Elsőnek természetese ott van Roxfort (teljes nevén Roxfort Boszorkány- és Varázslóképző Szakiskola, amúgy pedig angolul: Hogwarts). Amúgy az alábbi felsorolásban minden iskolához van egy idézet is). És persze akadnak, olyan, a "magas irodalomhoz" tartozó könyvek is, mint a Ne engedj el (Kauzo Ishigurotól) vagy éppen a Charlotte Bronte által írt Jan Eyreből a Loowod Intézet és a Zabhegyezőből a Pencey. Itt pedig a Wikipedia gyűjti a képzeletbeli iskolákat, de mindenki kiegészítheti a listát a saját olvasmányélményei alapján is. A részletekért kattintson az alábbi képre.
http://electricliterature.com/infographic-famous-fictional-schools-from-hogwarts-to-sunnyvale/
Mármint az úgynevezett Google Ranking-ben: egy ilyen lista nem csupán érdekes tud lenni, de hasznos is, ha számít, hogy hanyadikak vagyunk a találatok között (márpedig számítani szokott). Az valószínűleg senkit sem lep meg, hogy ha nem mobilbarát a web lapunk/site-unk, akkor a Google automatikusan hátrasorolja a találati listában (az erre való átállást szokás "mobilgeddonnak" is nevezni). De van számtalan egyéb apró vagy kevésbé apró tényező is, amit érdemes észben tartani az olyanokon kezdve, hogy nem mindegy, hogy mióta van használatban az adott domain név (minél régebben, annál jobb, mert annál megbízhatóbbnak tűnik a Google számára) addig bezárólag, hogy bár a kereső óriás szereti az új lapokat, mert azok új tartalmat is jelentenek, még jobban szereti a rendszeresen frissített régi lapokat. Kattintson az alábbi képre a részletekért.
Nos, ezt könnyű eldönteni: a Pew Research Center oldalán az ember bepötyögi, hogy hol él (mármint, hogy Magyarországon), és hogy egy főre lebontva mennyit keres (forintban és havonta), és már meg is kapta a választ. Ami szinte biztosan az lesz, hogy igen: az a jövedelem, amit mi feltehetően kevésnek érzünk, még mindig elég ahhoz, hogy a közép- vagy felsőközép-mezőnybe tartozzunk vele (én a próbához a havi 110 ezer ft-ot választottam). 2011-ban egyébként az emberiség 16 százaléka volt szegény; 56 százalék alacsony jövedelmű; 13 százalék tartozott a közepes, míg további 9 százalék a felső-közép kategóriába, és 7 százalék minősült magas jövedelműnek. Kattintson az alábbi képre az interaktív kalkulátor kipróbálásához.
Mármint azt, amit a II. Világháború óta a legdrágábban: 300 millió dollárért adtak el, és most Katarban található? Az alábbi top tízes listán Rothko No. 6 című képe van a 3.helyen: 186 millió dollárt fizettek érte 2014-ben, és ez Pollock festménye (5. hely, 140 millió dollár, jelenleg orosz tulajdonban) mellett a másik nonfiguratív alkotás. De persze van a listán Van Gogh, Picasso, Cezanne és Klimt is. Részletekért kattintson az alábbi képre (amin persze megtalálja a legdrágább kép címét és alkotójának nevét is).
Jelenleg a világ elektromos energiájának egytizede atomreaktorokból származik, és miközben olyan atomenergia-termelők, mint Német- és Franciaország, egyre inkább visszavesznek a programból, az IPCC (Intergovernmental Panel on Climate Change) szerint az atomenergiának fontos szerepe van/lehet a károsanyag kibocsájtás csökkentésében. Amúgy pedig az atomenergiát tekintve az első helyen az USA; a második helyen Kína (amely tervezett, összesen 49 reaktorából 28 még nem készült el); a harmadikon Japán áll, míg Francia- a negyedik és Oroszország az ötödik. Részletekért kattintson az alábbi képre.
A Google interaktív térképén azt lehet megnézni, hogy honnét érkeztek keresések a "Görögország" témára a június 29. és július 6-i héten. Az eredmény pedig első ránézésre eléggé elgondolkodtató; másrészt viszont hiba lenne egyenlőség jelet tenni a Google-ön lefuttatott keresések és aközött, hogy az adott ország (térség) érdeklődött-e a téma iránt, hiszen az internet-hozzáférés és az is befolyásolhatja az eredményt, ha más search engine-t használnak . Meg persze az is, hogy mekkora a térkép felbontása. Az alábbi oldalon mindenesetre azt is megnézhetjük, hogy mik voltak a legnépszerűbb kereső szavak; illetve,hogy az időben előre haladva miként változott az érdeklődés a téma iránt.
Ha olyan szorosan egymás mellé állítanánk őket, hogy összeér a válluk (immár több, mint 7 milliárd emberrel számolva), akkor mindenki elférne egy 
A Porsce az egyik legismertebb sportautó, és az alábbi infografika végigveszi a történetét kezdve azon, hogy mikor mennyi volt a csúcssebessége (1964-ben 130, ötven évvel később 196 km/óra, de meglehetősen rendszeresen voltak visszaesések is: pl. 1965-ben 116, vagy pl. az 1983-as 176 km/óra végsebességhez képest egy évvel később "csak" 152). És befejezve azon, hogy mikor mennyibe került (itt is komoly hullámzások voltak: míg 1995-ben majdnem 112 ezer, 1996-ban "csak" 43,5 ezer dollárba). És akkor arról még nem is beszéltünk, hogy mikor hány másodperc alatt gyorsult százra; vagy éppen, hogy melyik évben hány példányt gyártottak belőle. Részletekért kattintson az alábbi képre.
...akkor az nagyjából így nézne ki (az alábbi kép még a 6,9 milliárdos populációra készült, tehát képzeletben adjunk hozzá egy kicsit, mert ma már valamivel többen vagyunk). A lényeg mindenképpen az, hogy attól függően, hogy a népsűrűség akkora lenne-e, mint Párizsban (nagy), vagy akkora, mint Houstonban (relatíve kicsi), az adott "város" kisebb vagy nagyobb területet foglalna el az USA-ból. Részletekért kattintson az alábbi képre.
Jelenleg (nem különösebben meglepő módon) az USA a legnagyobb katonai hatalom, viszont a második helyen Oroszország áll, és Kína csak a harmadik. Az első tízben ott van többek között India, Dél-Korea és Törökország is. Ami a védelmi kiadásokat illeti, itt is az Amerikai Egyesült államok vezet, és Kína a második; a rendelkezésre álló katonák számát tekintve az az USA a harmadik Kína és India mögött, a levegőben viszont a legerősebbnek számít. De Vízen nem: itt Észak-Korea az első. Az interaktív lista természetesen az egyes országokra lebontva is lekérdezhető. További részletekért kattintson az alábbi képre.
Az utóbbi időben változóban van a sörről mint gyors, olcsó (és sok esetben igénytelen) italról kialakult kép. Az USA-ban is olyannyira egyre népszerűbbek az ún. kézműves sörök, hogy a Fortune idén májusban egyenesen azt kérdezte, hogy 
Az adatok szerint 100 Eu-s, felsőoktatásban tanuló férfira átlagosan 121,6 nő jut. Magyarországon ez az arány 124,7, míg a két szélsőség: Lengyelország, ahol majdnem másfélszer többen vannak a nők (149,1), illetve Görögország, ahol viszont kevesebben vannak a férfiaknál (96,6). Amúgy pedig az Eu-ban ma már többen vannak a felsőfokú diplomát szerző nők; viszont a mérnökök alig valamivel több, mint egynegyedét adják, és más szempontokból is (pl. fizetés) rosszabb helyzetben vannak a férfiaknál. Részletekért kattintson az alábbi képre: 
Az adatok a WHO-tól származnak, és azt mutatják, hogy a túlzott alkoholfogyasztás évi 3,3 millió embert öl meg, miközben több, mint 200 betegség okozója. Európa pedig összességében ugyan előkelő helyet foglal el az ivásban a 2010-es adatok szerint, de az abszolút listavezető Belorusszia a fejenként és évente elfogyasztott 17,5 liter tömény szesznek megfelelő alkoholmennyiséggel (Ausztráliában, illetve Kanadában is 12,2, illetve 10,2 liter tömény az éves norma), mi, magyarok pedig pedig belesimulunk az európai mezőnybe. Ugyanekkor azt se felejtsük el, hogy csupán az emberiség kevesebb, mint 40 százaléka iszik alkoholt. Kattintson az alábbi képre a nagyításért/részletekért.
Ez az ábra azt mutatja, hogy Európópa egyes országaiban a melegekhez való viszonyulás hogyan/mennyire változott meg az utóbbi egy évben. Magyarország például (Spanyolországhoz hasonlóan) rontott valamennyit a pozícióján; Oroszország egy keveset javított. Tehát most a százalékos skálán, ahol a 100 a legjobb, az oroszok 8 százalékon állnak; mi 50; a spanyolok pedig 69 százalékon. A 
Magyarország Európán belül vezet az egyfőre eső menedékkérők számát tekintve, írja az Economist. 2014-hez képest ugrászerű volt a növekedés. Ausztriában is jelentős, de ennél azért jóval enyhébb a megugrás, és Svédország az, ahol még csökkent is menedékkérők száma (akik a lakossághoz viszonyítva kevesebb, mint harmadannyian vannak, mint nálunk, miközben a svédek ezzel is a második helyen állnak mögöttünk). Ami nem jelenti azt, hogy a bevándorlás kizárólag vagy első sorban európai vagy éppen magyar probléma lenne: 
61,31 százalék a nemre: ez pontosan 
Azt, hogy mekkorának látszik egy térképen; illetve mekkora a valóságban, nagymértékben befolyásolja, hogy egy gömböt nem lehet (és így a Föld felszínét sem) síkban torzulásmentesen kiteríteni, tehát választanunk kell a szög- és területtartó megoldás között. Mivel pedig a navigációhoz az előbbi fontosabb, például a Mercator-féle vetület is szögtartó – az alábbi, interaktív alkalmazáson viszont a két bal oldali gömböt forgatva „élőben” tudjuk összehasonlítani, mondjuk, Brazíliát és Európát. A végeredmény kimondottan elgondolkozató tud lenni; kattintson az alábbi képre az interaktív felületre való eljutáshoz.
Miközben - nem különösebben meglepő módon - a "legszélesebb sávú" internetet az olyan országok kínálják Ázsiában, mint Szingapúr, Hongkong és Japán, a mobil adatforgalom sebességében nem ők állnak az élen, hanem az olyanok, mint Új-Zéland, Kína és Tajvan. És különben is hatalmas különbségek lehetnek az egyes országok között: Szingapúrban 118,8 MB/másodperc a letöltési sebesség, míg a Fülöp-szigeteken 3,6 MB. Kattintson az alábbi képre a részletekért.
Mivel az utóbbi időben sokat lehetett hallani arról, hogy a Freedom House demokratikusságát tekintve "leminősítette" Magyarországot, összehasonlításként érdemes megnézni más demokrácia-értékeléseket is - például azt, amit az Economist Intelligence Unit évente kiad. Ebből az derül ki, hogy 2006 óta (vagyis azóta, hogy rendelkezésünkre állnak adatok) évről évre rosszabbul teljesítünk, és a "flawed" (kb. hibás, tökéletlen) demokrácia kategóriájába tartozván persze nem vagyunk egy súlycsoportban pl. Norvégiával (a legjobbakba jelenleg 24 ország tartozik, 8 és 10 közötti pontszámmal, ahol persze minél nagyobb = annál jobb). Viszont - szerencsére - nem tartozunk a"hibrid rezsimek" (39 ország 4 és 5,9 közötti pontszámokkal); vagy ami még rosszabb lenne: az autoriter társadalmak közé sem (52 ország). További részletek itt:
Persze sok olyan térkép van, amely azt mutatja meg, hogy mely területeken/régiókban fogy, és hol növekszik a népesség. Ez azonban egészen meghökkentő részletességgel teszi: Magyarországra ráközelítve például lekérdezhetjük akár még azt is, hogy mi helyzet Dánszentmiklóson (nő) és a mellette lévő Pusztavacson (csökken). Ami pedig Európa összképét illeti, ez mintha nagyjából két régióra oszlana: Németországtól keletre és délre egyre kevesebben élnek (olyan, vegyes képet mutató országokkal együtt is, mint Cseh- vagy Lengyelország), nyugatra pedig inkább többen. A kék értelemszerűen a csökkenést, a narancssárga a növekedést jelenti. Kattintson az alábbi képre az interaktív részletekért.