Érdekes megfigyelni, hogy nem csak nálunk változik (olykor meglehetősen vadul) az ingatlanok ára. Görög vagy Oroszországban, illetve Szingapúrban (ki gondolta volna) például az utóbbi időben jóval kevesebbet kell fizetnünk azért, hogy tető legyen a fejünk felett, mint korábban, míg Ausztráliában, Kanadában vagy éppen Angliában és Németországban többet. Az alábbi, interaktív grafikonról egyébként lekérdezhetjük (különböző időszakokra is), hogy mindez hogy viszonyul a helyi átlagjövedelemhez. Részletekért kattintson az alábbi képekre.
http://www.economist.com/blogs/dailychart/2011/11/global-house-prices?fsrc=rss
Ez az animáció nagyon egyszerűen - és nagyon érzékletesen - mutatja meg, hogy az elmúlt 30 évben miként változott az USA és Kína exportja egymás felé. 1985-ben még fej-fej mellett haladtak (3,9 milliárd dollár kivitel), 2015-ben viszont a különbség már majdnem 366 milliárd dollár volt Kína javára - ami nem csak az amerikai - kínai, de a világtörténelem során bármilyen bilaterális kereskedelmi kapcsolatot tekintve is egyedülállóan nagy. Eközben Kína kivitele az USA-ba majdhogynem exponenciálisan nőtt az utóbbi időben - ami nem mondható el az amerikairól az ellenkező irányba. A végeredmény még akkor is elgondolkoztató, ha hosszú távon azért változhatnak az arányok. Részletekért kattintson az alábbi képre.
A jelek szerint egyáltalán nem mindegy, hogy az ember milyen nemű, ha vallásos, ugyanis a különböző vallások hívei között különböző arányban fordulnak elő például a hetente templomba/imaházba járó férfiak és nők (az előbbiek kékkel, az utóbbiak sárgával jelölve az alábbi képen). Emellett aközött is jelentős különbség van a nemeket illetően, hogy ki imádkozik naponta az egyik vagy a másik (esetünkben a kereszténység vagy az iszlám híveként), és így tovább egészen addig, hogy sok országban a nők vallásosabbak a férfiaknál. Az adatokat nem csak interaktívan, de táblázatos formában is lekérdezhetjük. Részletekért kattintson az alábbi képre.
És hol a legnehezebb? Finnországban 10 ezer emberre számítva több mint ezren szöknek meg a 2013-as adatok szerint, és ez persze az európai rekord. Ennek az ottani "open prison" politika az oka, mely lehetővé teszi, hogy az elítéltek többé-kevésbé szabadon kijárhassanak dolgozni, vásárolni stb. - csökkentve ezzel a fenntartási költségeket és a visszaesés valószínűségét. Cserébe viszont "lelépni" is sokkal könnyebb - még az elvileg nem szabadon vagy legalábbis szabadabban mozgó elítélteknek is.Eközben egyébként az utóbbi években szignifikánsan csökkent az európai börtönökben ülők száma.És ismét csak eközben: az embernek jelenleg Törökországban van a legkisebb esélye arra, hogy megszökjön (Magyarország nem szerepel a statisztikában). Nagyításért kattintson az alábbi képekre.
Hanem a mai, úgynevezett fejlődő világ is. Az, hogy a nyugati társadalmak rohamosan elöregszenek és ez a legkülönbözőbb területeken jelent problémát az egészségügytől a nyugdíjrendszerig, természetesen köztudott (és leginkább megoldatlan) probléma.Ez a spanyol nyelvű infografika azonban azt is megmutatja, hogy amennyiben a jelenlegi tendenciák folytatódnak, úgy másutt is alapvetően át fog alakulni az életkori megoszlás - és ennek minden bizonnyal messzire ható következményei lesznek. Részletekért kattintson az alábbi képekre.
A legtöbb országban amennyiben a nő élete veszélyben forog, úgy jóváhagyják; a második legerősebb érv pedig világszerte a nő egészségének megóvása (több mint száz országban), és mindössze 6 olyan ország van, ahol semmilyen körülmények között sem lehet szó abortuszról, miközben 70 országban veszik figyelembe a gyerekvállalás társadalmi/gazdasági következményeit is. Amúgy pedig 2013 óta több ország választott megengedőbb politikát, mint ahányan szigorítottak a szabályozáson. Nagyításért kattintson az alábbi képekre.
Az alábbi statisztikából az derül ki, hogy Szíriában, ahol 2015-ben a legnagyobb támogatottságot élvezte, minden ötödik ember értett egyet az Iszlám Állammal, míg Törökországban a lakosok kevesebb mint 10 százaléka (az pedig más kérdés, hogy ezt valójában soknak vagy kevésnek tekintsük-e). Indonéziában, a világ legnépesebb iszlám országában ugyanez a szám 4 százalék; Egyiptomban 2 és Iránban nulla (amely, lévén teles egészében siíta, értelemszerűen szemben áll a szunnita alapú Iszlám Állammal). Nagyításért kattintson az alábbi képre.
Összesen nem kevesebb mint 8049, és korok/korszakok szerint is lekérdezhető. A csaták eloszlása persze két okból is a valóságtól minden bizonnyal eltérő eloszlást mutat: egyfelől, mert a nagy és ritkán lakott területeken viszonylag kevésre került sor; másfelől, mert természetesen erősen nyugatcentrikus az összeállítás abból a szempontból, hogy csak azok az összecsapások szerepelnek benne, melyekről a nyugati történetírás tud. Részletekért kattintson az alábbi, interaktív térképre.
Összesen 62 emberről van szó, és 2015-ben ők együttesen gazdagabbak voltak, mint az emberiség szegényebbik fele (és nem mellékesen több pénz fölött rendelkeznek, mint Nagy-Britannia és Németország együtt). Itt persze két dolgot kell megkülönböztetnünk: egyfelől az átlagos jólétet (egy főre jutó GDP-t, és így tovább); másfelől azt, hogy eközben mennyire nőnek a jóléti egyenlőtlenségek. Ez a kettő természetesen nem zárja ki egymást, és ezek szerint miközben a földlakók átlagosan azért csak egyre jobban élnek (
Természetesen nem mi vagyunk, és még csak nem is valamelyik úgynevezett fejlett ország. Hanem mindenki mást messze megelőzve Kína; a második helyen pedig Indonézia áll, míg a felmérésben az első európai (Svédország) csak a hatodik helyet tudta megszerezni. Amiben nem csak az az elgondolkodtató, hogy a jólét a jelek szerint nem feltétlenül jár együtt az optimizmussal, hanem az is, hogy ismét csak a jelek szerint, ha egyetlen szóval akarnánk jellemezni az emberiséget, akkor az nem az optimista, hanem a pesszimista lenne. Jó kérdés persze, hogy miért. Nagyításért kattintson az alábbi képre.
Nos, attól függ, hogy most hány éves az illető; férfi vagy nő-e; és melyik rasszhoz tartozik. Az alábbi, kimondottan szellemes (és látványos), interaktív infografika lehetővé teszi, hogy megfigyeljük, hogy adott paraméterek mellett mi a legvalószínűbb halálok; és ez hogyan változik az öregedéssel. Az adatbázist a Centers for Disease Control and Prevention hozta létre, és az utóbbi másfél évtized amerikai adatain alapul. Részletekért kattintson az alábbi, interaktív képre.
Az alábbi ábra azt mutatja meg, hogy melyik ország állampolgárainak mennyire fontos a vallás. A listát Etiópia vezeti (ahol egyébként az etióp ortodoxia hívei teszik ki a vallásosak közel felét); a második helyen pedig Szenegál áll (ahol az emberek több mint kilenctizede muszlim), míg Indonézia a harmadik (ahol négy emberből három az iszlámot követi). Az USA a középmezőnyben található éppen csak lemaradva Törökországtól, és az adatok szerint legkevésbé a kínaiak vallásosak. Nagyításért kattintson az alábbi képre.
A legfrissebb (vagyis 2012-es) adatok szerint és egyáltalán nem meglepő módon a legtöbb halálos baleset az építőiparban történik (több mint 20 százalék), míg ha valaki a lehető legbiztonságosabb munkával akarj leélni az életét, akkor válassza mondjuk az oktatást vagy a pénzügyi szektort. Vagy szinte bármi mást az első hat helyezetten kívül, mivel ezek az összes 80 százalékát adják, és a maradék több mint egy tucat foglalkozás/tevékenységi kör osztozik a maradék kevesebb mint 20 százalékon.
A World Economic Forum szerint ha elhagyjuk Indiát és Kínát (ahonnét nem sikerült adatokat gyűjteni), akkor magasan Oroszország a listavezető több mint 450 ezerrel. Az USA a második helyen áll (kb. 240 ezer), miközben itt kétszer annyian élnek, mint Oroszországban. A harmadik helyen pedig (és ez talán még meglepőbb) Irán áll alig néhány ezerrel lemaradva az Amerikai Egyesült Államok mögött (miközben itt harmada annyian élnek, mint az USA-ban). A kép forrása:
Néhány jelentős kivételtől eltekintve az az alapszabály,hogy egy-egy ország piacát vagy a Safari, vagy a Chrome mobil böngésző uralja. Nagy-Britanniában az előbb majdnem 60 százalékot, míg az utóbbi majdnem 50 százalékot mondhat magának Ausztriában piacvezetőként. Az USA-ban a Safari, Brazíliában a Chorme dominál (mint ahogy általában véve is latin-Amerikában); Japánban, Ausztráliában és Új-Zélandon megint csak a Safari, míg Indiában és Dél-Koreában a Chrome. Iránban Chrome, Szaúdi-Arábiában Safari... és így tovább. Kínában, Marokkóban és Ghánában - és ezek az az előbb emlegetett kivételek - az Android az úr a browser piacon (ami, tekintettel Kína lélekszámára, nem kis szó). Vietnamban pedig a piac közel 85 százaléka androidos böngészőt használ. Az UC browserekből - melyek biztosan nem a legismertebbek - viszont Banglades vezet: náluk az emberek több, mint egyötöde ezzel böngész. Részletekért kattintson az alábbi képekre.
