai nagyhatlommá is válva), Ausztrália Pakisztáné lenne Kanadába pedig India költözne át, míg Magyarország helyére Dánia (azt, ha valakinek van türelme hozzá, keresse ki maga a térképen, hogy mi melyik mai országot kapnánk). Az USA viszont a jelek szerint éppen jó ott, ahol most van, mert maradna (akárcsak Jemen, Brazília és Írország is).Részletek: 
A történelem foylamán a brit csapatok vagy éppen fegyveres kalóz-kereskedők a Föld országainak mintegy 90 százalékában - eufemisztikusan fogalmazva - olykor fegyveres jelenléttel is próbálták képviselni önnön érdekeiket. A számos ismert példa mellett ott van például az, amikor 1940-ben Izlandon szállt partra 745 brit katona, mert a semleges ország nem akart a Szövetségesek oldalán belépni a háborúba. Az eredmény: erőteljes izlandi tiltakozás fegyveres ellenállás nélkül. Vagy említhetnénk Vietnámot, ahol 1945 - 1946-ban harcoltak a britek a kommunisták ellen - és így tovább.
Persze, az angol számít majdnem mindenütt a legfontosabb idegen nyelvnek (csak Luxemburgban, Angliában és Írországban a francia). Az viszont sokkal többet elárul az egyes országok kapcsolatairól, hogy Litvániában például az orosz, Magyarországon a német, Franciaországban a spanyol az a nyelv, amelyet az emberek a második leghasznosabbnak tartanak. Az pedig különösen érdekes, hogy mennyire..
A World Economic Forum szerint ha elhagyjuk Indiát és Kínát (ahonnét nem sikerült adatokat gyűjteni), akkor magasan Oroszország a listavezető több mint 450 ezerrel. Az USA a második helyen áll (kb. 240 ezer), miközben itt kétszer annyian élnek, mint Oroszországban. A harmadik helyen pedig (és ez talán még meglepőbb) Irán áll alig néhány ezerrel lemaradva az Amerikai Egyesült Államok mögött (miközben itt harmada annyian élnek, mint az USA-ban). A kép forrása:
1992 óta több, mint 1 100 újságírót öltek meg a világ különböző pontjain, és az esetek több mint felében senkit nem vontak felelősségre ezért. Idén a Charlie Hebdo elleni támadás kapta legnagyobb nyilvánosságot, eközben azonban összességében Irán a leghalálosabb hely egy újságírónak (az idők folyamán közel 170 áldozattal) ; Szíria pedig a második leghalálosabb több mint 80-nal, míg a harmadik a Fülöp-szigetek (77 megölt újságíró). Európában ebből a szempontból Oroszország a legrosszabb (56 halott – ezzel még Kolumbiát is megelőzve). Részletekért kattintson az alábbi, interaktív képre.
Mármint az Enterprise-t a kult sci-fi sorozatból. A válasz pedig valahogy úgy hangzik, hogy „nagyon – nagyon sokba”. Az érzékelőkkel együtt csak a szoftverek 20 milliárd dollárba kerülnének (úgy látszik, a nyílt forráskód ezen a területen nem jön számításba); a liftek 15 milliárdba; a hidrogén cellák három milliárd dollárba, és így tovább – nem folytatom. A lényeg, hogy mire az Enterprise elindul az első útjára, ezen számítások szerint 983 milliárd dollárral leszünk szegényebbek. Az ötlet gazdája és tervezett kivitelezője, egy bizonyos "BTE Dan" egyébként a lehető legkomolyabban javasolta a NASA-nak, hogy az vágjon bele (és még petíciót is írt a Fehér Ház megfelelő oldalán. Nagyításért kattintson az alábbi képre.
A válasz lehet, hogy meglepő: nem darabra, hanem egymillió lakosra számítva nem az USA-ban, hanem Finnországban. A Világbank szerint itt 2012-ben egymiilióból durván 7 500 tudományos kutató dolgozott, míg az USA-ban ismét csak durván 4 ezer. Az EU-s átlag valamivel több, mint 3 100 volt, nálunk, Magyarországon pedig olyan 2 400 körül. A világátlag eközben kb. 1100. A Világbank interaktív grafikonjához az ember kedve szerint adhat hozzá más országokat/régiókat is, hogy megnézze, azok hogyan teljesítenek (és ami azt illeti, mi például 2006 óta egészen komoly fejlődést produkáltunk ezen a téren: akkoriban 1700 körül jártunk). Részletekért kattintson az alábbi linkekre.
A menekültválság lassanként minden mást háttérbe szorítani látszik – ehhez képest az ENSZ 
Mármint úgy, mindent egybevetve 1901 és 2013 között, amikor az alábbi összeállítás készült. A válasz pedig az, hogy nem, nem Észak-Amerika. Az USA és Kanada együttesen is „csak” 371 Nobelt söpört be, míg a nyugat-európaiak 471-et. Másfelől viszont ha úgy nézzük, akkor az európaiak és észak-amerikaiak „koalíciójához” képest az összes többi terület teljesítménye elhanyagolható. Ismét másként fogalmazva: eddig valamivel több, mint 70 ország állampolgárai tarthatták meg a beszédüket Stockholmban – csak éppen több mint a felük vagy vagy az USA-ból, vagy Nagy-Britanniából, vagy Németországból érkezett. További részletekért kattintson az alábbi linkre.
Természetesen az USA-ban, de Ausztrália is szinte pontosan ugyanolyan drága (az előbbi közel 25, míg az utóbbi 24 ezer dollár, ami olyan sok, hogy jobb is nem átszámítani forintra). És Anglia sem sokkal olcsóbb, egy maláj egyetem viszont alig a tizedébe kerül egy amerikainak. És egy kínai is kevesebb mint 4 ezer dollár. Általában véve pedig az USA-tól a hongkongi felsőoktatási intézményekig nagyjából egyenletes az árcsökkenés, Hongkong és Indonézia között viszont 9 ezer dollár van. Nagyításért kattintson az alábbi képre. 
Kína a világ legnagyobb kőolaj-importőre (7 mb/d vagyis 7 millió barrel/nap, míg az USA "csak" 5,1 mb/d-t fogyaszt). Amúgy olyan nagy változások nincsenek a korábbi évekhez képest, úgyhogy talán annyit érdemes még kiemelni, hogy ebben az évben a globális energiafogyasztás növekedése szokatlanul alacsony: alig 0,9 százalék volt az utóbbi évtized átlagos 2 százalék körüli növekedéséhez képest. És Kína is kisebb energiafogyasztás-növekedést produkált a szokásosnál (ami persze még mindig elég az első helyhez az energiafogyasztói listán). Nagyításért kattintson az alábbi képre.
A három éves, halott Aylan Kurdi fényképe bejárta a világot, és sajnos korántsem ő az egyedüli gyerekáldozat. Ami a vele egykorúakat illeti, a 
Az alábbi infografika néhány tervezett vagy legalább a koncepció szintjén létező luxusautót mutat be a Rolls Royce Serenitytől (Phantom Series II) az Aston Martin DBX-ig bezárólag és aszerint sorba rendezve, hogy mennyire valószínű a piacra kerülése (még ha ez a valószínűség azt nem is tükrözi, mondhatnánk némi iróniával, hogy mi mekkora valószínűséggel fogjuk megvenni:-). Ami pedig a luxust illeti, egyes modellekben lesz (vagy nem lesz) selyembevonatú ülés, hibridmeghajtás, a több, mint 1000 km megtétele egy tankkal, nagyon-nagyon modern technológia, és így tovább. Részletekért kattintson az alábbi képre.
Az EU-n belül természetesen Német- és Franciaországban vannak a legtöbben - azt viszont valószínűleg kevesebben tudják, hogy míg az európai országok közül Oroszország vezet a létszámot illetően (14 millió), addig százalékosan Ciprus után (több, mint 25 százalék) Bulgária áll a második helyen (majdnem 14 százalékkal). Az előrejelzések szerint ha a jelenlegi tendencia folytatódik, akkor 2030-ra Európa lakosságának 8 százalékát fogják adni. Magyarországon viszont jelenleg - 
Néhány jelentős kivételtől eltekintve az az alapszabály,hogy egy-egy ország piacát vagy a Safari, vagy a Chrome mobil böngésző uralja. Nagy-Britanniában az előbb majdnem 60 százalékot, míg az utóbbi majdnem 50 százalékot mondhat magának Ausztriában piacvezetőként. Az USA-ban a Safari, Brazíliában a Chorme dominál (mint ahogy általában véve is latin-Amerikában); Japánban, Ausztráliában és Új-Zélandon megint csak a Safari, míg Indiában és Dél-Koreában a Chrome. Iránban Chrome, Szaúdi-Arábiában Safari... és így tovább. Kínában, Marokkóban és Ghánában - és ezek az az előbb emlegetett kivételek - az Android az úr a browser piacon (ami, tekintettel Kína lélekszámára, nem kis szó). Vietnamban pedig a piac közel 85 százaléka androidos böngészőt használ. Az UC browserekből - melyek biztosan nem a legismertebbek - viszont Banglades vezet: náluk az emberek több, mint egyötöde ezzel böngész. Részletekért kattintson az alábbi képekre.
Méghozzá nem is elhanyagolható mennyiségben. Bár sem a kínai kormány, sem a "címzettek" nem szívesen hoznak nyilvánosságra részleteket, a 
Európán belül természetesen nem csak nálunk volt, van, vagy lesz kerítés a menekültek megállítására (miként az első térképen is látszik). És ismét csak természetesen ezek mellett is jó néhány van a világon: az embernek feltehetően az USA - Mexikó határszakasz jut először az eszébe; azt viszont talán kevésbé tudjuk, hogy Marokkó például több, mint 2700 km hosszú kerítést húzott fel az ún. Polisario gerillák ellen. És persze ott van az indiai kerítés a terroristák, csempészek stb. kívül tartására 3300 km hosszan - és így tovább (ld. a második térképet). Részletekért kattintson az alábbi képekre.
